Koronasziget

A Téli Kastélytól nem messze található kereskedőváros.
A játékhoz kérjük, jelentkezz be!
Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 229

Re: Koronasziget

Hozzászólás#61 » 2020.02.24. 22:37

*Úgy kell környékeznie a szakácsnét, mint macskának a tejfeles bödönt, hiszen bár az szívesen dicsekszik az ostobácska konyhalány előtt, nem hagy számára egy perc nyugtot sem. Mizette marhát csontoz, izzadva a tűzhely mellett pecsenyét locsol, nehéz dézsányi szutykos vizekkel egyensúlyoz, tyúkot forráz, hogy az ujjait égeti meg belé, s hiába igyekszik odafigyelni mindenre, Malodh néne csak szidja, hordja, mint a sánta lovat! Persze apránként megtud mindent, mire csak kíváncsi, mégpedig, hogy a szakácsnét, ki Waldan püspök gyalázatos meggyilkolása után gazda nélkül maradt-minthogy városszerte híres mesterségében- Wertha asszony szerzette a palotába, nehogy valamely tehetős úr elcsábítsa a saját konyhájára. Wertha asszony a Katlanos udvar intézője, ő irányítja a konyhán dolgozó szolgákat, ő felel a tárházakért és a palota élésének beszerzéséért, pöröl a kereskedőkkel, számot tart a pénzről, rendeli és kifizeti a palotába szállított portékát. A néne természetesen látta a királyt, ahogy mindenki más is, hiszen az ünnepi szentmisén maga is ott volt. Máskülönben ő nem bejáratos a Rózsatoronyba, hol az udvar lakik, minek kényelméért Nirle Broghdon keze alá tartozó ügyeskezű, csendes léptű, kimosdott és jómodorú cselédek felelnek. Persze ők mind a zömök, fiatornyos, loggiákkal és erkélyekkel díszes torony szolgaszállásain laknak. A bál dolgában nem sokat tud meg, azon kívül, hogy vasárnap tartják a Törvénypalotában, megismeri az összes étket, mit elkészíteniük kell, a lévektől kezdve a szakokon, kölöndéreken át a tormás tehénhúson, borban főtt tokon, borz-medve-őzsülteken át egész a tollas páváig, mibe egy kappan, abba jércét, fürjet, galambot, pacsirtát, buggyantott tojást végül egy szem gránátalmamagot töltenek. Ezt igazán csak Bonnet mester érti, ki a király asztalára kerülő fogásokat maga készíti. Jócskán délutánba hajlik már, mire Wertha asszony feltűnik, s Mizettet egyszerűen csak "Csitrinek" nevezve közli vele, hogy ha végzett az edények, nyársak és a padló súrolásával, ma este itt alszik a konyhán másik három társával, hogy a tüzet vigyázza a lobogó üstök alatt és a sütőház kemencéiben.*
"....spieß voran!"

Avatar
Mizette
Hozzászólások: 20

Re: Koronasziget

Hozzászólás#62 » 2020.02.28. 00:37

Bár a konyhai munkát nem élvezi, kénytelen sodródik az árral. Engedelmesen követi az utasításokat, gyakran hibázik (annyit éppen nem, hogy megköszönjék eddigi munkálatait és kirakják a szűrét) és kérdezget, figyelve a válaszokra. Ugyan mit tehetne egyebet?
A dolog végét örömmel fogadja. Szorgosan végez a mosogatással és kiegyezne a másik hárommal, hogy ő vállalja a második vagy harmadik őrséget - addigra olyan időt üt majd az óra, amikorra már a tudományok szerint kellően mély álomba merülnek az emberek, így nem ébrednek fel, ha majd távozik. Mert távoznia kell az est leple alatt a konyhából. A kastély többi része számára még ismeretlen, de az öregasszony leírta merre a menet. El innen, egyenest a cselédszállásra majd a Rózsatoronyba. Az idő szűk lehet, viszont ha a Suttogó kegyeli, nem csupán felderítő út lesz ez, hanem munkája gyümölcsöt is teremhet. Azonban jó vadászként türelemre inti magát; Angyaltrón sem egy nap alatt épült...
...de ha eljő a Suttogó ideje, egy nap alatt fog porba hullni!
                Sanguis Bibimus. Corpus Edimus.

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 229

Re: Koronasziget

Hozzászólás#63 » 2020.03.02. 21:31

*A két cselédlány (unott arcú, foghegyről szóló az egyik, a másik ügyefogyott töltöttgalamb), kikkel estére a konyhára kerül nem a munka vastagját fogják meg, nem is ellenkeznek a könnyen jött éjszakai lustálkodás ellen. Az egyikük elvackolja magát a kemencezúgba, a másikuk eltűnik egy katonával hetyegni, amikor Mizette elérkezettnek látja az időt, hogy portyázni induljon. A hatalmas konyhából szűk, fáklyakormos lépcsőház vezet a cselédszállásokra, minek folyosóján végigosonva a zárt ajtók mögül horkálást, fojtott vihorászást, vagy éppen néma csendet hall kiszüremleni. A zsíros mécsfénnyel félhomályos szegletek, meghízott árnyékok a barátai, ha éppen éjjeli edénnyel csoszogó öregasszonyt, pendelyben az egyik ablakan nyakukat nyújtogatva az udvarra leselkedő leányokat, vagy a vén kéjenc intézőt látja besurranni az egyik szobába, akár nyestet a galambdúcba. Innen huzatos függőfolyosó, egy zárt, de pofon egyszerűen nyitható ajtó, belső fal tetején végigfutó gyilokjáró, nyikorgó csigalépcső, kövezett udvar, húgyszagú, visszhangos átjáró visz egyenest a belső kertek felé. A köreiket rovó palotaőrök elől elrejti a szépen nyírott tiszafa bokrok sötét alakja, a fűszerkert ágyásainak sövényfonata, a szökőkutak márványalakjainak a fáklyafényben megnyújtózó árnyai. A kertet körülvevő, csúcsíves oszlopoktól légies kerengővel kissé meggyűlik a baja, itt el is téved, s rányit az egyik elmélyülésre szolgáló, imafülkénél alig nagyobb kápolnában szeretkező párra. Sietve visszahúzódik ugyan, ám alig pillanatok múlva az úr kivont karddal ront a folyosóra, hogy megleckéztesse, vagy épp hallgatásáról szavát vegye a szemtelennek, de Crysalia királyné szobrának lábához lapulva el tud rejtőzni a bősz lovag elől. A kerengőből nyíló, mitológiai és bokulikus jelenetek freskóival gazdagon díszített nyári bálterem ürességtől ásít, így könnyen átjut rajta, bár csendesnek kell lennie, mint egy egér, hisz szörnyen visszhangzik amaz. Már a palota nyári szárnyában jár, fogai is vacognának a késő tél hidegében, ha bántotta volna valaha is a hideg, hiszen egy fia kandalló sem ád meleget itt. A palota folyosói, termei mind-mind más stílusjegyeket és művészeti korszakok sajátosságait viselik magukon, aszerint, hogy úrnői éppen milyen ízléssel építtették át, toldottak hozzá, vagy halmoztak faragásokat, falikutakat, freskókat és egyéb díszeket fel benne. Végre egy újabb szoborkert után feltűnik a Rózsatorony mályvaszín kövekből rakott, zömök tömbje. Óvatosan megkerülve az épületet három bejáratot is lát rajta, a filigrán kőíves kaput két ajtónálló őrzi, míg a másik kettő cselédbejáró lehet, minek csak egyik zárt ajtajával sikerült boldogulnia, mi a torony kútházát rejti maga mögött. Az alacsony dongamennyezetű helyiségben terméskő kávájú, mély kút ásít, a mennyezetbe magasra vivő kürtőt vágtak. A csiga valahol két-három emelet magasságban lehet, min két csöbröt mozgatnak felváltva. Éppen akkor lendül mozgásba az egyik. Hogy ki és hova húzná fel a vizet, az már a kürtő sötét homályába vész. Mindenesetre megvárván, míg a csöbrök mozgása abbamarad, felhúzhatja magát, hogy vagy az első emeleti mosóházba, vagy a második emeleti konyhába jusson.*
"....spieß voran!"

Avatar
Mizette
Hozzászólások: 20

Re: Koronasziget

Hozzászólás#64 » 2020.03.07. 13:15

Egy rögtönzött terv a lehetőségek felmérésével megszületik benne. De akárhogyan is, mindenképpen a mosókonyhára kell először bejutnia, hogy ruhát szerezzen magának. Azzal bejárása lesz olyan helyekre, ahová eddig még nem volt. Legelőbb felfelé hallgatózna, valaki ébren van még a kísértetek óráján is... Hol lehet, elárulják-e neszezései? Azután óvatosan próbálja a csigát és a kötelet, mennyit bírhat milyen hangos? Csak ezután, ha minden biztos, indulna a ruhák reményében tova.
                Sanguis Bibimus. Corpus Edimus.

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 229

Re: Koronasziget

Hozzászólás#65 » 2020.03.08. 13:12

*A csiga nem nyikorog, hiszen minden nap használják azt dolgos cselédkezek, berozsdálni hát nincs ideje. Ahogy az egyik csöbörbe áll, amaz meginog egy kissé, de ha elég óvatos, meglehetős csendben tudja magát felhúzni. Az alanti vízzel tellt vödör súlya segíti a pillekönnyű orgyilkost, s kisvártatva már a mosókonyha holdfényes félhomályában találja magát. Kővályuk, hatalmas mosódézsák, alacsony tűzhelye kialudt parazsán pihenő vasalók, szappannak való hamuzsír takaros rendben strázsáló zsákjai, falra aggatott sulykok, mángorlók fogadják. A szárítóköteleken pihenő vitorlányi lepedők, fehérneműk, csipkék, vásznak kísértetiesen fehérlenek a holdfényben. Az összehajtogatott, kosarakb halmozott suhaneműk közül bőven válogathat. Akad itt finom holmi, kisasszonyokra való tafota ingecske, háziköntös, mit öregurak hordanak hálótermük dohos hidege ellen, de kifőzött, nehéz brokátujjas is. Ha cselédruhát keres éppen, akkor sincs nehéz dolga, lenvászon ingváll, alsószoknya, gyapjúharisnya, zöld, fűzős mellű pruszlik, hozzá zöld szoknya, hímes kötény, főkötő és finom bőrtopán. Kicsit bő rá a ruha, főleg kebeltájt, de egy-két ügyes női fortélyt bevetve nem oly szembeötlő. Miután megbizonyosodott róla, hogy a mosókonyha ajtaja előtt neszező léptek elhaladtak, könnyedén billentve el a zár nyelvét, a folyosóra léphet. Úgy sejti a torony e szintjén a cselédszállásokat és raktárakat találni.*
- Mit kódorogsz itt ilyenkor, leányom?-*épp tovább indulna, de ekkor háta mögül nyugodt női hang szólal*
"....spieß voran!"

Avatar
Mizette
Hozzászólások: 20

Re: Koronasziget

Hozzászólás#66 » 2020.03.29. 17:27

Anélkül sejti, hogy ki is áll mögötte pontosan, hogy hátrafordulna. Tizedmásodpercig megfordul fejében a gyilkos gondolat – de a tiszta munka parancsa erősebb az akaratnál – így fordulatkor felhagy ezzel, hogy üdvözölje szólót.
- Elvesztettem egy gombot valahol és azt kerestem. – válaszol szerényen, de reméli, hogy a késői időpont és a fáradtság elaltat minden gyanút a kérdezőben. Nem bántana senkit sem, ha nem muszáj.
                Sanguis Bibimus. Corpus Edimus.

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 229

Re: Koronasziget

Hozzászólás#67 » 2020.04.01. 12:01

*Tartása büszke, céltudatos asszony benyomását kelti, negyvenes évei elején jár, mégis, csupán szeme sarkában akad pár nevető szarkaláb. Szép arcú fehérszemély, bárha kevéssé kerekded is. Kontya szigorúan feszes, akárcsak keskeny ajka és nem különben szigorú szeme is, mi kéken, rezzenetlenül vallat. Hajadonfőtt van csak, így éjnek évadján. Értő pillantással vizsgálja körül a tettenért cselédet.*
-Rendes leány, takaros is, illemtudó. Tudja, hogy a kifogástalan öltözet szabályából nem enged a kulcsárné. Még egyetlen gomb dolgában sem, még öreg éjjel ellenére is. Habár sosem látták még a Rózsatoronyban, a nevét sem tudják, következésképpen be sem oszthatták éjjeli szolgálattevésre, hogy kamaráján kívül járkáljon! Mi a neved gyermek, s utolszor kérdezem, mi végből kódorogsz itt?
*Nirle Broghdon, noha törékeny nőszemélynek tűnik, tudvalevő, hogy maga fenyíti a cselédjeit. Rafinált és kegyetlen módokon, hogy nyomát a kutató szemek ne fedezhessék fel.*
"....spieß voran!"

Avatar
Mizette
Hozzászólások: 20

Re: Koronasziget

Hozzászólás#68 » 2020.05.02. 19:17

Nem gondolta, hogy bárkit is meggyőz ezzel az átlátszó hazugsággal, de legalább a hangszínét és beszédstílusát nagyjából rekonstruálhatja azzal, hogy rövidebb beszédet intézett hozzá Broghdon. A testének részletei ráér megvizsgálni, ha végzett vele. Nálánál tökéletesebb álca ugyanis nem szükséges az egész kastélyban.
Nem szól egy szót sem. Talányos mosolya beszél helyette egy ideig. Pár hosszúnak tűnő másodperc múlva sétál felé óvatosan. Akkor kezd hozzá;
- Azért vagyok itt, hogy átadjak egy fontos üzenetet. Neked Nirle Broghdon.
Azonban közelebb érve fiziológiai tudását kihasználva kiütné egy csapással az asszonyt. Nem kell erősnek lenni hozzá, csak gyorsnak. Ez az első, amit meg kell tanulnia, minden valamire való kémnek, vagy orvgyilkosnak.

1 darab 2-es
1 darab 4-es
1 darab 5-ös
1 darab 6-os
1 darab 9-es
                Sanguis Bibimus. Corpus Edimus.

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 229

Re: Koronasziget

Hozzászólás#69 » 2020.05.03. 18:45

*Mizette apró ökle villámként csap a nő keskeny állára, kit, mitha valóban mennykő ért volna, teste görcsös merevségével vágódik el a padlón. Feje hangosat csattan a terméskő lapokon, s noha sötét haja nedvesen tapad össze a vértől, egyéb baja nem esett. Kába, s magatehetetlen, Mizette jól tudja, hogy még percekig az is marad, azt tehet hát vele, amit csak akar.*
"....spieß voran!"

Avatar
Mizette
Hozzászólások: 20

Re: Koronasziget

Hozzászólás#70 » 2020.05.07. 00:00

Némán és serényen teszi a dolgát.
Hideg kezeivel méréseket végez Broghdon testén, gyakorta úgy forgatva vékony ujjai közt a húst, mintha boncnok lenne. Talán megelőlegez valamit, viszont így lehet a legjobban kitapasztalni a halandók pontos méreteit és arányait. A szemmel való megfigyeléshez még nem elég gyakorlott.
Füle ragadozóként viszont környezetén. Nem engedheti meg, hogy bárki más zavarja, bár már késői az óra - és a kulcsárné elmondása szerint ilyenkor a ház lakói már szobájukban az igazak álmát alusszák.
Miután végez, átkutatja kulcsai után, majd vet egy pillantást a szobában lévő mosott ruhákra. Kell lennie itt köztük egy másik gúnyának, ami a nőé. Ha akad ilyen, elégedetten bólintana.
Ezután felkapja a nőt és fejjel előre bedobná a kútba. Esélye se legyen ezt túlélni... valami kézzel fogható bűnbak kell... aki a végén nem tud vallomást sem tenni, hiszen balesetet szenvedett.
A vérfoltot a földön még fellocsolja.

Percek múlva Nirle Broghdon lép ki az ajtón a folyosóra. Ujján lévő dísztelen gyűrűjét, ruháját megigazítja. Pengevékony ajkán halovány mosoly nyoma fedezhető fel egy pillanat erejéig. Jó úton jár a tiszta munka felé. Elindul, immáron lopakodásra semmi szükség - irány az a hálószoba, ahová ő is és általa a Negyedik Lovas is hivatalos.
                Sanguis Bibimus. Corpus Edimus.

Vissza: “Zubogó városa”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég