Harmatföld

A Téli kastélynak és annak környékének játékterülete.
A játékhoz kérjük, jelentkezz be!
Avatar
Jezabel
Hozzászólások: 298

Re: Harmatföld

Hozzászólás#191 » 2020.06.13. 18:26

*Jólesőn kortyol a díszes ezüst talpú, de metszett üveg öblű pohárba a déli gyümölcsös nyárborból. A zamata illik kellemes időhöz, a rózsák, a gyümölcsfák, az akác és orgona, a fűszernövények, íriszek és liliomok illatához, a könnyed szellővel hozott vízillathoz a kerti tavacska felől, a madarak énekéhez, békák brekegéséhez, tücsök ciripeléséhez.
S mindehhez egyáltalán nem illik a beszélgetés témája.*
- Nem sokat tudok Basil Vitaliusról, csak hogy Salazar régi barátja, és aggódik miatta. Valóban allen, és minthogy Allenwell egyre nagyobb falatokat harap ki a Sahra államainak területéből is, valószínűsítem, hogy talán sahrai származású. Azt is tudom, hogy a kincsek Caderossoban voltak eddig. Hmmm... megeshet, igen, hogy valaki használta, de miként? És mire? Megint csak ott a lehetősége, hogy Vitalius mester maga paktált le felsőbb hatalmakkal, majd elvesztette a leleteket, és most vagy maga jött el érte, vagy küldött érte néhány zsoldost. De az is lehet, hogy már csak itt vesztette el, ám maga hozta ide, hogy itt fejezze be... amit elkezdett. Hmmm.. nos, annak kérdését, ki és miért szabotálta a kutatási munkát mások számára, hamarosan remélhetően megtudom. Néhányan már talán bekopogtattak az illető ajtaján, s remélem, nem hűlt nyomait lelik csak. Viszont beszéltem egy sahrai ismerősömmel, és érdekes felvetése a tárgyak természetéről nem hagy nyugodni így sem. Salazar is átkozottnak nevezte a kincseket... és úgy hiszem, nem oktalan aggódott Vitalius mesterért. Nem olyannak tűnt, aki megrezzen, ha az árnyékok megmozdulnak körötte. Az allenek tabuként tekintenek Aayis városára, magas rangú allen barátom elmesélte, hogy tanítóját azért dobta ki az apja, mert mesélt neki gyerekként a sahrai eltűnt kultúrákról, Aayisról is. Megannyi... félelem és tabu lengi körbe ezt a két apró leletet, hogy fel kell vetnem a kérdést, valóban átkozottak lennének-e? Megeshet... de talán mégsem. Talán csak a természetük hajlítja őket gonosz dolgokra. És valamiként hatnak Basil Vitaliusra... Talán mert a monogramja valamiként rájuk került.
- Szörnyetegként viselkedni könnyű. Talán megpróbálhatnánk emberek lenni. -

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 229

Re: Harmatföld

Hozzászólás#192 » 2020.06.17. 19:36

-Nem zárható ki.-*bólint komolyan a magisztra*-Aayisról magam is hallottam hajmeresztő és hihetetlen szóbeszédeket egyaránt, de ha van is némi valóságalapjuk, nagyobb részük nem több fantazmagóriánál. Hallani időnként néhány expedícióról, amit mesés kincsek ígérete csábít a sivatagba, de vagy el sem jutnak odáig a portyázó pusztai rablótörzsek, vagy ki tudja mi miatt, vagy pedig üres kézzel és hallgatagon, ha épp nem megbomlott elmével térnek haza. Irigylem azokat, kik olyannyira megelégedettek, hogy nincs jobb dolguk sahrai romvárosokban regéket hajszolni! Én a helyedben megpróbálnék minél többet kideríteni a te Vitaliusodról, ismerve a tettei mozgatóját, talán közelebb kerülhetsz ahhoz is, mi végre kellettek neki ezek a tárgyak. Vesd latba a császárságbéli kapcsolataid, hátha sikerrel jársz, s ígérem, ha alkalom adtán nekem is szemet szúr valami a dolgod illetően, nem mulasztom el tudatni veled.
*Közben Eileen, a rézszőke cselédlány köszörüli meg torkát válla felett.*
-Terítve van ebédre, nagyasszonyom.
"....spieß voran!"

Avatar
Jezabel
Hozzászólások: 298

Re: Harmatföld

Hozzászólás#193 » 2020.06.17. 21:45

- Köszönöm, Eileen.
*Mosolyogva és kedvesen biccent a lánynak, majd feláll a lugas árnyékából.*
- Nos igen... az sem kizárt, hogy Basil Vitalius elméje megbomlott valamiképp... elgondolva Salazar aggodalmát. De majd... beszélek vele erről, és megírok néhány levelet. Figyelmességed pedig jól esik, Rose... Ahogy a társaságod is. Remélem, hogy velem tartasz még egy kiadós ebédre, és nem sürget a visszautad. Ki tudja... talán még thainjaim társaságát is megcsíphetnéd. Haythem Ramsay-t különösen kedvelnéd közülük. Azon kevesek egyike, akikkel szívesen ülök le sakkozni. Emellett fiatal, jóképű... és alig várná, hogy valaki lépre csalja. Izgalmas... és biztos összetörné a szíved, ha komolyan akarnád venni.
*Leányasszonyi huncutság, csíny és fecsegés pusztán, amivel borús gondolatait elfedni kívánja. Hosszú, éjfekete árnyékként hullámzó haját nem fogja már össze, csak hátra rázza, s még egy pár szem mazsolát vesz magához.*
- Szörnyetegként viselkedni könnyű. Talán megpróbálhatnánk emberek lenni. -

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 229

Re: Harmatföld

Hozzászólás#194 » 2020.06.22. 20:55

*Fecsegve és bakfisként kacarászva hagyják hát el a kertet a cinterem kedvéért. Rose társasága ugyancsak üdítő a nyáridőn is nyirkos falak és rossz kopókként összemorgó urak között. Újra megelevenednek az akadémia csikóévei, ahol a zárdából lesütött szemmel és strázsáló nővérektől vigyázva érkező ifjú délvidéki lányka levethette végre a lelkét maró fekete bélyeg és az azt kordában tartó böjtök és önsanyargató, végtelen imaórák vígasztalanságát. Rose Alembert, Astri Tulgast és Wina Dremadoc, mint örökké csicsergő pintycsapat vették körbe és feledtették el vele a zárdamagányt, még ha csak ideig-óráig is. Hiszen az előadásokon a leányoknak fenntartott páholyok sötétjében csintalan pletykák, bakfistitkok cseréltek gazdát és a bértanítók figyelő tekintetét mindig ki lehetett játszani egy kis móka erejéig.
Az ebéd szokatlan csendességben zajlik, az urak inkább tányérjuk és ivószaruik mélyét lesik, minthogy önfeledten adomázzanak, s ennek oka egyértelműen Alembert magisztra jelenléte, ki szinte gyermeki önfeledtséggel lubickol a mord hadfiak hasonlóan gyermeki zavarában. Beszélgetést nem kezdeményez velük, hogy is ne, főljenek azok csak a saját levükben, ellenben a ház úrnőjével önfeledten csacsog, a férfiak lopva rajta felejtett pillantására nyíltan megfelel, s zavarodott visszakozásukon jókat mulat, míg a lantostól Walther og de Vogelfry mester "A hársfa alatt csendesen, szerelmesem ölén" című dalát kéri, fülig pirítva ezzel az illőnél többet sandító lord Callumot. Az ifjak magabiztosságával a hölgyeket lenyűgözni próbáló Raghnall Ramseyt pedig oly könnyedén kergeti macska-egér játékba egy pajkos szócsatában, hogy az alig tizenhét esztendőt látott kölyök végül leforrázva marad nevetség tárgya és sülthalként tátog, míg csak apja a helyére nem vakkantja a megszégyenült ifjú lovagot. A lakoma végén a thainok lassanként elhagyják a várat és ki-ki a hazafelé veszi útját, míg végül egy kis délutáni ejtőzés után Alembert magisztra is exkuzálja magát, s lovát kéreti.*
-Úgy örülök, hogy láttalak, kedves Millám!-*ölelkezik össze barátnéjával*-Ígérd meg, hogy többször látjuk egymást eztán, ha pedig esetleg nem bírnál a vezérbikákkal, csak üzenned kell!
"....spieß voran!"

Avatar
Jezabel
Hozzászólások: 298

Re: Harmatföld

Hozzászólás#195 » 2020.06.23. 15:21

Hiányoznak neki azok az évek, még ha ő maga sosem volt sem csintalan, sem nyílt, sőt... magának való, unalmas, és a titkait és gondolatait borzasztómód megtartó. Mégis, akkor nem nyomta a vállát annyi tehet, más dolga sem volt, csak az imaórákra járni, énekelni a kórusban, szépen hímezni, és felmondani a leckét.
Hiányoznak neki azok az évek, amikor nem vették annyian körbe, mint most, és mégsem volt sosem olyan magányos, mint manapság. Ez pedig nem annyira nosztalgikus örömmel tölti el, inkább üröm ez... így egy idő után a csivitelő, csillogó csacsogást és a lordok ugratását meghagyja a magisztrának. Csendben figyel, el-elmosolyodik, és néha elüti a kínos csend élét egy udvarias érdeklődéssel a feleségek, a leányok, és a jó wallet nép iránt, mely mindig szükségben szenved, mégis erős, akár a szikla. A lakoma végeztével egyesével minden thainját maga kíséri ki, ezúttal nem tesz kivételt, hogy baráti gesztussal búcsúztassa őket, jó kívánalommal engedve el útjukra. S hasonlóképp tesz Rose-zal is. Ölelése egy pillanatra szorosabb csak, mint az illendő lenne, csak egy szívdobbanással tart tovább, mint indokolt lenne.
- Remélem, hogy mihamarabb lesz alkalmunk találkozni. Felelőtlen ígéretet tettem az egyik thainomnak, hogy a lányát jó házasságba hajtom. Kénytelen leszek bálokat rendezni Zubogóban, s vadászatokat itt a Tündérerdőben.... így ha van esetleg olyan fiatalember az ismerősi körödben, aki kellően úr, és nem csak a nevében, de szépen is tud bánni egy virágszállal... mindenképp számítok rá, hogy erre irányítod!
- Szörnyetegként viselkedni könnyű. Talán megpróbálhatnánk emberek lenni. -

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 229

Re: Harmatföld

Hozzászólás#196 » Tegnap, 19:21

-Fájdalom, de engem inkább az undok piperkőcök és a kivagyi senkiháziak ismeretsége sújt!De ha mégis akadna a földön ilyen országokat érő férfiú, hát inkább magam kikaparom érte ki bármely nemes hölgy szemét! -*kacagja el magát önfeledt komolytalansággal*-Azonban a báli meghívóját természetesen elvárom, kedves lady Chelley!-*vág ki egy könnyed térdhajtást, illőn lesütött pillákkal és hasonló komolysággal. Majd nyeregbe száll és a kapu fel fordítja gesztenyepejt...* -Vigyázz magadra, drága Milla!-*...és lebegő ügetéssel, csengő patkókkal fordul ki a felsővár kapuján.
Miután alkonyatba hajlik a nap és a harmatföldi nyári esték borzongató hűvöse figyelmeztet az éj közeledtére, a ralaidh-ra gyűltek mind elhagyják Sárkánykőt. Az Asszonyház lecsendesedik, s a vár úrnője egyéb kedves, vagy épp szükséges teendői után eredhet, nem háborgattatván senkitől. Ajtaján csupán esteledvén hall kopogtatást. Meg sem várva a bebocsájtó szavakat, Margot lép a szobába, sírástól kivörösödött szemmel.*
-Atyám szólt velem.-*közli a könnyek emlékétől még gyenge hangon, de dacosan felszegett állal.* -Mondta, hogy asszonyom nem tart igényt többé a társaságunkra!-*leányszívének sebében fájdalmas sértettség tőre fordul. Árulóra szokás oly vádló tekintettel nézni, hálátlannak oly reszkető ajakkal panaszolni, amilyennel most ifjú bizalmasa fordul Ludmilla felé.*
"....spieß voran!"

Avatar
Jezabel
Hozzászólások: 298

Re: Harmatföld

Hozzászólás#197 » Tegnap, 20:24

- Te is, Rose! Te is!
*Megvárja, míg a lovas eltűnik a kanyargó, sáros úton, majd sarkon fordulva indul el ismét szobái felé. Valamivel le kell foglalnia magát, míg a szolgák a fürdőt elkészítik neki, ez pedig most éppen levelek írása lesz... levél az inkvizítornak, levél az akadémiának a hadmérnök mesterek okán, levél apósának Alastair dolgában, és levél hites urának, mely hivatalosan fogalmazza meg, mily veszélyben is van új birtoka.
E levelek fogalmazása közben éri a kopogtatás és Margoth érkezése. Nem mondhatni, hogy sok érzelem rebben meg benne...
- Egyszer minden kismadárnak ki kell repülnie. Nem foglak vénlányokként zárdaszűz életre kárhoztatni titeket, hogy a bálokon huszonévesen is petrzselymet áruljatok. S megeshet nagyon rövid élet lenne az... Amik mostanában történnek, egyáltalán nem megnyugtatók, Margoth. Egyébiránt ahogy atyátok dönt, úgy fog történni! Édesapád is meghozhatja a maga döntését, és te is. Ha szolgálatomban kívánsz maradni, és atyád engedi ezt, úgy a házam ajtaja mindig nyitva áll előtted is. De nem jöhettek utánam a téli kastélyba, sem a kétes és veszélyes kalandjaimra.
- Szörnyetegként viselkedni könnyű. Talán megpróbálhatnánk emberek lenni. -

Vissza: “A Téli kastély és környéke”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég