Allenwell Császárság-Caderosso

Egronia és a nagyvilág egyéb helyszínei
A játékhoz kérjük, jelentkezz be!
Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 377

Re: Allenwell Császárság-Caderosso

Hozzászólás#31 » 2022.03.05. 15:25

// Sanquivir kerület, Santidad de Sangre Derramada bazilika//

*A tél Caderossoban ha enyhébb is, mégoly kiábrándító, mint a lóbűzű és nyersen közönséges Benefikátusban. A Sanquivir kínos pontossággal húzott körívek mentén futó csatornáinak vize felett ez idő tájt nyirkos ködpára lebeg. A császárváros egyházi kerületében minden az Vér Örök Körforgását jelképező ívek mentén volt köteles elfoglalni helyét, egyetlen imasétánynak, kálvárialigetnek, hídnak, vagy aranykupolás épületszörnynek sem lehetett sarka, mi megtörhetné a Megtestesültnek rendelt kerület -várostól körülölelt város- harmóniáját. Mégis, az emberi erények, és bűnök allegóriáját megtestesítő vízköpők száján satnyán csordogált a lecsapódó hűs nyirok, a váteszek és régvolt egyháznagyok szobrainak aranyozásán a szürkeség megfakította a dicsfényt. A szembántón buja kőcsipkék, erőszakosan túlzó, áttört támpillérek, ragyogó örvényablakok, nyugati ízlésnek vad kompozíciók lehengerlő hatásukat veszteni tűntek a szitáló esőben. Tán csak a szellős prédikálóterek kövezetén volt üdvös a meggyűlő víz látványa, mi a színe alatt remegő vörösmárványtól most bőven ontott vérnek tetszett. A marquesa város szerte ismert özvegycsináló batárja elől tiszteletet adva húzódott el méltó és méltatlan, amidőn az begördült a Santidad de Sangre Derramada bazilika előtti térre. A teret vigyázó fegyveresek, hintók és lóganéjt takarító rabszolgák számából, de legfőképp a Cuorpo Pretoria itt-ott feltűnő vöröstollas sisakjairól sejthető volt, hogy a puszta méreteiben is lenyűgöző katedrális ma nem az egyszerű hívők tömegeit, de annál érdemesebb lelkeket vár áldozatra.
Donna Delilahnak volt ideje ízlelgetni a hajadonok által előadottakat, míg az udvari etikett szerint rangjának megjáró késés szerét ejtette. A bűne alól feloldoztatott Eudocia hálával teli rajongással dongta körbe kegyadóját és adott elő mindent a Pereával szemben kinevezett Megaronides Lartius Chlorus püspökről, mit tudniuk engedtetett. Az újdonsült obispo paraszti családból származó, de éles eszű torzszülött volt, kit atyja szerencsehozónak adott el egy eladósodott posztókereskedőnek. Az ifjú aztán nem csak követelőitől mentette meg gazdáját, de üzletét is felvirágoztatta, így amaz hálából felszabadította, s a nevére vevén megfelelő apanázzsal taníttatta a sassarrai szemináriumban. Csillaga gyorsan ívelt, majd úgy három esztendeje lett a Megtartók gyülekezetének főpapja. Kiváló stratégiai érzékéről tanúbizonyságot téve, az addig mellőzött Megtartók megtöbbszörözték a híveik számát és több tucat templomot foglaltak el a castagonai egyháztartományban az Arany Bölcsőtől, Perea anyagyülekezetének híveitől, s nagyobb fegyveres összetűzésre eleddig még csak sor sem került közöttük. Perea különös figyelme a marquesa iránt minden bizonnyal abból adódhat, hogy segniora Delilah egyik hódolója, Prodromus evgenis, a Megtartókat is soraik között tudó felekezet, a myloniták fejének, Scropha archivoskosnak tanácsadói testületében foglal helyet.*
"....spieß voran!"

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 377

Re: Allenwell Császárság-Caderosso

Hozzászólás#32 » 2022.03.05. 15:25

*A bazilikában honoló félhomályban mirha és szantál illat vegyült méhviasz, frissen kiontott vér és trágya szagával. A templom, a Vérhit központja, mi az ünnepek alatt zarándokok tízezreit vonzotta, egyszerre volt hivatott testet adni az imádatnak és magába sűríteni a birodalom dicsőségének esszenciáját is. Mintha pillanatképet kívánna adni ezer évek küzdelméről, s az eljövendő ezrek nimbuszáról. Az emberi parányt tömegével, aranyfüsttel derengő félhomályával és a szemnek befogadhatatlan, áhítatot kizsaroló szépséggel kívánná agyonnyomni. A ravaszul elhelyezett örvényablakok színes pászmái, a mennyezetről hosszan alálógatott kristálylámpások fénye csupán oázisai voltak a tekintetnek sejtelmes homályban, a roppant teret be nem világíthatták, a hatást fokozandó. A falak magasából a freskók és mozaikok össze nem függő, de kavargásukban mégis egyé olvadó kavalkádjában mézbe ragadott lassúsággal mozogni tűntek az alakok, a hívőt a félhomályból ezernyi megdicsőült és bíráló szempárral vizslatták szüntelen. Ötszáz év művészei hagyták itt ecsetük, vésőjük nyomát koruk divatja szerint, de még az arubán barlangkolostorok eónok óta tisztelt, óegyházi bálványai közül is ide hozatták azokat, mik csodatevő hírben állottak. A főapszisból nyíló szentélykarélyokban az egyszerű nép áldozhatott a kisebb hatalmú égi pártfogóknak ajánlott oltárokon. Az áldozati medencékben galambok, jerkék, lovak, bikák, s emberek sűrűre alvadt vére állott, a kápolnák márványán a hívek önvérükkel rótt fogadalmi jelek száradtak. A templom-monstrum díszeiben egyszerre foglalta el helyét Ultramarium vég nélkül áramló aranya, az eleurgosi antik világ mozaikpadlói, az egyesítő háborúk zsákmányolt kincsei, s a behódolt uralkodók ajándékai. Az apszist átölelő roppant kupolájának mennyezetén a Vér felmagasztosulásának stációi túlburjánzó alakokkal törtek az arany egek felé felé, a féltucat héjból álló dóm keresztboltjait- mit méltán tartottak a civilizált világ egyik csodájának- az Uralmak, Erősségek és Hatalmasságok szoboralakjai tartották vállukon. Az ikonosztáz-kürtők visszafogott feszültséggel rezgették az égig a misét bevezető karéneket, amint Delilah jobbján kéznyújtóival, balján Roxelio Ruával, cipője elefántcsont sarkában pedig Nereidával, vérző szüzével lépett a könyörgésre gyűltek körébe.
Rangja okán az empóriumban volna helye, hol Dolina Verde címerével ékesített ébenfa stallum várja, ahogy elődeinek is helyt adott az már évszázadok óta. Annyi változást eszközöltetett csupán, hogy a boltozatos ülőbútort az átlátszó selyemfüggönnyel fedett császári ülőhely baljára vitette át. Odalent, a főapszisban már gyülekeztek családja őszinte és haszonleső jóakarói, don Felipe barátai, szenátorok, kik együttérzésből, vagy kárörömből mutatkoztak a könyörgésen. Tekintete meglelte Douca, Wolyn és Sagarra urainak személynökeit, pillantása a szemközti karzat homályában vizcondessa Lanbarrinak, legfőbb kebelbarátnéjának méltán híres mézszínű hajkoronáját, s a legyezőjén megvillanó aggódást látta felrémleni. Odalent don Afranio Gorriz ösztövérsége tűnt fel, s a jellegzetes mozdulat, mivel kisujjának kiélezett fémkörméről csipetnyi fiszteket szívott fel. Lám suttogójával hajol most össze a hiéna, mintha csak a döglődő oroszlán beteg párája vonzotta volna ide. Cantavedura hercegének dícsérnöke, a szépbeszédű Csalogány nem szól tirádát, ahogy gazdája, s egyben Dolina Verde hűbérura feltűnik a karzaton. Csalogányt sokan irigylik duque Arcimirotól, lám az igazi művész puszta megjelenésével is ura dicsfényét sugározza vissza, amiként a szerény hold a nap tündöklését. Míg a herceg stallumát elfoglalva kimért főhajtásával együttérzéséről biztosítja donna Delilah-t, titulushordozó lovagja kifogástalan csókkal illeti porcelánarcú Velika úrnője nevében nyújtott jobbját. Végül üvegcsengettyűk hangjára az empórium nemesei felállanak, hogy illőn fogadhassák a feketébe és mélykékbe, a mély bánat színeibe öltözött, elfátyolozott arcú empressát, ki kíséretével együtt, utolsóként érkezik, s foglalja el helyét a függönyök mögött. Ekkor a karének ereje emelkedik, hogy hetvennyolc szólamú, fájdalmasan kitartott üveghanggá erősödve megnyissa az istentiszteletet, s a főszentély oltármedéncéje mögött feltűnjön a vérvörös selyemornátusban pompázó Perea kövér alakja.*
"....spieß voran!"

Avatar
Delilah
Hozzászólások: 93

Re: Allenwell Császárság-Caderosso

Hozzászólás#33 » 2022.03.07. 20:15

Ahogy a téli városkép, a maga bonyolult és hatalmas szépségével elsuhan mellette a batár ablakában, akaratlanul is az elmúlt nyárra gondol dolina verdei villájukban. Ah, mily régi emléknek is tűnik immáron annak forrósága, a kert narancsfáinak árnyéka, a labor régi könyvektől, tekercsektől nehéz levegője! Mintha másik valóság lenne... Most pedig itt ragadt egy hosszú játszmában, mihez erős érdeke nem fűzi - csak Lola... Micsoda felelősség és mily kevés élvezet!
Eleinte az ezredjére is impozáns architektúrával versenyez Eudocia beszámolója, ám utóbbi fokozatosan teret nyer, végére már teljes figyelme az övé. A leírás felett ébredő vadászösztön egész lényére kihat. Szemei veszélyesen csillognak, szája igazi mosolyra áll. A lányok rég nem láthatták ennyire élőnek, napjait az arisztokráciát sújtó ritka betegség - a la tedianak nevén emlegetett állapot - uralja.
- Nocsak, nocsak. Érdekes problémának ígérkezik... - jegyzi meg csendesen. - Leírásod alapján azt hinném, egy csúf félisten küzd meg egy gyarló halandóval Castagona székéért...
Eltűnődik a mondottak felett. Lelki szemei előtt látja a táblát, min elhelyezkednek a résztvevők. A túlsó oldalt egyelőre nagyrészt köd fedi; csak némely figurák láthatóak. A maguk oldala ennél világosabb, viszont sajnos nem sok bábut lehet felsorakoztatni.
- Rögtön észre kell vennünk három problémát... - hangja távolinak tűnik, nem hagyott fel az elképzelt tábla vizsgálatával. - Az első, hogy most nincs értelme átállni a nyertes oldalra... Hiszen látható, segítségünk nélkül Mons. Perea bukásra van ítélve... De ezt Chlorus is tudja, így ha el is fogadná támogatásunk, ugyanazt az üzletet, mint a vesztét érzővel nem lehetne megkötni... Ahogy, egyszerűen elmetszeni a torkát szintén nem lehet... Mártírrá válna, hívei pedig pártfogoltunk hívei ellen vonulnának; bár papunk nyerne, de erejét lefoglalná a csetepaté, s talán hangja sem lenne már olyan erős... Nem, valami nagyívű tromf kell, hogy Perea kidülleszthetsse amúgy is széles mellkasát... az szolgálná leginkább célunkat...
Szemét ekkor veti Eudociára. Ma úgy tűnik kivált élvezheti figyelmét a lány.
- A harmadik probléma, édes Eudocia, hogy egyoldalú a történeted. Nem véletlen mondtam félistent. Annak tetszik e férfi leírásodból... Ám tudjuk, félistenek nem léteznek... No, nem kell olyan mélabússá válni! - fogja meg bátorítón kezét, ritka pillanatok egyike ez, mikor látszik, hogy nem sokkal idősebb náluknál. - Akaratodon kívül megosztottál velem egy fontos részletet. Nem, Velika nem Prodromusról van szó, bár ennek a szálnak a felderítéséért dicséret illeti társad. Így már mindjárt más. A mosoly nemünk legszebb éke. De visszatérve a nyomra... mi lehet az? Senki? Gondolkozzatok és rájöttök...
Lusta elégedettséggel dől vissza a párnázott ülésbe. Míg a lányok pillantásokkal kommunikálnak egymást közt, addig végiggondolja, amiket csak tudata hátsó részeiben érlelt az elmúlt pár percben. Legelébb is felállít két lehetséges profilt az ellenpüspökről - aki ilyen gyorsan mássza meg az egyházi szamárlétrát az vagy egy hideg számító, remek színészi adottságokkal; vagy hithű fanatikus. A fanatikust kizárja. Ha az volna, lenne valamiféle jele, amiről beszélnének. Így marad a számító.
S mit lehet tenni egy törtető pap ellen?
Legszívesebben felkacagna.
Sok mindent megbocsájt az allen; csak éppen a vérből nem enged...
Egy nemtelenül született korcsról mindig kiderülhet bármi...
Két embert kell hát megkaparintania...
- Úgy van, Graciana! A mondott posztókereskedő az. - bólint az első kéznyújtónak elégedetten, ahogy megnevezi az egyiket.

                  ※ ※ ※

Kíséretétől övezve, magasztos jelenésként halad előre a félhomály, vér és történelem uralta bazilikában.
Sokadjára is meg tudja érteni a nyugati népek vonakodását a vérhittel kapcsolatban. Inkább tűnik ördögimádat sötét fészkének, mintsem tisztes vallásgyakorlásra alkalmas szentélynek. Ő maga a hosszú évek alatt már mindenhez hozzászokott, csak egy valamit kifogásol: a szagot. Miért nem lehet a Körforgás szervesebb része a tisztaság?
Illőn viszonozza a duque köszöntését - bár megjegyzi, hogyha a Kormányzó is megjelent, akkor a helyzet fokozódik. Ezt támasztja alá a három legnagyobb dolina verdei família személynöki jelenléte is.
Óvatosan puhatolózik mindenki...
Barátnéja egy gondolatsort indít meg benne. Válaszul röviden kétszer kifordítja legyezőjét. Ebből érteni fogja amaz, hogy hamarosan beszélniük kell. Reméli, a vizitet mihamarabb megejti majd a vizcondessa. A tervben helye vagyon neki is...
Egy valakit hiányol, viszont Gorríz jelenléte úgy tűnik pótolja őt... Átkozott csoroszlya! Viccet űz belőle!
Lola bevonulására gondolkozás nélkül alázattal tiszteletet ad a tömeggel, miként szeme a nyájjal együtt a pásztoron.
„Ha az a közösség, amelyikre szükséged van hatalmad fenntartásához, romlott, annak a jellemét kell követned, hogy eleget tehess neki. Ím eképpen cselekszik a donna marquesa is, kiről az iménti fejezetben már több szó esett.”
- Mauroceno: Az Uralkodó

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 377

Re: Allenwell Császárság-Caderosso

Hozzászólás#34 » 2022.03.10. 16:42

*A liturgia nem engedi meg az ünnepélyességet. Nem dicsőítés ez, de könyörgés, felajánlás és bátorítás a jelenlévő szenvedőknek és a kétségek között hányódónak, ki most hite próbáját éli a sanyarú fogság és megpróbáltatások közepette. Minthogy kezét nem foghatják most, a szükség óráján, hát a maguk módján tesznek a Megtestesült szemében üdvöset, hogy vigasztalást kérjenek Dolina Verde márkijának, s ha élete lángját mégis kioltaná a szenvedés, hát a felajánlott vér javára váljon az Anamonos, a várakozás köztes állapotában, s tegye érdemdússá életét következő születése után. A kar sirámai földöntúli visszhanggal zsonganak. Mélyen búgnak, amikor a hívek az oltár köré gyűlnek, hogy a kényes dísztőrök, kevély izquierdák, és elegáns, asszonyi áldozótűk vért fakasztanak. Segédpap járul az empórium előkelőinek elébe, ezüstcirmos áldozati kelyhében borral. Véradó szolgák csorgatják a kehelybe önként adva azt uruk nevében, s gazdáik kortyolnak aprót belőle. Íme, így teljesedik be a Körforgás minden áldozatban: az aíma a borral vegyül, a földből termő szőlő nedűjével, mi az emberiséget táplálja, s gyönyörűségére szolgál életében, amiként teste, ha ideje lejár a föld által visszavétetik, táplálva a gyümölcsöt hozó szőlőtövet.
Míg az előkelőségek a szentséghez járulnak, donna Delilahnak van alkalma megfigyelni őket, s megjelentük miértjén elmélkedni. Hites urának foglyul esése oly hullámfodrokat vet köreiben, melynek kifutását mindenki feszült figyelemmel kíséri. Ha a márki meghalna az egrón lázadók fogságában, úgy Delilah igencsak kívánatos özveggyé válna, kivel nem csak gazdag birtokok járnának hozományul, de rokonsága révén figyelemre méltó befolyásra is szert tenne a szerencsés, kinek harmadjára nyújtaná kezét. Arról nem is szólva, hogy sokak fülledt vágyainak tárgyaként becses trófea lenne, kivel bárki emberfia méltán büszkélkedne. De nem csak zsákmány, konc is hullik, ha Dolina Verde márkija életét veszti. Széles körben tudott a donna követi minősége, ki az egrón király udvarában a császári szót képviseli. Ha don Felipe gyászos halált halna, ráadásul az egrónok keze által, azzal Delilah kudarcot vallana, mint diplomata, kinek nem sikerült elnyernie a barbárok jóindulatát. Ez persze allenwelli felfogásban nem kölcsönös szivélyeskedést, de az alacsonyabb rendűnek tekintett nép megvezetését és a birodalmi akarat érvényre juttatását jelentené. Hogy ezt elérni nem tudta, de e durva gesztussal meg is szégyeníttetett, megrendítheti helyzetét az udvarban, esetleg kegyvesztettségre is ítélheti. Azzal, hogy Equitia is részt vesz a könyörgésen, a kíváncsi szemek páholyból kísérhetik, mi fog történni kettejük között. Azonban ha mégis sikerül kimentenie Felipét, úgy kétszerte olyan erősen jöhet ki a kínos helyzetből. Dupla, vagy semmi játszma ez, s annak kimenetele szerint szeretne mindenki oly gyorsan cselekedni, ahogy csak lehet, akár menekülni, akár törleszkedni kell.*
"....spieß voran!"

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 377

Re: Allenwell Császárság-Caderosso

Hozzászólás#35 » 2022.03.10. 16:43

A könyörgő zsoltárok aztán elragadtatott áhítatba korbácsolják a zaklatott lelkeket, midőn a szertartás tetőpontján a püspök az áldozómedencéhez vezeti a don Felipéért ajánlott áldozatot. Jobbára valamely nemes, a vallási szimbolikában kívánatos emberi értéket megtestesítő állat élete oltatik ki a misék alkalmával, eképpen a feláldozott állat vére is megtisztul, nemesül az Anamonosban, s az előbb- utóbb akár ember testében is visszatérhet a földi létbe. Egyszerűbb templomokban a szelíd bizakodás állata a galamb, vagy a legmostohább körülmények között is tejjel tápláló kecske. A bazilikának büszke paripa, erős bika, vagy valamely könyörtelen ragadozó dukálna, emberáldozatot csupán a legnagyobb ünnepeken, vagy valamely kiemelkedően jeles esemény alkalmával szokás bemutatni. Ilyenkor az áldozat önként ajánlkozik, mint ki oly méltatlan sorsa jutott saját, vagy riválisai okán, hogy csak ekképp tudja biztosítani maga számára a jobb sorsot következő életében. Ám kegyelmes cselekedet a foglyokat, méltatlanokat is feláldozni, kik ezáltal szintén jobb sorsra érdemesíttetnek következő életükben. A rabszolga -a Fagyottföldek barbár vonásait hordozó, zsenge ifjú- akit Perea szertartásosan a márványmedencéhez vezet mezítelen, csupán homlokát és ajkát ékíti bíbor és arany festék, jelezvén, hogy személyes császári felajánlás. Ura akaratából hal, mint beszélő eszköz ura akarata tehát az ő akarata. Szemére bódító mákony von fátylat, s úgy térdel az oltár mellét, mint a gyanútlan bárány, kit száron vezetnek. A püspök a felajánlás szavait rebegve áldozati tőrével gyors és kíméletes vágást ejt az ifjú torkán fülétől füléig, átvágva hangszálait is, hogy amaz pár értetlenkedő csuklás és nedvesen cuppanó sóhaj közepette adja ki páráját. Elpilledő szíve vastag sugárban pulzálja az aímát a medencébe. Az elernyedő testet a segédpapok nyugalmat sugalló pózban fektetik az oltár elé, mialatt a püspök a Megtestesült megszentelő kegyelmét kéri az áldozatra.
A könyörgés végén, miután a híveket szertartásosan meghinti az áldozat vérével, a püspök elhagyja a soleát, s a diakonikonba távozik. A távozó előkelők a szokásos szertartásossággal biztosítják együttérzésükről Delilah-t. Még az időközben feltűnő Bellón gróf is kifogástalan távolságtartással tesz gráciát, noha a márkiné szinte szó szerint tudna idézni azon obszcén fordulatokból, mikkel heves, hajlandóságáért esdő leveleit teletűzdeli. Az illem úgy kívánja, hogy előkelők nem hagyhatják el a karzatot, míg az empressa nem távozik, de Lola most nem igyekszik, csupán selyemfüggönnyel elválaszott sztaszidionjából rebbenti ki a két bakfis azulitát, kik távoztukban rosszul leplezett, irigy csodálattal mérik végig Delilah-t.*
"....spieß voran!"

Avatar
Delilah
Hozzászólások: 93

Re: Allenwell Császárság-Caderosso

Hozzászólás#36 » 2022.03.13. 19:46

Habár a vértelenség nimbusza kizárólag a Császár sajátja, tacit a legfelsőbb körök - leginkább az uralkodó különböző fokú rokonai - szeretik legalább ennek látszatát magukra is kiterjeszteni. Ekképpen őhelyette a Nereida nevű tiszta leány fakasztja vérét, majd nyújtja a kelyhet. Abból Delilah aprót kortyol. Talán ez a pillanat, amikor legaktívabbnak tűnik a szertartás alatt. Mindvégig csendben és türelmesen várja a liturgia végét. Habár arcáról - már amennyit a fátyol enged belőle láttatni - az elragadtatás jeleit lehet leolvasni, de valójában ez nem más, mint jól begyakorolt templomi maszk.
Azonban mindvégig olvassa a nehéz félhomályt; s annak minden üzenetét emészti. A kiosztott lapokon változtatni most nemigen tud, ezekkel kell csodát tennie. Ó, miért a jók szenvednek oly' sokat?
A császári felajánlást büszkén fogadja, de alázattal az empressa felé, miként a vérré válás aktusát is úgy szemléli, hogy arról minden kíváncsi szempárnak (miből mindig elég van - s Allenwellben kivált sok) legalább elméje eldugott részében a szoborcsarnokok kedvelt alakja idéződjék fel: a letűnt korok erős és határozott hiereiai-ja. Az antik világ ezen vasmarkú matrónái még jelenlegi mozdulatlan formáikban sem nélkülözik azt az erőt és szenvedélyt, amit bármely szemlélő azonnal átérezhet.
Hasonló formaságokat követve fogadja az üres és valós együttérzéseket, folytatja a macska-egér játékot a gróffal, ám két pillantás között még Perea után néz. Úgy tűnik, a püspökkel a részleteket csak Lola után tudja megbeszélni. A lányoknak int, hogy tartsák szóval barátokat és ellenségeket - ő maga pedig elindul selyemfüggönyök felé. Nem igazán foglalkozik a fiatal azulitákkal most, az nem fér bele a képbe.
A függöny sajnos takar is, nem is - így kintről látják, de egyfajta sejtelemes burkon keresztül. A császárné előtt illőn meghajol, kezet csókol neki az áldozatot megköszönve és megvárja, míg leültetik (vagy sem).
Halkan kezd hozzá, tudva tudja, hogy akármennyire csendben beszél: itt valaki biztosan hallja. Mily kár, hogy nem négyszemközt szólnak! Fájlalná Engrazia hiányát...
- Fenséged megtiszteli végtelen kegyével odaadó hívét. - ismét szertartásosan fejet hajt. - Nem sértem meg azzal, hogy mindent elmesélek, hiszen ideje értékét még elképzelni sem vagyok képes, nem mellesleg már bizonyosan az eseményeket behatóan ismeri.
Megenged magának egy százkarátos mosolyt a selyem árnyékában, elvégre a császárné szemei és fülei mindenhol ott vannak.
- Engedje meg mégis, hogy röviden beszámoljak tapasztalatimról. Levelezésem és találkozóm az éppen Egróniában tartózkodó Santangelii nunciussal gyümölcsözőnek bizonyult. A bíboros maga terjesztette elő a béketárgyalások színhelyéül a Téli Kastélynak nevezett... rusztikus menedéket... Persze erre megvoltak a maga szándékai, de ezekkel most nem fárasztanám fenséged. A bíboros és a nyugati egyház vállalták a rendezvény felügyeletét, így biztos vagyok benne, hogy semmiféle kellemetlenséggel nem számolunk. Haladnunk a béke felé, ahogyan az birodalmunk óhajtja. Apropó. A bíboros még biztosított afelől is, hogy a stabilitás fenntartása érdekében a Nagykán adóját is intézi az udvartartás - tényleg nagyon remélem, hogy az érmékkel megrakodott szekerek biztonságban eljutnak a határig. Tényleg nagy érvágás lenne, ha valami dezertőrökből vagy közönséges rablókból álló opportunisták lecsapnának rá...
Itt egy sokatmondó pillantást vet unokatestvérére.
- Bár felteszem, ha valahonnan előkerítené a Császárság a kívánt összeget, egy ilyen sajnálatos eset után, azonnal kölcsönözhetne az egrón udvartartásnak felebaráti jószándékból, elenyésző kamattal... vagy akár a két nemzet közötti mélyebb együttműködés kulcsát idézné elő a tragédia? Ah, akárhogy is, szerencsére ilyesmivel nem kell gondolnunk...
Más ügyben folytatja.
- Az adománybéli liga összehívásra került és nagy reményeket fűzök felé, viszont a terület még túlontúl kaotikus. Szeretnénk biztosítani elébb. Utána jöhet csak bármi hasznos és szép... A Keleti Szél úgyis biztos lerakati helyet keres állandón. Majd elfelejtettem: a kereskedőtárasságnak ajándékot hoztam. Jogokat egy lerrai létesítményre. Az engedélyt maga a nuncius úr hitelesítette.
Eztán szomorúvá válik hangja.
- A rossz hírek pedig ismertek fenséges személyed előtt. Elrabolták férjuramat és váltságdíjat követelnek érette. Ezen váltságdíjat éppen igyekszem összeszedni... Habár ígéretet tettek a don testi épségének megőrzésére, jobb lesz mihamarabb kiszabadítani... Nem mellesleg a haramiák nagy érdeklődéssel viseltetnek az Egrónia északi részére masírozott nagyszámú hitkatona iránt. Velük mérnék össze ereiket - és nem mellesleg megalapoznák végre legitim uralmukat. Nagyra nem tartom a magát Hegyi Királynak nevező férfiút, ellenben meghagyom, hogy vágyai vannak... Az első adandó alkalommal beszélni fogok vele, mert ebeivel szót nem értek.
„Ha az a közösség, amelyikre szükséged van hatalmad fenntartásához, romlott, annak a jellemét kell követned, hogy eleget tehess neki. Ím eképpen cselekszik a donna marquesa is, kiről az iménti fejezetben már több szó esett.”
- Mauroceno: Az Uralkodó

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 377

Re: Allenwell Császárság-Caderosso

Hozzászólás#37 » 2022.03.14. 19:51

*Örökkévalósága, az empressa hallgatja szavait, nem zavartatva magát a kíváncsi fülektől. Üzenettel bírnak a kegyes szavak, mint ahogy minden ehelyütt, tudja csak meg mindenki, a császárné bizodalma töretlen kedves rokonában.*
Lesújtott minket hitvesed fogságba esésének híre, de biztosak vagyunk felőle, hogy a vikomt hősiesen viseli a megpróbáltatásokat! Néked mindazonáltal állhatatos szívet kívánunk, s azt, hogy mindezek ellenére ne lankadj a birodalom üdvére cselekedni egrónföldön! Bánatod, reméljük megacélozza elszántságod is!-*majd Lola folytatja ugyanily fesztelenül* -Nem kárhoztatlak, hogy saját házad táján tettél rendet elébb. Hogy viseli magát a vén Griswald? Kíváncsi volnék, vajon tűrné-e még, hogy meghúzzam a pofaszakállát, mint gyermekkorunkban, amikor a térdén lovagoltatott! Persze tűrte még akkor is, amikor tizenhat lettem, s úgy kéretszkedtem a térdére lovagolni a régi idők emlékére, bár akkor úgy hiszem, már egészen más okból volt elnéző! -*dévaj mosolya játékos, akár serdülőkori önmagáé, ki efféle kaján incselgéssel ütötte el unalmát, midőn még rokonlátni jártak Vérfenyvesbe.*
Örvendetes, hogy immár számottevő erővel is bírsz, nem is vártam ennél szerényebb eredményeket. Szegény Felipe sem remélhetett volna ettől kitüntetettebb szerepet a darabban, még ha oly hálátlan is az. Meg ne sértődj kedvesem, de képességei nem érdemesítik egyébre, még ha oly irigylésre méltóan engedelmes is. Mint tudod, sosem tartottam nagyobbra egy szerencsés ölebnél, ki fényedben sütkérezhet, mindazonáltal őszintén remélem, hogy épségben visszakapod.- *majd mindig mosolygó szemei sarkában elmélyülnek a szarkalábak, ezt Delilah még a hímpor alatt is látni véli* -Az azonban, hogy a lázadó vezér maga nem váltott szót veled, csak csatlósát küldte, valamint, hogy feltételeket szabni merészel, nem tetszik. Elbízni látszanak magukat, mint a kutya, ki elszakította a pányvát és azt hiszi, ő az úr a kertek alján. Azt akarom, hogy tereld vissza őket a csizma mellé. Zubogó méltó váltságdíj lenne Felipéért cserébe, segíts hát nekik az elfoglalásában, de tudasd velük, hogy ki a gazda, s hogy Allenwell nélkül egy csapat koszlott rabló mulatságánál nem több az ő dicső felkelésük! Mondanom sem kell, hogy ehhez a puszta szavak nem elegendőek, érezzék is, milyen, amikor a császári jóakarat nem segíti őket! -*pillantása ezúttal követelő* -Tedd magad nélkülözhetetlenné a számukra, hogy szerzeményeiket csakis rajtad keresztül legitimálhassák. Ehhez tán első lépés lehet, ha a tárgyaláson, mint egyenrangú fél tűnnének fel.-*tekintete elidőzik egy hosszú pillanatig a fátyolfüggönyön túl. Hogy mi járhat szép fejében, még egy oly tapasztalt intrikusnak, mint Delilah, hosszú ismeretségük dacára is rejtély. Majd megenyhülten szól újra* -A kalmárurak, a tanácsban bizonyosan roppantul fognak örülni Lerrának, ám a sarccal tervezett mókáddal engem is felderítesz! Ha Othmar Chelley markában tartja az udvart, mi miért ne tarthatnánk markunkban az ország békéjét? Egyébiránt Egronia erős emberének csak egy ellenfele van, Halfdan Verdis, a királyság bajnoka. Szívből gyűlöli a főpohárnokot és kést fen rá már időtlen ideje, de csak addig marad ki az eseményekből, míg a pogányok lefoglalják a rábízott, nyugati végvárak védelmével. Mindezt csak azért osztom meg veled, hogy tudd, hasznos gyalog lehet, ha a tárgyalások során úgy ítéled, Chelley-t sarokba kell szorítanod. Remélem eddigi fáradozásaid siker koronázza, s a tanácskozás végeztével készséges barbárokról fogadhatom üzeneted.
"....spieß voran!"

Avatar
Delilah
Hozzászólások: 93

Re: Allenwell Császárság-Caderosso

Hozzászólás#38 » 2022.03.19. 17:44

Mit az első asszonynak az Örök Birodalomban szabad, azt neki - még ha magasra is szárnyalt is az elmúlt évek során is - nem. Legalábbis, a nézők előtt nem lehet teljesen önmaga. Így az emperessát megillető végtelen alázattal fogadja annak jószándékú szavait. Láthatón ismét meghajol.
- Sajnálattal közlöm Végtelenségeddel, hogy Grsiwald Bane várnagy még sebesült volt, mikor el kellett hagynom egrón érdekeltségeim. Követként küldtem az elfekhez, hogy segítségüket kérjem, de mégcsak fogadni sem fogadták - helyette megtámadták. Pedig tudnod kell, hogyha valaki megfelelő követ hozzájuk, az Bane uram. Ismeri fajtájukat, mint a tenyerét... de nem fárasztanám Örökkön Elfoglalt Fenséged, holmi apróságokkal.
Nem feltétlen beszél diplomatikusan az elfekről, az apró rezdülések még avatatlan füleknek is kitetszik beszédéből. Lola jól tudhatja ennek miértjét. Delilah szemében szenteskedő képmutatók, nem többek.
- A lázadó kérdését tekintse elintézettnek. Van módja a tévelygők visszaterelésének.. - mosolyog sokatmondó, miközben apró jelzést tesz lila ajakai felé, mit kint tán észre sem venni. Nem véletlen hozatott annak idején anyja Vérfenyvesbe kiváló allen magisztereket. - Ahogy, ha a Chelleykben látja a vészt, úgy beszélek Halfdannal is. Az egrónók eseteleges pénzügyi megsegítését az adókkal, még át kell gondolnom. Biztos ember kell, amiből mindig hiány van. - itt tart egy lélegzetvételnyi szünetet és sajnálkozik, hogy az a fehérhajú elfkorcs zsoldos kámforrá lett egyszerre (legyen volt bármi is a neve...) - Ámbátor: biztos vagyok, hogy sikereim hírét hamarosan megoszthatom.
Ekkor csendben marad egy hosszabb pillanatra. Arcára játékos kifejezés ül, mit bakfisok arcán lehet felfedezni. Még mikor elkezdte allen pályafutását gyakorta volt ez sajátja, ha fenséges kuzinjával tárgyalt. Nem véletlen ölti fel ezt, arra játszik, hogy a császárné valóban nosztalgikus kedvében van (mint, ahogy az válasza elejéről kitűnt neki) és engedékenyebb lesz.
- Felteszem tudja, hogy per Galarnak miben kértem segítségét? Áh, persze, hogy! Kérem nézze el nekem ezt a ballépést, nem volt szándékos... - hajol meg, ahogy egykor tette, ha aprót hibázott. - Arra lennék kíváncsi, hogy valóban olyan szépek a Császári Palota vendégszobáiból a naplementék, mint ahogyan azt mondják?
Kérése értelmét ezúttal szinte lakattal zárta mindenki előtt, de Lola ismerheti annak értelmét.
„Ha az a közösség, amelyikre szükséged van hatalmad fenntartásához, romlott, annak a jellemét kell követned, hogy eleget tehess neki. Ím eképpen cselekszik a donna marquesa is, kiről az iménti fejezetben már több szó esett.”
- Mauroceno: Az Uralkodó

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 377

Re: Allenwell Császárság-Caderosso

Hozzászólás#39 » 2022.03.22. 11:49

-Ablakunkból látni a legszebb naplementét egész Caderossoban…-*bólint mélytitkú mosollyal a császárné* -…mely az infanta tornácán búcsúzik aranyával a leghosszabban! -*kétségtelen áldás ez kuzinja terveire* -Azonban nem kecsegtethetlek jó hírekkel. Az űzött vad nyomát elvesztették per Galar kopói, hosszú hónapok gondosan felépített munkáját rontva le ezzel. A legfőbb vétkesek gondatlanságukért már megbűnhődtek, méghozzá éppen az űzött keze által, persze nem lehetünk elég óvatosak. *Delilah tudja, hogy a Császári Titkosszolgálat tiszteseit alkalmanként decimálják, ha már túl sokat tudnak bizonyos kényes figyelem övezte ügyek tekintetében, megtartandó az egészséges egyensúlyt és megakadályozandó, hogy tartóik fejére nőjenek. Ezalkalommal legalább ürügy is volt a tisztogatásra.* -Újra fel kell vennünk a nyomot, mi nem lesz kisebb feladat, ám ha fejlemény születik a kutatásban, te mindenképpen értesülsz majd róla.
*Az elbocsátó legyezőmozdulatot már őfensége teszi, jelezvén, hogy véget ért az audiencia, s a donna a vizsla tekintetektől kísérve elhagyhatja az empóriumot. Pár minuta elmúltával kísérete körében a diakonikon pompázatosan festett dongaboltja alatt találja magát. Az alacsony helyiséget füstölőillat, s egy vérbükkből való becsszekrény uralja, cifra vasalatokkal és a beléfoglalt ikonok szigorú tekintetével őrizvén gyomrában a vagyonokat érő miseruhákat és szertartási kegytárgyakat. Vele szemben szeméremfal mögött Perea püspököt gyermekrabszolgái vetkőztetik, kikkel amaz gerle burukkolását idézőn incseleg, kacarászik. A paraván áttört mintáján túl felsejleni látszanak pőre testének hájas redői, mik oly fehérek, akár a földmélyi, napot nem látott pajoré. Midőn az uszályos selyemornátustól megszabadították, s aranyszállal szőtt köntöst adtak reá, előlép. Nyomában a madárkákként csivitelő gyermekcsapat, kik nem lankadva illatosítják, finombőr, karagáj stílusú papucsba bújtatják lila viszerek bekanyarogta lábát.*
Áldás és jólét szálljon életedre, donna marquesa! -*szól kellemesen magas orgánumán, belépőjét követően* -Nem győztem sürgetni a napokat, hogy találkozzunk végre! Noha házad legendás vendégszeretete újra, meg újra visszacsábított…-*mosolyog sziruposan kéznyújtóira, mit Graciana kedvesen, Eudocia alázattal, Velika ajkának viszolygó rándulásával viszonoz*-…személyed hiánya kínzó volt minden ottjártamkor! Hála a Megtestesültnek és minden szentek közbenjárásának, hogy épségben hazatértél barbárföldről, s végre alkalmunk nyílhat személyesen szerét ejteni mindannak, miben távolléted okán házad népe volt hivatott eljárni!- *kétértelmű szavait tokájában megbújó mosollyal fűszerezi émelyítővé.*
"....spieß voran!"

Avatar
Delilah
Hozzászólások: 93

Re: Allenwell Császárság-Caderosso

Hozzászólás#40 » 2022.03.23. 13:34

- Örökkévalóságod válasza értelmet ad létemnek... Mindenesetre az utolsó ismert helyet meglátogatnám, mert nem tehetek róla - valami nem hagy nyugodni. Muszáj tennem valamit, hogy ne emésszen a kétség...- főhajtva távozik, hogy utána nemsokkal a püspök előtt álljék a három lánnyal.
A világ furcsa, sokszínű és nem mindig szép. Ezt viszonylag korán megtanulta, így az emberi nem különböző arcai már kevésbé lepik meg. Kellemesen mosolyog, mintha egy igazán kiváló férfipéldány állna előtte - s nem egy disznó drága kelmékben.
- Miképpen tereád is áldás szálljon, kiváló orator!- - fogadja a jókívánságot bókkal. - Talán az eddigi legszebb és legjobb könyörgésed volt ez. Igazán. Ha itt volna a don, biztos vagyok benne, hogy belekönnyezett volna. Hogy pedig házamban örömed lelted, azt megnyugvással hallom, azonban --- talán nem kellene felhoznom, de tekintettel a mi belsőséges kapcsoltunkra, megteszem --- kéznyújtóim nem elégedettek magukkal. Úgy látják, hogy örömed csupán udvarias volt feléjük, elvégre nem adtad jelét semmiképpen annak, hogy őszinte volna. Remélem, nem kell csalatkoznom benned, hogy hagyod őket őrlödni? Valamiféle szép ajándék talán megvigasztalna titeket lányok?
Fordul feléjük. Hacsak egy pillanatra is, de Velikára hidegen pillant megemelkedett szemöldöke alól. Értenie kell ebből, hogy vegye fel maszkját.
„Ha az a közösség, amelyikre szükséged van hatalmad fenntartásához, romlott, annak a jellemét kell követned, hogy eleget tehess neki. Ím eképpen cselekszik a donna marquesa is, kiről az iménti fejezetben már több szó esett.”
- Mauroceno: Az Uralkodó

Vissza: “Egyéb helyek”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég