Templomnegyed

A Téli Kastélytól nem messze található kereskedőváros.
A játékhoz kérjük, jelentkezz be!
Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 190

Re: Templomnegyed

Hozzászólás#11 » 2018.05.12. 18:45

*Ki de Bounandként mutatkozott be eddig mindenkinek, elnézően mosolyodik el, s int kesztyűs kezével: szóra sem érdemes*
-Szükségtelen a porhintés, kedves grófnő, hisz levelével a herceget kereste meg, sok értelme nem volna, ha egy zarovari páva felelne meg rá. S különben is, a Bounand kastély Koronaékkő tartományában áll, nem pedig zarovari földön. -*kacsint az asszonyra cinkosan*
-Meg kell mondjam, lady Sante-Bouve, álmomban sem gondoltam volna, hogy levelével megtalál, noha tudom, az ön helyzetében épp olyan fontos a diszkréció, akárcsak az enyében. Azért pedig különösképpen,mert mint hallom, nemsokára rokonok leszünk..*szól, hangját a templomi áhitathoz igazítva. Szeme sarkából oda-odales az idegen, rézvörös szépségre. Érdeklődését alig bírja az illem határain belül tartani*
-Elbűvölő társnője is csatlakozik hozzánk?-*kézcsókra hajol az ismeretlen ifjú hölgy kacsója fölé. Érintése könnyed, s finom, mintha különösen értékes drágaságot dédelgetnének ujjai*-Örvendek a találkozásnak signiorissa. Ha már kegyed leleplezett, remélem nem bánja, ha viszonozom azt. A kiejtése különösen bájos, habár árulója is egyben.-*Eldalos-fakó tekintetében játékos vágyakozás csillan, ahogy az végigsimítja a különös szépséget*
-Szállásom a Vörös Topánban van, a hintóm a templom előtt várakozik. Ha kívánják máris átkocsizhatunk, s ott zavaró szemektől távol adhatják át ajándékukat.
"....spieß voran!"

Avatar
Veronica de la Fuente
Hozzászólások: 69

Re: Templomnegyed

Hozzászólás#12 » 2018.05.12. 19:34

Olyan ismeretlen arcát láthatja Jezabel a lánynak, amiről talán nem is gondolta volna, hogy valaha megismerheti: Vera zavartan hallgat, és meghúzza magát, akár egy veszedelmes területen rémüldöző suta. S ami a legfurcsább lehet, hogy egészen őszintének tűnik a lány zavara... minthogy az is. Természetesen észrevette a herceg lopott pillantásait, növekvő érdeklődését, és nem... nem akart ilyen veszedelmes vizekre evezni..sodródni!
Azért nem teljesen elveszett. Kecsesen nyújtja törékeny kezét maga is kézcsókra, amikor a herceg gesztusából egyértelműen kitűnik, hogy őt is szeretné ily módon üdvözölni. Dereka egyenes, fél vállát elegáns-kacéran tolja enyhén előre a csókra tartott kézzel, és egy halvány mosollyal várja ki, míg "Lord Bounand" az illem határain belül maradva kiélvezi a pillanatot.
Finoman felvonja szemöldökét, amikor a férfi a származására utal, majd elismerő főhajtással bókol kezével még mindig a herceg kezében...bár egy pillanatra mintha főbe kólintaná egy hír: a Veres Cipellő említése. Szeretne felsóhajtani, hisz szívből gyűlöli mostanra azt a házat, amennyi bosszúságot okozott neki még ha közvetve is, de jobbnak látja nem kimutatni, hogy ismerné a helyet.
- Önnek remek a megfigyelő képessége...a nevem Signiorissa Veronica de la Fuente. Nagyon örülök.. hogy megismerhetem.
Nem tudja megállni, hogy ne lesse óvatosan az ifjú országfő reakcióját a név hallatán... hisz e pillanatban sok minden fog kiderülni és elválni.

Avatar
Jezabel
Hozzászólások: 275

Re: Templomnegyed

Hozzászólás#13 » 2018.05.12. 20:17

- Valóban? Ezt el is feledtem... De ahogy kívánja Felséged!
Illőn és megadón biccent, ha a Herceg úgy döntött, hogy a szentély küszöbén leveti az álcát, akkor úgy fog viselkedni eztán. Persze, kedves, vidám mosolya mit se lankad, még akkor sem, mikor egészen nyilvánvalóvá válik számára, hogy Őfelsége épp olyan falánk természetű ifjú kora ellenére, mint az apja volt.
- A Vörös Topán igen impozáns, de bocsássa meg Felséged, nem magunk fajta tisztes hölgyeknek való. Attól félek, sokkal emlékezetesebbet is tudunk Önnek nyújtani... és a hála ezért nem engem illet, ki csak szerény közvetítő vagyok, hanem de la Fuente kisasszonyt! Ahogy említettem, kedves Hercegem, a hölgy épp oly kalandor lélek, mint Ön!
Visszasétál az imazsámoly kéztartójára helyezett becsomagolt valamihez, és lehajtogatja róla a vászon borítást. Hosszú, díszesen faragott fa tok van benne, felnyitható a teteje, melyre míves kezek az Eldalos-ház és Egronia címerét vésték. Kezének kecses mozdulatával invitálja közelebb a Herceget.
- Egy igen veszélyes küldetés folyamán pedig olyasféle szépségre lelt, ami Felséged illeti!
Amennyiben Őfelsége ki fogja nyitni a ládát, abban bizony bársony párnán mívesen készített penge található, oly fényes és csillogó, hogy a gyertyák fénye megcsúszik rajta. A Grimlon szebben csillog, mint új korában.
- A Grimlon évszázadokkal ezelőtt készült, még a nagy birodalom fénykorában, egy zarrai nemes úrfinak. Később Imeritus Eldalos koronaherceg kapta meg atyjától. Jog szerint hát mi sem ildomosabb, minthogy Seraphion herceg viselje a jövőben. Vegye kezébe felséged, és tapasztalja meg erejét!
- Szörnyetegként viselkedni könnyű. Talán megpróbálhatnánk emberek lenni. -

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 190

Re: Templomnegyed

Hozzászólás#14 » 2018.05.12. 21:17

*A név hallatán érdeklődés suhan át arcán. Újult csodálkozással vizslatja Veronicát*
-Csak nem Amaro Gaydzan de la Fuente elbitangolt leánya? Azaz ahogyan hallottam, immár hivatalosan is csak "volt-leánya"...Mégis űzte kegyedet egészen szerelmetes Egroniánk határaiig? Hiszen ellenségei kezére futott! Hát nem védelmezi senki sem gyönyörű méltóságát? Attól tartok, ellentétes volna minden férfiúi erénnyel, ha hagynám, hogy ez így maradjon.
*Aztán lady Ludmillához fordul, meglepetten, s mégis alig bírja leplezni zavarát, amikor nyilvánvalóvá válik számára, miben is áll az ajándék. Szótlanul nyitja fel a dobozt, s akaratlanul nyel egyet, ahogy meglátja az óidőket idéző hosszúkardot.*
-Ismerem e pengét...*suttogja átszellemülten*...már évszázadok óta nyoma veszett. Hogyan..hogyan tettek szert ilyen kincsre? És mi az, mit várnak cserébe?-*bár torka szinte kiszárad, ha belegondol, miként festene kezében a pompás fegyver, mégsem meri kivenni a dobozból. Lelki szemei előtt megjelenik a kép, amint a legendás karddal kezében vezeti rohamra az egyesült egrón seregeket Aygir nagykán hadai ellen, s diadalmas győzőként veszi fejét az Agri Gloriosum közepén. Ám gyanakvását felerősítették az elmúlt idők történései. Elvégre Othmar bátyja szerint senki sem cselekszik manapság érdek nélkül*
"....spieß voran!"

Avatar
Veronica de la Fuente
Hozzászólások: 69

Re: Templomnegyed

Hozzászólás#15 » 2018.05.12. 21:42

Kevés érkezése nyílik szóhoz jutni. Nem számított rá, hogy a herceg kedvét csak tovább lelkesíti származásának kiléte - gyanakvásra, elillanó jókedvre és elridegülő pillantásra számított inkább. A helyzettel, hogy jószerivel oltalma alá kívánja venni nemes gesztusként eleget téve fréfiúi kötelességeinek, hirtelenjében nem is tud mihez kezdeni. Lélegzetvételnyi időhöz jut azonban, amikor Seraphion figyelmét magával ragadja a kard látványa. Míg amaz kellőképp elkalandozik gondolataiban, s a penge ámulatába esik, ő is össze tudja szedni gondolatait. Jezabelre sandít, de alig is vár felőle bátorító pillantást, vagy egyebet... ebben a kérdésben neki kell boldogulnia. Mély lélegzetet vesz.
- Felség, ha megengedi... a pengének nem kérdéses, hogy ön a jogos tulajdonosa. E felől semmi kétség sem támadhat, és alku tárgyát sem képezheti. A kard az Öné... éppen itt az ideje, hogy visszataláljon jogos tulajdonosához. Én pusztán annyit kérek.. hogy ha Felséges kegyed engedékenynek mutatkozna irányomban, úgy fogadjon engem is szolgálatába úgy, ahogyan Lady Jezabel kurátor asszonyt. Grimlont szánom bizonyítéknak, mely remélem, kellően meggyőzi róla önt, hogy tudásom és erőm elegendő ahhoz, hogy e követelmények előtt helyt álljak... Felség.
Hajt fejet szavai végén. Kis szünetet tart, hogy annak jelentése is realizálódhasson az ifjú örökösben, majd folytatja, hogy kérését meg is indokolhassa.
- Egronia az egyetlen ország, ahová atyám nem küldhet jelentősebb fegyveres erőt utánam, hogy erővel kényszerítsen haza... ezért vagyok most itt. Mert én nem fogok többé hazatérni, Felség..
Szemeiben egyszeriben dacos, tüzes él villan, és gránitszilárddá keményül tekintetében, ahogy fölszegi fejét.

Avatar
Jezabel
Hozzászólások: 275

Re: Templomnegyed

Hozzászólás#16 » 2018.05.12. 21:48

Jezabel csak aprót biccent a lánynak, s egy kicsit most hátrébb sétál, mintha legalábbis valami kellemesebb nézelődni valója akadna a szobor lábánál. Néhány elaludt gyertyát gyújt meg az arra otthagyott pálcával...
Diszkréten és türelmesen várja ki, hogy őfelsége mit felel a lány merész kérdésére. És főleg milyen pozícióban fogadná a lányt szolgálatába? Kurátornak lenni kicsit több és másfajta tudást igényel, mint amit Veronica magáénak tudhat... és főleg több türelmet, hisz az idejük java része csupa olvasás és kutatás.
Tehetne javaslatot, de mégsem teszi még meg. Kíváncsi, hogy az ifjú mit gondol, mi jár épp a fejében... kíváncsi, hirtelen mit felelne ennek az idegennek, milyen szolgálatra tartaná alkalmasnak?
- Szörnyetegként viselkedni könnyű. Talán megpróbálhatnánk emberek lenni. -

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 190

Re: Templomnegyed

Hozzászólás#17 » 2018.05.16. 21:51

*A fakó szemekben elragadtatott csillogás kél, az allen leány szavaira. Szökött kisasszony, ki akarnok atyja ellen minden ízével lázad. Eretnek ellenségnek sarja, tiltott gyümölcs, különleges szépség. Vad és megközelíthetetlen, mégis kiszolgáltatott és gyámolni való, de zabolát nem tűr magán, mi több, utolsó leheletéig küzd ellene, ha kell...Melyik férfi szívén ne ejtene sóvár sebet egy ilyen teremtés? Míg a telt ajkakról pergő, tartózkodó szavakat hallgatja érzi, ahogy a zafírszín bestiaszemek rafinált csapdába csalják. Immár távolinak tűnik a dévaj gondolat, hogy az ugyancsak szemrevaló lady Sante-Bouve-t megkerítse, hisz micsoda annak hideg, bánatos szépsége az allen leány eleven, s tilalmas kívánatosságához képest.*
- Nem volt még nálam boldogabb, ki ily ritka kincset tudhat magához közel...*-simít végig áhitattal a pengén,de talányos pillantása, mit végig Veronicán nyugtat, kettős értelmet adnak szavainak*.- Oltalmam az öné, signiorissa. Szavam, ha kell tulajdon kardom és vérem által, de távol álljon tőlem, hogy szolgálatomba fogadjam. A kegyed barátsága, s bizalma sokkal értékesebb volna számomra.
*A lány keze még mindig kezében, s oly vigyázva, s odaadón zárja két tenyere közé azt, mintha lopva fogott madarat dédelgetne.*
"....spieß voran!"

Avatar
Veronica de la Fuente
Hozzászólások: 69

Re: Templomnegyed

Hozzászólás#18 » 2018.06.11. 20:33

A barátsága? S ugyan mit remél a herceg az Ő barátságától? Egyszeriben megriad, s képtelen megállni, hogy kezét meg ne próbálja visszakapni. Farkasveremben érzi magát, amelybe gondtalanul esett bele, pedig éveken át oly gondosan kerülte ki. Előbb csak megrándul a törékeny kéz a férfimarok fészkében, majd ahogy hátrál egy lépést, finoman, de határozottan visszahúzná azt. Épp ilyen határozottan kell ezt meggátolnia az úrfinak, ha elereszteni nem kívánja..Ettől azonban csak még inkább sarokba szorítva érezné magát, s már így is igen nagy szüksége van még arra a csekély jólneveltségére, ami megmaradt benne, hogy ne viharozzék el egyszerűen, kitörve a körmönfont kelepcéből.
A barátsága. Rang, cím, vagyon, egzisztencia és biztonság nélkül a herceg barátsága s a viperafészek ásító sötétsége között kevés különbség akad - amennyiben valaki oly nyakas teremtés, mint ő maga, s így aligha adja oly könnyelműen és engedelmesen a "barátságát", ahogyan azt elvárnák tőle.
Bár egy pillanatra megvillant benne az allen vér hozománya, mégis van annyi lélekjelenléte, hogy alaposan megfontolja szavait. Mélyen bókol újfent.
- Megtisztel méltóságod. Azonban barátságban nincs egyenlőtlenség. A barátság szabad és nemes. Felei egyként és egészként tekinthetnek egymásra bizalommal, fenntartások és korlátok nélkül. Egy herceg barátsága elérhetetlen egy magamfajta leánynak... de Lord Charles de Bounand akár igaz barátra is lelhet.
Pimasz... akár vérlázító is lehet, hogy emígy el is fogadta, s egyben vissza is utasította a herceg közeledését - egyúttal ravasz körmönfontsággal téve próbára annak őszinteségét, hiszen ha komolyan gondolta szavait, be kell látnia a lány válaszában rejlő kellemetlen igazságot.. s a benne rejlő lehetőséget. Veronica nyílt tekintete, s a szája szegletében megbúvó kicsiny mosoly ugyanis tovább csalja a kötelességei közül kitörni vágyó ifjú férfit a tilosban kanyargó ösvényen, amelyre álruhás érkezésével lépett először.
- ..és szívesen elmesélem neki, miként szereztem vissza Grimlont. Úgy gyanítom, lady Jezabel sem hallotta még a teljes történetet.
Tartása, hanglejtése is könnyedebbé válik, akár, ha nem is a herceg volna velük harmadik félként a helyiségben. Ez az egyetlen járható út, amelyen elillanhat a nem várt bonyodalom elől.

Avatar
Jezabel
Hozzászólások: 275

Re: Templomnegyed

Hozzászólás#19 » 2018.06.11. 20:55

- Nem... - Feleli visszafordulva egy mosollyal a társasághoz. - Valóban nem mesélte még el, Veronica.
Egyelőre oly diszkréten húzódik meg a háttérben, hogy joggal hihető, ott sincs. Hogy Veronica maga hívja fel erre a figyelmet, erősen árulkodó is, kénytelen hát jelenlétével megtisztelni a kápolna békéjét.
- De ilyen történet aligha illene a kápolna falai közé. Arra gondoltam... Talán inkább vadászathoz. Veronica járt már a Tündérerdőben, de Felséged félek még nem... s ha esetleg elunta az úri bohóságot a Topánban, úgy egy vadászat talán kedvére lenne ilyen közel a Ködvadonhoz!
Amennyire tudja, a déli urak inkább babonának vélik a Köd veszedelmét. Kíváncsi rá, hogy a Herceg mennyire találná vonzónak, hogy bemerészkedjen a babonák világába. Ezzel pedig Veronica is bizonyíthatná rátermettségét, már ami a komolyabb szolgálatot illeti...
- Másrészt viszont kérnem kell Felségedtől egy szívességet. - Évődik el egy pillanatra cinkosan. - Mint tudja, Atyja érkezésének tiszteletére lovagi tornát rendeznek. Sajnos nem sikerült megfelelő kardforgatót találnom... az ifjú de Bounand talán lenne oly jó, hogy kisegítene szorult helyzetemben... ha tolmácsolná neki kérésem. Bár megeshet, már elígérte nemes szolgálatait másnak... s akkor de la Fuente kisasszonyt kellene felkérnem, hogy álruhában mérkőzzön meg! Belegondolva... az sem lenne utolsó látványosság, nemde, Veronica?
Csak tréfál.... Deee nála sosem tudni, hogy valóban csak tréfál, mikor tréfál? Hisz a tréfa elég távol áll a komor feketét viselő komoly úrnőtől.
- Szörnyetegként viselkedni könnyű. Talán megpróbálhatnánk emberek lenni. -

Avatar
Vercole Serrata
Hozzászólások: 59

Re: Templomnegyed

Hozzászólás#20 » 2018.06.13. 22:41

//47 siker - Szent Agnesse kolostor//

*Nem szokása a Templomszigetet útba ejteni, nem az ő fajtájának való. A templomok, kápolnák, konventek árnyákában vagy nálánál jámborabbak, vagy sokkalta nagyobb gazemberek forgolódnak, s maga sosem tudta, melyikre irigykedjék jobban. Most mégis errefelé kényszerül útját venni, mordul tapodva a körmenetre felvirágozott, tisztára sepert utcákat. A Szent Agnesse zárda vasalt kapuja előtt megállípodva, mi olyan féltékenyen őrzi a város tán utolsó szüzeit, embereset dönget a bronz kopogtatóval. Alig győzi fékezni gondolatait afelől, milyen kiadósat lehetne még döngetni emitt, ha egy éjszakára beszabadulna e baromfiudvarba, ám ebbéli, mocsokkal fertezett gondolataiból a félig vak kapusnővér zökkenti ki. A bocskorráncos csoroszlya úgy méregeti a hívatlan vendéget, mintha a rendfőnöknő éjjeliedényének tartalma volna.

-Marya-Geneveva apátnőt keresem. Vercole Serrata vagyok...*- szól feszengve, az "Egyisten adjon szép napot" valahogy nem jön szájára*-...Báró..-*teszi hozzá aztán, hátha többet nyom a latba. A kémlelő retesze csattan, s ajtó nyílik a vasalt kapun, hogy beerisszék a benedikták rendházába, hova férfi ember lábát kíséret nélkül nem teheti. A kulcsár nővér meszelt folyosóra tereli, mit úgy sejti csakis a vendégeknek tartanak fent, hogy a kertben munkálkodó, sétáló, imádkozó apácákat ne is láthassák. Minek utána bejelentik érkezését, a rendfőnöknő fogadószobájában találja magát, mit egy napdárdán és az Istenanya szobrán kívül más nem díszít.*

-Minek köszönhetjük váratlan látogatását Serrata báró?*- kérdi az apátasszony. Negyvenöt esztendőt alighogy látott, szigorú szájú nő. Valaha helyre teremtés lehetett, míg a cingulum és a bűnbánat el nem emésztette szépségét. Oly türelmetlen, s rideg, hogy az értő szem számára nem titok, meggyűlt már a baja a férfinéppel.*

-Megbocsássa jöttömet tisztelendő anyám, de különös és sürgető dologban szorulok a segítségére. *-igyekszik felölteni legalázatosabb modorát, tudja jól, hogy a magabiztos kan-vigyorral esélye nem volna alkudni. Rendre elbeszéli Atheus Sembley történetét, sírjának megtalálását és váratlan öntudatra ébredését.* - Harmatföld grófnője kezeskedik igazam felől. Tudnia kell, ha ez a síron túli rettenet a napvilágra szabadul, annak beláthatalan következményei lehetnek...szerelmetes országunkra nézvést!*-utolsó szavai végén igyekszik lenyelni kaján vigyorát.* -Úgy hiszem, ha volna egy ártatlan,s szentéletű novícia, kinek bűntelenségéhez nem fér kétség, s kész meghozni az áldozatot a korona...vagy bármi más nevében, a leghamarább elejét vehetnénk a bajnak. Egy csésze vér elég volna hozzá.
*Marya-Geneveva nővér keskeny orrának nyergét masszírozva, soká emészti a hallottakat*
-Tegyük fel, hogy hiszek magának báró úr, s ha nem is így volna, a bolondok akkor is kedvesek az Egy szemében. Úgy hiszem, ki kellő állhatatossággal bír és zsenge kora ellenére oly hitbuzgóság él benne, hogy életét adná az Egyért, az Evangelina nővér. Csecsemő kora óta nevelődik a kolostor falai között, s a teológia mellett számos tudományban kiemelkedő tehetséggel bír. Sokra viheti még a szerzetben, ha az Úr megtartja kegyelmében. De...-tesz hessentő mozdulatot hosszú ujjaival*-... mégis miként gondolta ezt az egészet? A vér megalvadna csekély idő alatt, nem hogy még arra az átkozott helyre ér vele?!
-Attól tartok meg kell kérnem, erissze ki a kolostor falai mögül a madárká..khm..a nővért, tisztelendő anyám! Ígérem, annak rendje szerint fogja visszakapni, ahogy illő egy szentéletű leányhoz.
-Szó sem lehet róla!*-fakad ki a rendfőnöknő*-Ilyen arcátlanságot, lord Serrata! Hogy nem süllyed el azonnal!
*Érvek követnek fogadkozást, tiltakozás és lesúlytó becsmérlés cserdül egymás nyomában, míg végül a Gonosz feletti győzelem Egynek tetsző jótéteménye, a birodalom megmentésének babérkoszorúja, egy inkvizítor kíséretének biztosítéka, nameg pár arany megteszi a hatását. Két óra múltán elégedetten távozik a benedikták rendházából, de meglepetése még így is őszinte, amikor másnap reggel a kastély előtt szerény ponyvás kocsi áll meg, a bakon fekete reverendás invizítor atyával, ki megvető pillantásokkal méregeti a rossz hírű házat. A biztonság kedvéért ellenőrzi a vásznakat, hogy a bent rejtőző Evangelina nővér biztosan ne láthasson semmi olyat, mit nem volna szabad. A pap amint meglátja az ablakból vigyorogva leskelni a ház urát, leplezetlen megvetéssel ró fénykévét feléje.
Nuandala épp ekkor nyitja résnyire az ajtót, sötét ajka görbületén titokzatos mosoly palástolja valódi gondolatait, úgy dorombolja.*
-Vendégei érkeztek, báróm és úgy sejtem fukarkodnak a türelemmel.

Vissza: “Zubogó városa”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég