Allenwell Császárság-Caderosso

Egronia és a nagyvilág egyéb helyszínei
A játékhoz kérjük, jelentkezz be!
Avatar
Delilah
Hozzászólások: 49

Re: Allenwell Császárság-Caderosso

Hozzászólás#21 » 2020.11.08. 05:21

Kezével felcsíp egyet a smaragdként tündöklő szőlőszemek közül, amiken mintegy izzadságként csillan a ráhintett kígyóméreg. Gyermekkorában, apja halála után megkezdődő képzésén utálta e kötelező alapcsemegét, de mára megtanulta élvezni. Szájába veszi, összeroppantja. Hallgatja a feleletet és koncentrál arra is, ahogy a szőlő édes regnálását másodperc uralom után átveszi a valódi úr, a kesernyés méreg, mi egyben jólesőn elzsibbasztja nyelvét. Legyezője kattanással zárul, ahogy karba tett kézzel, néha-néha lassan belebólogatva hallgatja a politikát érintő elmélkedéseket.
Amik pedig az anyaság kérdéskörét illetik, azokra nem felel, csak az érzékenyülő Császárné felé megnyugtatóan emeli kezét, s tán hozzá is nyúlna, ha nem lenne asztal köztük. Kiváltképp becsüli – sőt, ha őszinte akar lenni magához; irigyli – ahogy Lola alá tudja magát rendelni egy olyan nagyszerű ideának, mint a család. Neki ez nem sikerülne. Ő ahhoz túl számító. Akárhányszor felmerül a téma csak hallgat, nincs kedve kitárgyalni egy gyermek hasznát – miből kiváltképp kevés van – és kárát – mikből kiváltképp sok. S könnyen beszél az, kinek az érdemdús Császár gyermekeit kellett kihordania… Őt a rosszullét kerülgeti, ha csak belegondol, hogy Don Felipe porontyai esélyesen hajaznának egyszerű, világi szépséget és örömöt kereső apjukra. S nem, nem fogja tönkre tenni alakját a terhességgel és szüléssel élete virágjában!...
- Én úgy láttam, hogy egy általunk egységesített ország könnyebben bevonul a zászlók alá, de a teremtő káoszban is lehet szépség és haszon, ezt nem vitatom. Maradjunk akkor annál, ami még bizonyos. – folytatja tehát. – A feleknek össze kell gyűlniük és tárgyalniuk a béke esélyeiről. Teszem azt összeköthetjük ezt egy bállal, hogy még pozitívabb legyen az üzenet... ha pedig elüti az éjfélt az óra, a meghívott felek leülnek az asztalhoz. Nem árt, ha a Császárt ezekkel az üzenetekkel azonosítják. Béke, öröm és egyetértés. Igyekszem erre meghívni a kalandort is, bár első célunk legyen akkor az ő legitimálása az ütközők közt. Ha nem egy harmadrangú senki, aki ellen alkalmasint összefoghatnának, nagyobb haszna lehetne. Sátrakba terelésről, házasságokról, hűbéri viszonyokról még ne essék ekkor szó sem... S mily kellemes, hogy magad hoztad fel a derék nunciust, édesem, éppen róla is akartam szólni! Valóban botorság lenne kihagyni.
Pillanatra csendben marad, arcán sötét mosoly suhan át.
- Mikorra a harcok csitulnak, de kellően megsebezték már az ország testét - az ősz végére, a tél elejére teszem ezt az időt - akkorra Santangelii is a békét keresi majd mindenáron, csak tán eszköze nem lesz hozzá. Magától értetődően gyanakodni fog mindenféle hátsó szándékra, amikor kézhez kapja levelem, miben megkérem őt, hogy segítsen megszervezni és lebonyolítani a mondott estélyt - de mi mást tehetne, ha a békét valóban szereti; kapva kap az alkalmon. Azonban levelemben azt is megírom neki, hogy érthető okokból, hiába vágyja a Császár a békét, az esemény biztonságáért nem tud felelni, lévén katonáit, zsoldosait az ország területére nem kívánja beküldeni, s legjobb lenne, ha az Egyház garantálná a zökkenőmentes tárgyalást. Sőt, a kiadások nagyrészét is átvállalhatják, bár erről előre természetesen nem tudnak. Fogyjon csak az egyházi harács!
- Ezt az egész… hmm… kooperációt, teszem elsősorban azért, hogy közelebb kerüljek hozzá, hogy megnézzem lapjait. Barátaid közel, ellenséged még közelebb, igaz? Másodsorban a diszkreditálás is lehet célunk. Mert hiába nagy cselszövő az eminenciás, egy rendezvény, ami megmutatja, hogy erős pillére az országnak az Egyház, oly lehetőség, ami biztosan fellelkesíti. Ha pedig így tesz, akkor végülis sírját ássa meg annak, hiszen sejtem, hogy egyik-másik fél... leleményes lesz... Mert egy kevés méreg, egy elrejtett penge bárhogy bekerülhet a mulatságra, hiába kérem majd a meghívottakat, hogy a lehető legjobb szándékkal jöjjenek. Ha pedig valaki meghalna az esten; amellett, hogy Császárnak oka lenne haragudni, az Egyház elveszti eddig sem túl erős reputációját - aztán pedig hiába enyhítené az anarchiát, hallgatni rá nem fognak. Persze elgondolkozhatunk azon is, hogy mi magunk segítünk valakit át a túlvilágra, de jobb lenne, ha a feleknek maguktól eszébe jutna ez, kezünk pedig bizonyíthatón tiszta maradna... Ami pedig Segrodoc zászlósurat illeti, vegyesek az érzelmeim vele kapcsolatban. Országos szerepe vitathatatlan, de nem ismerem megbízhatóságát. S annyi bizonyos, hogy jó dolog a vikomti cím, de férfiemberből van mégiscsak. Egy kupa bor, egy ágyas és összes titka a világé. Ekképpen okot nem kell tudnia, csak feladatait... Ha ennyi lesz, kedves kuzin, akkor engedlek tovább; házi gazdaként dolgod számos lehet... - állna fel az asztaltól, a felség gyűrűjére csókot lehelne tisztelete jeléül. - Engrazianak ad át forró ölelésem, még ittlétem alatt igyekszem egyszer megnézni, mily kisasszonnyá cseperedett!
„Ha az a közösség, amelyikre szükséged van hatalmad fenntartásához, romlott, annak a jellemét kell követned, hogy eleget tehess neki. Ím eképpen cselekszik a donna marquesa is, kiről az iménti fejezetben már több szó esett.”
- Mauroceno: Az Uralkodó

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 303

Re: Allenwell Császárság-Caderosso

Hozzászólás#22 » 2020.11.08. 19:51

A báli szezon a nyakunkon!-*tapsol elragadtatva Lola*-Az egész nyáron át tartó hadakozásba belefáradt küzdőknek bőven van idejük két mulatság közt megfontolni a következő lépéseiket, míg Ardenand gróf Újkaput vonja ostromgyűrűbe és Belacqua rongyosai Hantföldön nyalogatják a sebeiket, s megpróbálják terjeszteni zavaros ideáikat a hantföldi katonafalvak, szilván kapitányok között. Tégy belátásod szerint, drága kuzin! A Próféta jelölje ki utad helyes irányát megszentelő Vérével!
*A császárnéval karonfogva lépnek ki a szalonból, immár újra rég nem látott nővérekként, ám az estély immár menthetetlenül állatias, vérgőzös üzekedésbe hanyatlott, olyannyira hogysem segniora de Dolina Verde egy-két irigykedő pillantásnál többet ne kaphasson.*
Úgy hiszem minden elvégeztetett, mivel Birodalmunk örök tündöklését szerény szolgálóleányaként segíthettem.-*dorombol fülébe Lola, míg végigtekint a kéjes csatatérré aljasult báltermen.*-Visszavonulok. Buzdíthatnálak, kedvesem, hogy maradj, s osztozz az eljövendő győzelem mámorában, de tudom, úgysem hagynád el kötelességeid egy percre sem!
*Testvéri csókkal búcsúzik kedves unokahúgától, s ahogy az Angyalsóhajtól ziháló, megoldott csipkegallérú Hyppolitus Maniakes marsall, az Umm Kheddai hadjárat vezére arra vetemedik, hogy kezéért nyúlva ragadja magához a császárné kitüntető figyelmét, Lola ujjai közül oly fürgén perdül elő a leheletvékony fátyolpenge, hogy a marsall csupán pillanatokkal később eszmél, hogy arcátlanságáért kimetszett szemgolyója immár sebhelyes képén folyik végig. A császárné több figyelmet nem szentelve a pimasz bakának, vonul ki a terem egyik rejtekajtaján, s Maniakes -amint kijózanodik az aljzószerből-bizonyára arannyal foglaltatja üresen tátongó szemgödrét, amiért az Empressa önnön kezével vette el szeme világát. Ennél többet a hozzá hasonló, feltörekvő senkiháziak ne is reméljenek.*
"....spieß voran!"

Avatar
Delilah
Hozzászólások: 49

Re: Allenwell Császárság-Caderosso

Hozzászólás#23 » 2020.11.10. 00:41

Apró meghajlással búcsúztatja a felséges Császárnét, kinek gyors hárítását még kárörvendő mosollyal nyugtázza, míg maga is kifelé tart; nincs ideje most legalább másnap koradélutánig e teremben feküdni eszméletlenül. Ideje kevés, teendői számosak. Félrehúzódva az orgiamester által elrendezett tértől, a testek halmazaitól indul a kijárat felé. A palotaszemélyzet lesben és készen álló soraitól nem messze viszi útja – persze gondosan ügyel a lépéstávra. Saját szolgáival nem igazán gondol; ha észreveszik csatlakozhatnak hozzá. Egyébként hadd élvezzék saját köreiket, majd visszaküldi a kocsit értük, ha hazaér. Persze a palota örökké hajlongó libériásait elvárja magához, hogy azok kísérjék ki, nyissák előtte az ajtókat – elvégre ez a dolguk; a vendégszeretet közvetítése.
Mielőtt kilépne a következő terembe, az ajtóban még visszafordul. Eltekint a nemesek összefonódott testei felé. Eszébe jut de la Rovia, kinek jutalmat ígért és Signiora Staurakia, kinek talán már megédesíti éjjelét valamelyik ellenlábasának férjura – ha nem mindkettő. Azonban kizárt, hogy a homályos teremben, a lüktető embermassza bármit is felfedne előtte egy-két rövid pillanat alatt - tovább pedig nem illendő figyelni kifejezett engedély vagy részvételi szándék nélkül. De la Rovia majd holnap kitüntetett figyelmét élvezi sétája közben a kertben és példaként emlegeti a többi udvarló előtt egy rövid ideig, a dáma esetét pedig kedvenc suttogója úgyis elmeséli majd. Ezen gondolatokkal halad tovább.

                  ※ ※ ※

A délelőtti órákban, miután felöltöztetik, beveszi magát a dolgozószobájába. Reggeli előtt még átolvasná kapott leveleit különös figyelmet fordítva az egronokra; van-e hír onnét? Merre mozognak a trónkövetelők? Történt-e valami fontos? Vérfenyves és népe hogy van? Ezután tér át az allenekre. Ezeknél könnyedebb hangnemre számít és a Játék lépéseire. Az olvasás után biztosan ír egy levelet a három dolina verdei családfőnek, melyben megírja, hogy lányaik tanulmányaikkal jól haladnak, szolgálataikkal elégedett. Később folytatja majd őket a beszélgetés után, bár sejti, hogy maradnak a császárvárosban. Jobb helyük lesz itt. Az egron út korántsem lesz annyira eseménytelen, mint amilyenre számított. Az események megkomponálása sűrű mozgással jár; nem feltétlen élveznék azt a lányok.
A piszkozatok megírása után behívatja magához a tegnap este kiküldött kémét. Annak visszaértére már számít, férjéről sejti viszont, hogy haza nem ért még. A kém jelentését székében hátradőlve hallgatja. Mit csinált pontosan Don Felipe? Ki környékezte meg? Kivel töltötte az estét?
„Ha az a közösség, amelyikre szükséged van hatalmad fenntartásához, romlott, annak a jellemét kell követned, hogy eleget tehess neki. Ím eképpen cselekszik a donna marquesa is, kiről az iménti fejezetben már több szó esett.”
- Mauroceno: Az Uralkodó

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 303

Re: Allenwell Császárság-Caderosso

Hozzászólás#24 » 2020.11.13. 19:27

*Utazása előtti napokban, a segnior de la Roviának adott titkos -bár az őszülő, délceg úr férfiúi vágyaira nézvést szokás szerint hiábavaló -légyottja meglehetősen hevesre sikerült. A grand túlságosan nyeregben érezvén magát, mit sem gondolva a kacér és hízelgő szavakkal ellentétben távolságtartón pergő legyező beszédével, csaknem a Marquesa erényére tört. Régóta érő jussáról zihált, majd az asszony testőreitől földre szorítva annak kegyetlenségéről hörgött, míg donna Delilah csak kacagott rajta. Persze a corto veladán szégyent valló Bellónnak és Prodromusnak sem kellett több, hogy kárörvendő hiénakacagással adja a magas társaság tudtára riválisuk megszégyenülését, s hízelgő ajándékokat, tüzes üzeneteket küldözgessenek donna Delilah-nak ázsiójukat javítandó. Az estély után érkezett ajándékok között kitüntető helyet foglalt el egy arany ketrecben hozatott, a Fagyott Földek fenyveseiből származó eleven tigris, mit segniora Staurakia küldött újdonsült pártfogójának. Az állat ugyan egy rabszolgájának karját letépte, mégsem férhetett kétség hozzá, hogy nemes és vad jószág volt, méltó Dolina Verde márkinéjához. Mint azt Satphilustól megtudta, az ifjúasszony felettébb elégedettségére szolgált, hogy a corto veladán figyelmébe ajánlott két úr egyszerre küzdött kegyeiért a nyoszolyán, s a tiszteletreméltó hölgynek két nap kellett, hogy kipihenje az est fáradalmait.
Hogy don Felipe miként érezte magát a mulatságon, arról rejtjelezett levélben értesül, mint ahogy kémlelő moscáinak szokása volt jelenteni. Hogy igen tetemes összeget vert el lassú lovakra és balga hajtóikra, már megszokta, azt is, hogy a Patkányfogóban megbújó Mithea bordélyában ledér lányok és selyemfiúk mulattatták hajnalig, ám a jótékonyan figyelő tekinteteknek szemet szúrt, hogy a Rodondo páholyában egy fiatal lovag és felettébb csinos asszonya társaságában töltötte majd az egész napját, s azok vele tartottak egyéb mulatságaiban is, holott előtte nem ismerte őket. Hogy az illető pár ki, vagy miféle, nem sikerült kideríteni, s az egyik mosca –mialatt megpróbálta kihallgatni beszélgetésüket- így is rút tőrszúrást szerzett a nevezettek biztonságára ügyelőktől. Mindenesetre don Felipe jótékonyan hallgatott, ha esetleg felesége neki szegezte volna kérdéseit.
Kéznyújtói-főképpen Graciana- csalódottan fogadták, hogy nem tarthatnak véle a vad és zabolátlan Egroniába, de mit tehettek volna akaratának ellenében? Ellenben Roxelio Rua ragaszkodott hozzá, hogy Ctriad Troufalhoz, Calvenzano atyához és Peleo Artamendi titoknokhoz csatlakozva elkísérje Vérfenyvesbe, s ennek a maga körmönfont, kígyónyelvű módján adott hangot. Tán ismeri saját, a női rebegésre könnyen hajló akaratát annyira, hogy tudja, segniorissa Velika nem epedne soká, ha asszonya óvó tekintetét levenné most még ártatlan játékukról, ha pedig így történne, don Roxelio kénytelen volna szembenézni a becsületgyilkosság razlogában honos, nemes hagyományával. Minden bizonnyal így lehetett, bár szavaival élve azért áhított csatlakozni, hogy megóvja édes úrnője méltóságát az egrón farkasoduban.*
"....spieß voran!"

Avatar
Delilah
Hozzászólások: 49

Re: Allenwell Császárság-Caderosso

Hozzászólás#25 » 2020.12.05. 20:20

Kisebb győzelmei már lázba nem hozzák.
Habár némely pillanatokon még mosoly, de meglepni igazán nem lepik meg. Egyedül Agoreta mester maradt még hátra, kin nagylelkűségében megkegyelmez, ha kifejti üzelmei mivoltát --- és visszanyeri bizalmát egy megfelelő ajándék bemutatásával. Kisebb árulás volt ez, példát kell statuálni rajta, de túlzásba nem viszi.
Don Felipe esete viszont aggasztóbb. Valaki ostromolná... Ám a legrosszabb az egészben, hogy a derék don megpróbál titkolózni.
Stratégiaváltás szükséges.
Férje által kell elaltatnia a gyanút, egron ügyeivel elfoglaltnak mutatkozni. Természetesen megsértődik ura magatartására, de úgy hogy Felipe már harmadik este próbálkozásai után elnyeri békéjét - csak a rákövetkező nap délutánján ébrednek hitvesi ágyukban; elégedetten nyalogathatja akkor szerzett ostorsebeit a márki, felesége úgy tűnik nem foglalkozik a témával többé és csak Egroniáról beszél.
Utolsó napjai egyikén, miután utazása összes előkészületét megoldotta, másodunkahúgát este látogatandó, délutánra nem szervezett semmi fontosat, így nyugodtan töltheti azt kéznyújtóival. Mivel mestereiktől panaszt nem hallott rájuk, engedélyez nekik egy kevés játékot, így az udvaron figyeli őket. A játék abból áll, hogy az uraság kutyáit összeeresztik degenerált rabszolgáival és hússzeleteket dobatnak nekik, mik azokért hevesen küzdenek. A lányok kiváltképp örömüket lelik ebben az egyszerű mulatságban, irányítják a falatokat dobó szolgákat, szurkolnak egyik másik résztvevőnek és igazságtalan manipulálják különböző módokon a versengést. Személy szerint utóbbit élvezi leginkább az egészben. Mikor kellően magasra hágott a jókedv, akkor inti le a játékot és hívja maga köré az asztalhoz őket.
- Eudocia, ne vágj oly' durcás arcot, kiolvashatom minden érzelmed. Nem szabad nyílt lapokkal játszanod, mert ellened fordítják. Példát vehetsz most Velikáról, mosolyáról nehéz tudom eldönteni, hogy őszinte vagy csak megtisztel az öröm álcájával. Erről van szó. Szép fogaid vannak, mutasd meg őket az embereknek; nevess és mosolyog sokat. Előnyödre válik majd. - bólint egyet elégedetten feléjük legyezője mögül. - Atyáitoknak írtam nemrégiben, hogy nagy elégedettségemre vagytok, bizalmam élvezitek. S döntöttünk. Ekképpen, ha óhajtotok, maradhattok a fővárosban, nem küldelek titeket haza. Persze a megfelelő védelemről gondoskodok és szabályozások ellenében, ám elég jó lecke lesz a nélkülem töltött idő. Azonban figyelmeztetlek benneteket; könnyen csalódom. Elég egy rossz lépés... Megértettétek? - nyújtja kezét a szertartásos ígéretadásra. Feláll. Visszaengedné őket, kivéve Gracianat, ki első kéznyújtója, így a lehető legnagyobb felelősséget bírja hármuk közül. Int, hogy kövesse darabon.
- Fiatal vagy kedvesem, de tehetségedhez nem fér kétség. - szól kedvesen útközben. - Terveim vannak veled, mikről értekezünk majd, ha bebizonyítod élesben is a hozzád fűzött reményeimet. Annyit talán most is elmondhatok, hogy nem kis tervekről szólok... persze örömmel venném, ha rokonomnak nevezhetnélek később... - pillant felé cinkosan. Biztos benne, hogy a másikban már dereng valami, ha nem a teljes értelme a mondatnak. - Erről beszélni azonban még korán van, sok az akadály az úton és muszáj látnom, hogy méltó vagy nagyobb patronálásomra is... Ami most fontos, hogy hárman lesztek e házban képviselőim, nyilván nem minden segítség nélkül, dörzsöltebb szolgáim rendelkezésetekre állnak. Nekem is írhattok, ha úgy látjátok. Azonban kár tagadni; ha elhagyom a várost, sokan fel fognak bátorodni. Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy titeket is bevonnának különböző játszmáikba. Nehéz idő vár rátok... hanem rád, kinek szava az utolsó lesz, mégis a legnehezebb. Egy bizonyos személy, meg fog titeket környékezni. A császárnő talán lesz olyan kegyes és lefoglalja, de ami késik, nem múlik. Próbálkozni fog. Tudom, hogy legalább egy kéme köröttem ólálkodik már ideje, ezt még tűröm, mert legalább hamis információkkal téveszthetem, de tőletek árulásra nem számítok. Vésd eszedbe; ha édes szavakkal nem megy semmire, előbb-utóbb támadni fog. Nem vagytok vérei, így kíméletlen lesz. Minden tudásod latba kell vetned, hogy elkerülhessétek csapásait. A válaszlépésekkel viszont felettébb óvatosan. Nem ölhetitek meg, de vegyétek el nyugodtan, ami számára kedves. Ő is ezt teszi velem...
Végül megérkeznek egy ajtóhoz, ahová csak kevesen léphetnek be a donnán kívül. Ott megállapodnak. Megfogja a lány állát és mélyén belenéz a szemébe.
- Anyám biztos ellenfél... azonban meglehet valaki veszélyes még ólálkodik az árnyak közt... Egy lovag és asszonya jelent meg nemrégiben a táblán. Ezzel a leírással sajnos a kör nem szűkült sokat... és nem kizárt az sem, hogy csak eszes anyám játékszerei nem mások. Tartsd nyitva a szemed és ne okozz csalódást. Most térj vissza a többiekhez!
Mosolyog még a távozóra, mielőtt lenyomná a kilincset.
„Ha az a közösség, amelyikre szükséged van hatalmad fenntartásához, romlott, annak a jellemét kell követned, hogy eleget tehess neki. Ím eképpen cselekszik a donna marquesa is, kiről az iménti fejezetben már több szó esett.”
- Mauroceno: Az Uralkodó

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 303

Re: Allenwell Császárság-Caderosso

Hozzászólás#26 » 2020.12.14. 16:59

*A szalont- amit máskor rekkenő délutánok előli lusta elvonulásra használtak- állott levegő ülte meg, mit szantál és rózsaborsfa gyantájának füstjével próbáltak elviselhetővé tenni, ám az illatokon átsejlő oszlásbűz és átható kecskeszag édeskés párájával vegyülve mindez gyomorforgató elegyet szült, hogy a márkinét csaknem megkísértette a gyarló test tiltakozása. Caderossóban való tartózkodása alkalmával itt rendezték be frissen lelt szibillájának hajlékát. Blagorodna egyszerű parasztlány volt, valahonnan a Robara egyik nevenincs völgyének koszfészek falvacskájából származott, születése óta vakon kellett boldogulnia, földijeinek babonás félelmétől övezve. Figyelmét baronesa de Wolyn hívta fel rá -ki maga is gyakorló maledicta, s hódolója az okkult művészeteknek- miután előző látnoka Arigoné egy látomása során önkezével vetett véget életének. A faluból erővel kellett elragadnia, hiszen éppen megégetni készültek őt, amikor több falubélinek is percre pontosan megjövendölte halála pillanatát. Azóta tanácsért donna Delilah hozzá fordul, mint kinek szájával gyakran szólnak a felsőbb hatalmak.
A lenszőke lány tejfehéren derengő, pupilla nélküli szemei éles ellentétben voltak kedves és alázatos mosolyával, mellyel köszöntötte úrnőjét. Már egészen jól beszélte az allent, a birodalom közös nyelvét, illendően viselkedni is tudott már, sokáig ugyanis csak a razlogai helyi dialektusában karattyolt és hármat köpött válla felett, amikor fürdővízbe akarták ültetni. Bár így is sokszor kellett Artamendi mester segítségéért fordulnia, ha a szavával szóló hatalom valamely holt, vagy bármely ismeretlen élő nyelvet használt, mégis, mióta Graciana többet beszélgetett vele, s olvasott fel néki, már egyre kevésbé kellett tolmács is, hogy megértsék elragadtatásában. Kéznyújtóitól nem sokkal fiatalabb volt a leány és bár Velika és Eudocia irtóztak tőle, Graciana mégis olykor felvéve kötelességtudatának jármát, kedves mosoly álarcával múlatta vele az idejét, bár Blagorodna így is roppant magányos volt. Amikor úrnője belépett a szalonba, látta rajta a rosszul titkolt reménykedést, hogy vajon eljött-e vele Graciana is, de amikor megérezte, hogy donna Delilah csak egymagában van, reménykedő mosolya lassan tisztelettudóvá merevedett. Tudta már a dolgát, úgy telepedett a cseresznyefa szivarasztalka mögé, meztelen lábait maga alá húzva. Fehér bőre oly rég látott napfényt, szinte áttetsző volt, kirajzolva a kéken szertefutó ereket. A kerevet lábához kötve csengettyűs gödölye- Blagorodna egyetlen társasága- toporgott körmeivel a parketton. A lány kitapogatta szarvát, gyengéden magához húzta, s egy alvadt vértől mocskos késsel átvágta a gida torkát, mi egy elcsukló gyenge hangocskával kimúlt. Gyengéden fektette az asztalra, hogy egy gyakorlott mozdulattal vágja fel a hasát és teregesse szét belsőségeit. Könyökig véres, fehér kezeivel tapogatva olvasta a választ a zsigerekben úrnője kérdéseire.*
-A farkasok odúja kígyó csúszik. Megmar, legyőz minden farkas, de szuka halálában is veszélyes! A kóbor ordas saját torkát rág közben. Csillagfény vár őt, de fekete gyermek ujja hamisat mutat. Fehér húsra éhes lesz, ha jól forog cipőd sarka. Bábok mestere fő ellenséged, de te nem vethetsz kezet rá! Óvakodj a vörös bestia! Tenger vér fog mosni palástja szegélye, ha nem köt láncra időben! Jó vér, rossz vér, csak azon múlik, mennyire vagy hű szívedhez! Hold, mint vízen a halott arca északon kel! Fellobbantja lángot. Kék lángot! Halott lángot! Felfal mindent, ha nem ügyelsz, kenyér elfogy, mielőtt beleharap!
-Menj észak, hol forrás mossa ősi, nem nyugvó falak! Ott megleled hatalma mi sírba szállott régi nagynak! Halott arca mása őrzi hatalmát mélyen!
"....spieß voran!"

Avatar
Delilah
Hozzászólások: 49

Re: Allenwell Császárság-Caderosso

Hozzászólás#27 » 2021.01.17. 22:06

Miután legyőzte a beléptekor rátörő rosszullétet, legyezőjét szétcsapja, hogy azzal frissítsen a beszívott levegőn valamennyit - meglehetőst sikertelenül. Enyhe fintorral az arcán méri azt a teremtést, kit irigyelhet minden szolgája, hiszen az úrnő kedvét leginkább benne leli közülük. Megkülönböztetett pozíciója olyan helyre emeli, amit tanulatlansága és bárdolatlansága nem tesz indokolttá a legtöbbek szemében - elvégre a szolgavilágnak is van létrája, mit sokan foggal-körömmel kénytelenek megmászni.
Még mindig nem igazán hisz a szemének, ennyi idő után sem, ahogy végigméri az albínó lányt. A Revelator meg nem érthető játékára vall, hogy vakká teszi azt, ki pontosan látja a jövőt - és vaddá-pórrá, egy olyan helyen, hol a születés és az etikett az első. Már sokszor gondolt rá, hogy nemcsak jutalma az istenektől, talán egyfajta próbatétel is számára... Kemény dió, ám mutat hajlandóságot a változásra. Jó lenne, ha előbb-utóbb prezentábilis állapotban kerülne - viszont ettől függetlenül marad az ő kincse; megosztani a világgal nem igazán kívánja.
Szeme elkerekedik és elégedett mosoly húzódik arcán, ahogy szavak nélkül teszi a dolgát és már tudja is mik a kérdései. Óriási hatalom birtokosa e hajadon..! Gyöngy volt eddig a disznók közt, ő viszont felfogja igazi értékét. A választ hallgatva keze megáll a legyezésben és szemét lehunyja, úgy értelmezi a tört nyelvezetet. Jó emlékezőtehetségének köszönhetően megjegyzi a mondottakat, bár értelmüket még nem igazán látja. A szeánsz végeztével még egy-két mondatot szól, mielőtt távozna a szobából.
- Köszönöm Blagorodna. Rendkívül elégedett vagyok veled. Egy ajándékról eddigi szolgálataidért ma gondoskodom. Vale!
S mielőtt elindulna másodunkahúgához az Udvarba, valóban kiadja a parancsot, hogy kerítsenek a lánynak egy madarat, mi képes beszélni - legyen az társasága.
„Ha az a közösség, amelyikre szükséged van hatalmad fenntartásához, romlott, annak a jellemét kell követned, hogy eleget tehess neki. Ím eképpen cselekszik a donna marquesa is, kiről az iménti fejezetben már több szó esett.”
- Mauroceno: Az Uralkodó

Vissza: “Egyéb helyek”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég