Fekete vizeken

Lejátszható kalandok, hirdetések.
A játékhoz kérjük, jelentkezz be!
Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 377

Fekete vizeken

Hozzászólás#1 » 2021.02.10. 20:42

1405. Magvető havában Leon és Avaldir elszegődtek a "Kedélyes" nevű harksheff fedélzetére. A félelfet a könnyű alkalmi munka, míg Leont a felföldi banya jóslata vezérelte a kapitány számra toborzó, bizonyos Marcco Tenebresse, zarowari földről való tengerész (és annak unikornist formázó pecsétgyűrűje) után szegődni.
A Kedélyes kapitánya, Sigge Wesner Norgatte felé szállítaná gabonából, viaszból, nyersbőrből, vodkából álló rakományát. A legénység Zubogóban felcsapott újdonat tagjai hamar szemet szúrtak a kapzsi és ferde utakon járó Tuffa Hortiger fedélmesternek, ki Leont öklözni citálta saját emberével szemben. Mint, hogy Leon a a fedélmester emberét helybenhagyta, Hortigert pedig emígy a fogadásból származó érmékkel megrövidítette, a fedélmester bosszúból nem állta útját Holbert Osborn hajóstisztnek, ki rendzavarásért korbácsot osztott ki Leonnak, Avaldirnak és a cinkos Marcco Tenebressének is.
Míg a pórul járt izgatók sebeiket nyalogatták, Marcco keserűségtől vezérelve beavatta őket tervébe, miszerint esze ágában sincs hosszú éveket szolgálni Wesner kapitánynak, hogy megváltsa adósságát, amiért egy carronai rabgályáról megvette majd másfél esztendeje, ehelyett feltett szándéka hajót szerezni, és amint csak lehet a Fűszerszigetek felé venni az irányt. Regélt nekik Mohotonról, a szabad hajósok utolsó köztársaságáról, mi dacol a császári igazgatással és az Allenwellnek szolgáló köteles tengeri vadászok portyáival, nem ismerve el maga fölött semmiféle urat, csak a méltó kapitányok testvéri szövetségét. Ötlete megvalósításához a Kedélyest szemelte ki, Leonban és Avaldirban pedig alkalmas szövetségeseket vélt találni. A Hortiger alattomosságával szembeni bosszúvágy megfelelően tüzelte a szándékot Avaldirban és Leonban, így hozzáfogtak tervüket kikovácsolni, miként is keríthetnék hatalmukba a hajót, mielőtt az elérné a sever partokat.
A követő napok alatt feltérképeztek mindent, mit fontos volt tudni a hajón:

A legénység vegyes nemzetiségű, vannak egrónok, walletek, severek, de moradik is, összesen 28 fő
Hortiger, a fedélmester szenvedélyes kártyás, egyébként sokan a legénységből tartoznak neki már előre a bérükből, ezért nem is igen kedvelik, de van egy 8 főből álló keménymag, akiket lekenyerez bizonyos juttatásokkal (sok mindent elnéz nekik, külön fejadagokat kapnak, lopnak is az áruból és azon nyerészkednek) akik minden további nélkül fegyvert fognak a védelmében. Fél, hogy a kapitány sejti a dolgokat és amint nem lesz rá szüksége, törvény kezére juttatja.
Osborn, a hajótiszt feltörekvő és törtető, Kerektoronyból való, ott állítólag várja egy polgárleány, akinek már megkérte a kezét, de az apja elhajtotta, mert nem találta elégnek a vagyonát. Ebből fakadóan a legfőbb célja, hogy minél jobban megszedje magát, visszatérjen Kerektoronyba és az após orra alá dörgölhesse, mekkora úr lett. Egyre elkeseredettebb, mert nem jöttek be a számításai, hisz Wesner kapitánynak nem jövedelmez mostanában az üzlet, de kontraktus köti hozzá. Hortigerrel volt egy becsületbeli csetepatéja, minek következtében az jól helyben hagyta, ezért gyűlöli. A legénység tart tőle, de nem kedvelik különösebben, mindenesetre jobban bíznak benne, mint az iszákosnak tartott kapitányban. Van egy wallet testvérpár, közönséges rablógyilkosok, akiknek menlevelet állíttatott ki egy városi prefektus megvesztegetésével Érctoronyban, így azok a lekötelezettjei. Kellően gátlástalanok, a legénység babonás félelemmel van irántuk.
A kapitány, Wesner, mostanában ideges és kapkodó, könnyen osztogat büntetéseket, és afféle dühkitörései is előfordulnak, ezért rihellik. Sejtik, hogy valamit titkol előlük, esetleg csempészget is, adott esetben, de a pénzt még mindig tőle kapják és rendes szokás szerint még sosem késett a fizetség.
"....spieß voran!"

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 377

Re: Fekete vizeken

Hozzászólás#2 » 2021.02.10. 21:04

Az összeesküvők úgy latolták a tolvaj Hortigert van a legtöbb esélyük megnyerni, hogy ragadja magához a hatalmat és csahosai megfelelő támogatást jelentenek ha gyorsan és könyörtelenül kell lecsapni. Leon kihasználva, hogy a verekedés alkalmával bizonyította rátermettségét, meggyőzi a fedélmestert, hogy jobb neki, ha maga mellett tudja azt, ki legjobb emberét helyben hagyta, s lassanként előáll a farbával is. Hortiger tudja, hogy a kapitánynak nem fial úgy az ezüst, mint korábban, így csak kicsinyes orgazdasággal tudja járandóságát tetézni. Ám a dézsmálásba és ügyeskedésbe már belejött annyira az elmúlt időben, hogy többet akarjon, s kapzsisága elhatalmasodjon rajta. Mint hogy ismeretsége van hajósgazdák között Norgattétól Zubogóig, s tudja ki és merre, milyen rakománnyal hajózik, akár túl is adhatnak a rablott zsákmányon mihamarabb és el is illanhatnak délnek, mielőtt a sever király őrhajói a nyomuka eredhetnének. Rááll hát a dologra, azzal a kitétellel, hogy ha szervezkedésükre fény derül, tőle ugyan nem várhatnak segítséget.
Ezalatt Avaldir és Marcco szívességek, közös lerészegedések és behízelgés árán körbetudakozódik a legénység kiszemelt tagjainál, ki mellé állnának, ha kenyértörésre kerül a sor. Sture, Loke, Aelwin, Rado,Tomag és Witter egyivásúnak mutatkozik, s így Hortiger embereivel egyetemben már a legénység több, mint felét kiteszik a zendülők.
Leon igyekszik a kajütjébe zárkózott kapitányról mind többet megtudni, szolgájának, a mogorva Gjurnnak bizalmába próbálva férkőzni, de az öreg nehezen enged. Jobb híján Avaldir az, ki igyekszik kihallgatni, elhangzik-e valami említésre méltó Wesner kapitány és szolgája között, de alkalmasint nyöszörgést, kínlódó zihálás és ember alatti szűkölést győz csak kihallani. Míg hallgatózik, Osborn a wallet rablógyilkosokkal és még vagy nyolc fegyverre kelt tengerésszel (köztük a tervüket eláruló Witterrel) rohanja le a tatbástya felől, hogy kézre kerítsék, mint zendülőt. A félvér erre menekülésbe kezd, egyenest a fedélközbe, hol Leon és Marcco várják, mit tudott meg a kapitányról.
"....spieß voran!"

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 377

Re: Fekete vizeken

Hozzászólás#3 » 2021.04.29. 14:30

Avaldir nem érte el a fedélközt, mire üldözői már kézre kerítik, ám oly ribilliót kerít a hadakozás közepette, hogy azt a pengét fenő összeesküvők odalent csalhatatlanul meghallották. Bár Hortiger eddig bőszen dörzsölte tenyerét, amikor elérkezett a cselekvés pillanata, habozni látszott, s ha Leon nem ragadja magához a kezdeményezést, a zendülés hamvába halt volna. A lázadók ezzel a fedélzetre özönlenek és beigazolva Osborne sejtését, összecsapnak a hajótiszt embereivel. Gyors és véres leszámolás veszi kezdetét, minek végeztével a zendülők kerekednek felül, Osborne-t pedig Leon győzi le párviadalban, ki inkább halálig küzd, sem hogy halálos ellensége, a rebellis fedélmester kezére kerüljön. A harcnak végül a hajótiszt halála vet véget, megmaradt emberei megadják magukat, ám a sebesült Avaldirnak még megesküszik Osborne leghűségesebb embere, a wallet rablógyilkos testvérpár egyike, hogy nem lesz nyugta, míg a félelfet meg nem öli.
A harc végeztével immár Hortiger is előkerül, hogy learassa a győzelem babérjait. A kapitány eközben bezárkózott kabinjába, mit a lázadók erővel törnek fel. Odabent Gjurnnal találják szembe magukat, ki ugyan orvul kést döf az első behatolóba, mégis gyorsan lefegyverzik. Sigge Wesner kapitányt önkívületi állapotban találják a kabinban, mintha nyavalyatörés gyötörné. Mindenki értetlenül áll a jelenet előtt, mire Gjurn közli, hogy a kapitányt betegség gyötri, bizonyosan valami parazita fészkelte belé magát, mit a Zubogóban vett, romlott kenyérrel hurcoltak a hajóra. Míg a Kedélyest hatalmába kerítő legénység elvonszolja a habzó szájú Wesnert, hogy ítéletet mondjon felette, a kalandorok átkutatják a kabint Gjurn vádló tekintetétől és makacs titkolózásától kísértve. A legfontosabbak közt hamisítani való szállítólevelek, két lezárt láda, rejtjelkönyv és egy emberi vérrel és mocsokkal írt, érthetetlen firkálmány kerül elő, minek tartalmát megfejteni nem tudják, végül kereket kell oldaniuk, ha nem akarnak lopás vádjával szembenézni.
Wesnert végül a keresztrúdra akasztják fel, az új kapitány, Hortiger pedig érdemeik elismeréséül az összecsapásban megüresedett tisztségekre Leont hajótisztnek, Avaldirt kormányosnak teszi meg. A zsoldot szétosztja a legénység között és mulatni engedi egy estére a legénységet, míg a fedélzetre kevesebb számú éjjeli őrszolgálatot rendel.
Mialatt a fedélközben bőven öntik a garatra a harmatföldi vodkát, Leon a nyomaveszett Gjurn keresésére indul, hogy kifaggassa a kapitány állítólagos nyavalyájáról, Avaldir pedig igyekszik átkutatni Wesner árbocra akasztott hulláját, hátha megleli a lezárt ládák kulcsait, minek felnyitásával hiába bajlódtak. Próbálkozását siker koronázza. Leon csak nagy sokára akad a vén szolgára, ki a hajófenék sekély pangóvizébe látszott fulladni, arca mégis üvöltésbe torzul, markában pedig egy látszólag obszidiánból faragott, fekete koponyát szorongat görcsösen. Leon magához veszi a különös tárgyat, ügyelve, hogy puszta kézzel ne érjen hozzá. Leon és Avaldir az újdonsült kapitánynál tett jelentésük során szembesül vele, hogy Hortigernek esze ágában sincs a kalózköztársaság felé venni az útját, inkább túladna a hajó rakományán hamisított rakománylevéllel (aminek elkészítésére Avaldirt kéri fel), majd mindenkit kifizetve feloszlatná a legénységet Vugvorolában. Avaldir viszont úgy sejti, valamit fontolgat az újdonsült kapitány, hiszen a sever kereskedőváros híres feddhetetlen vámhivatalnokairól és arról, hogy nem bánik kesztyűs kézzel a törvények megszegőivel! Leon ezt megtudván Hortigernek adja át a a fekete koponyát, hátha az kifejti ártalmas hatását Hortigeren, mindenesetre érzi, nem közönséges csecsebecséről van szó. A szél és az eső odakint egyre erősödik, félelmetes vihar készül rájuk lecsapni.
"....spieß voran!"

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 377

Re: Fekete vizeken

Hozzászólás#4 » 2021.04.29. 14:43

A vihar nyakukon van már, mire a legénység mozdítható, de már jócskán elázott tagjait a fedélzetre kolompolják. A szesz és az egyre ádázabb őszi vihar nem barátja a tengerésznek, s az üvöltő szél a főárbocot fenyegeti. A hegynyi hullámok átcsapnak a fedélzeten, nem egy legényt elsodorva, s Leon is az életéért kapaszkodik, ki nem hogy tengeri vihart, hajót is most lát életében először! Marcco a vihar közepette hajthatatlanul faggatja a kormánnyal küszködő Avaldirt Hortiger terveiről. A kormányos hiába küldené segédkezni a kötélzethez, az kitart, egészen addig, míg Avaldir be nem adja a derekát és meg nem osztja vele Hortiger gyanús vugvorolai terveit. A haragos Rideg-tenger úgy tetszik, összeroppantja a Kedélyest, végül csakis Avaldir dörzsöltségén, és piszok szerencséjén múlt, hogy egy merész, életveszélyes manőverrel kikerültek a fergeteg marasztaló öleléséből. Ezalatt Marcco megkereste Leont és tudtára adta, hogy itt a lehetőség végezni Hortigerrel, mielőtt tőrbe csalja mindnyájukat.
Leon kihasználva a fedélzeten tomboló káoszt betört a kapitányi kajütbe, hol megtalálta Hortigert a padlón fekve, delíriumos állapotban ölelve a titokzatos obszidián koponyát. A hajótiszt nem habozott hát, még mielőtt Hortiger felocsúdva fegyverért kaphatott volna, bezúzta annak halántékát és a koponyával együtt a háborgó tengerbe taszította. Mire a tomboló vihart a hátuk mögött hagyták, a Kedélyes újból kapitány nélkül maradt.
"....spieß voran!"

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 377

Re: Fekete vizeken

Hozzászólás#5 » 2021.10.02. 19:40

Míg a viharvert legénység a kármentésen buzgólkodott, Avaldir Leon és Marcco úgy határoztak, hogy Marccot segítik a kapitányi posztra, lévén, hogy hajdani kalózvezérként neki van a legtöbb tapasztalata a törvényen kívülivé vedlett bandák elirányításában. Mivel a Kedélyesen alaposan felbomlott a fegyelem, Leon tartott tőle, hogy ha hajótisztként átvenné a posztot ő maga is hasonló sorsra jutna mint Wesner és Hortiger, így maga is bölcsebbnek látta háttérbe húzódni, nem beszélve nyilvánvaló járatlanságáról a hajós mesterségben. Már csak a megmaradt legénységet kellett meggyőzniük tervükről. Avaldir javaslatára, s hogy a zendülők is megérezzék a Mohoton kínálta majdani szabadság ízét szavazással kívánták dűlőre vinni a dolgot, természetesen annak jótékony befolyásolásával. A csempész úgy okoskodott, leginkább úgy lehetne akaratuk szerint hajlítani a legénységet, ha kiosztanák köztük a Zubogóban vételezett vodka maradékát, ám mikor elindult, hogy számba vegye a készleteket, a rakkamrában Rado-t és Sture-t találta, amint keselyűként kerülgetnek egy leányt, ki potyautasként rejtőzködött eddig a rakomány között. A két tengerészt Avaldir elzavarta és lelkükre kötötte, hogy szót sem szólhatnak a lányról, míg a potyautas rendre elmondta, hogy Xira Pelegrina Lossadának hívják, apja allen hivatalnok-nemes, tartományi tanácsos, maga pedig Zubogóban szökött fel a hajóra, hogy a Fűszerszigetekre szökjön nagynénjéhez, ki Carvajal alkormányzó felesége. Avaldir rendes gazember módjára ráerőltette magát a lányra, kihasználva annak védtelenségét, majd az összetört lelkű teremtést a kamrába zárva megvitte a hírt Leonnak és Marcconak. Időközben a legénység gyanakodni kezdett Hortiger holléte felől, így sürgető lett a kapitányválasztás dolga is. Miután Leon bejelentette, hogy Hortiger a vihar közepette a vízbe zuhant,így közfelkiáltással dől el a kapitányi cím sorsa. Elsőül a szavazás bizonytalanságba és marakodásba torkollott, így Avaldir a szesszel kezdett korteskedni, hogy végül a kapatos legények bizonytalanságán a kormányos Marcco Tenebresse nevének mind hangosabb kurjászásával terelje irányba a bizonytalankodókat. Ám tervük nem úgy sült el, ahogy gondolták, a legénység a hajó legrettegettebb erős-emberének, Leonnak nevét kiáltották! A szabadlegény érezte, hogy szorul nyaka körül a hurok, s tán kiszolgáltatottá válik a kiismerhetetlen intrikáknak, ám Marcco az utolsó pillanatban kalóz szokás szerint párbajra hívta ki, vitatván alkalmasságát kapitányként. Leon egy gesztussal megadta magát Marcconak, megsejdítvén annak valódi, könyörtelen természetét, s így a bukott kalózvezér lett egycsapásra a hajó ura. Elsőül a Kedélyest Egyszarvúvá nevezte át, majd megbízta Avaldirt a rakománylevelek, hajónapló és kötelezvények meghamisításával, mint hogy a Nyugati Óceánon való átkelést az Obron-fok átjáróján tervezték végrehajtani, hol császári helyőrség ellenőrzi a hajók átkelését a tengeren túli tartományba.
"....spieß voran!"

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 377

Re: Fekete vizeken

Hozzászólás#6 » 2021.10.02. 19:52

Az összetört potyautast, Xirát Leon a kapitány kajütjébe vonszolja, hol amaz reménytelenséggel, megalázottsággal gyűrkőzik, majd kétségbeesetten menteni próbálja a menthetőt és busás jutalmat ígér, ha eljuttatják Heulaiba nagynénje ültetvényére. A hajó újdonsült tisztjei hiszik is és nem is meséjét, míg végül kiszedik belőle, hogy azért szökött meg apja birtokáról, mert amaz nagynénjével anyja halála után patvart folytat, s biztosan nem engedte volna hozzá lányát, kivált, ha megtudja, hogy a messzi rokon álmában hívta Xirát magához. A kérdésre, miszerint honnan tudta Zubogóban felszökvén az eredetileg a Sever Királyságba tartó hajóra, hogy annak fedélzetén eljut a Fűszerszigetekre, a válasza úgy szintén a rejtélyes álomra vonatkozik. A gúnyolódás végül felszítja a lány elkseredett dacosságát, mi a végén szúrós gyűlöletté válik, amint elhatározzák, hogy Xira eztán Marccoval osztozik a kapitányi kajütön, s ha meséje nem is igaz, legfeljebb alkalmasint majd eladják rabszolgának. Míg ezen tanakodnak, az ajtón dörömbölnek, hogy értesítsék a tiszteket, Bertet nyavalyatörés érte a fedélzeten.
"....spieß voran!"

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 377

Re: Fekete vizeken

Hozzászólás#7 » 2022.05.11. 16:58

A haragos őszi tengeren félelmetes bestia keresztezte az Egyszarvú útját. A tengerészcsapszékek félrészeg meséinek réme megelevenedett: kraken próbálta zsákmányul ejteni a hajót. A tengerészek vitézül verekedtek, s ha a szörnyeteget el is üldözték ám Rado-t elragadta. Értetlenül álltak a történtek előtt, hisz senki sem gondolta, hogy a legenda igaz, s hogy pont nekik juttassa azt a balszerencse! A sebesültek ápolásából Xira is kivette a részét, mivel ha hallgatólagosan is, de elnyerte a legénység elismerését, s tán ettől fogva nem csupán húsként, vagy potyautasként, esetleg a kapitány babájaként tekintettek rá. Pár nappal a támadás után érték el az Obron-fok allenwelli helyőrségét, mely az egyetlen kijáratot jelentette a Fűszerszigetek felé, s az egyetlen biztos utat őrizte a sötétviharok dúlta Nyugati-óceánon keresztül. Azonban a császári vámbiztosok oly alaposan kutatták át a kifutó hajókat, ami a kalózbilloggal megjelölt Marcco Tenebressének azonnali kötelet jelentett volna. A becsvágyó Marccot ugyanis Carrona alatt fogták el -miután fosztogatásai színhelyét áttette az öreg kontinensre- amint épp a vallásháború után lábadozó, egykor dicsőséges kereskedő városállamot készült kifosztani. Élethosszig tartó gályarabságra ítélték, de Wesner kiváltotta, s attól fogva neki törlesztett, ám a billogot eltüntetni csak bőrével együtt tudta volna. Végül a kapitányt egy hordóból rögtönzött búvárharanggal a hajó alá rejtették, s Xirát is vele együtt, attól tartva, hogy jelenti zendülésüket. A csalásra végül nem derült fény, s Avaldir is sikeresen hazudta magát a hajó kapitányának. Bár Morcain MacCraibe, a néhai Osborne hajótiszt hűséges embere ugyan fenyegetőzött feljelentésükkel, de a legénység hathatós rábeszélésére jobbnak látta hallgatni. A vámot végül a legénység előre elosztott zsoldjának visszaszedésével sikerült kifizetni, s gyors intézkedésért is ezüst ütötte a császári tiszt markát, mivel sietős volt a továbbhaladás, nem tudván, Marcco és Xira meddig húzzák levegővel odalent. Ennek köszönhetően készleteiket nem tudták feltölteni az óceáni átkelésre, de végül nagyobb bonyodalom nélkül maguk mögött tudhatták az Obron-fokot.
Az átkelés majd egy hónapig tartott, a delejviharok minden átka gyötörte őket, de végül a készletek szűkös beosztásával átvészelték azt. A legényeket, kik most üres tarsolyuk miatt is csikorgatták fogukat, Avaldir csillapította, ki nem győzte ámítani őket az Ultramarium minden gazdagságával, a kalózélet léha vigalmaival és a Xira eladásából származó bevétel szétosztásával. Habár ha újabb zendülésre is elegendő lett volna a feszültség a hajón, a legénység belátta, hogy innen már nincs visszaút, s a nélkülözés és bizonytalanság csak még inkább összekovácsolta őket az út során. Nem volt más választásuk: tisztjeik kezébe helyezték sorsukat. Az út során Marcco beavatta Leont és Avaldirt tervébe, minek akkor látna utána, ha elérték Mohotont. Marcco Tenebresse ugyanis bandájának a Tengeri Farkasoknak élén a legifjabb tagja volt a Kapitányok Tanácsának, mi a kalózköztársaság legtekintélyesebb rablóvezéreit tömöríti. A kudarccal végződött carronai kaland után, ha egykori kapitánytársai meg is tudják, hogy életben van, már végképpen elvesztette tisztességét egész Mohoton előtt. Becsvágya azonban arra sarkalja, hogy újfent bizonyítsa magát, s olyasmit vigyen véghez, amivel közel egy emberöltőnyi idő óta eddig mindenki kudarcot vallott: megtalálja Algaris kincsét.
"....spieß voran!"

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 377

Re: Fekete vizeken

Hozzászólás#8 » 2022.05.11. 17:23

Golarte con Algarist nem csak Mohoton alapítójaként, de igazi szabadsághősként is tisztelik a Szabad Hajósok. A második gyarmati háborúban vitézül támadta, fosztogatta az allenwelliek ellátmányát biztosító hajókat, de miután a háború véget ért nem fogadta el a császári kegyelmet és nem állt annak szolgálatába. Reluciente szigetvilágába húzódva megalapította a respublikát, s továbbra is ádáz ellenfele maradt Allenwellnek. Legnagyobb zsákmányát Diez Torreblanqua kincses flottájának kifosztásakor ejtette. A dúsgazdag ültetvényes a háború elől menekítette volna ki vagyonát a Fűszerszigetekről, de vesztére zátonyra futott és Algaris prédájául esett. A kalózvezér idős korára szeretett volna békében letelepedni, titkos egyezségre jutott tehát egy peltrai nemesemberrel, hogy új személyazonosságot vásárol magának a don messziről jött rokonaként és letelepszik Peltrában. Azonban még mielőtt ezt megtehette volna, egy összeesküvésben, mit elsőtisztje szervezett ellene, életét vesztette. Algaris úgy tűnik, sejtett valamit végzetéről, hiszen a kincshez vezető térképet három részre osztotta, de bárki is próbált annak nyomára akadni, mindeddig kudarcot vallott.
Az Egyszarvú végül szerencsésen átkelt az óceánon, s rögvest Reluciente szigetei felé vette útját, nehogy a tartományi őrnaszádok figyelmét felkeltse, azonban szerencsétlenségére épp a hírhedt El Malicizo hajójába, a Cantilia Bosszújába botlottak, mely köteles tengeri vadászként császári zsoldban fosztogatja az efgröni, theóni, zarowari hajókat a gyarmatokon. Noha az Egyszarvú védtelen volt annak ágyúival szemben, végül Avaldirnak köszönhetően vérfagyasztó, több órás hajszában épp csak hogy megkócolt vitorlázattal sikerült megmenekülniük előle. Ám örömük csakhamar ürömbe vegyült, hiszen a menekülésben egy hatalmas, felfegyverzett, zászló nélkül hajózó galeasszal találták magukat szembe.
"....spieß voran!"

Vissza: “Kalandok és hirdetések”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég