Koronasziget

A Téli Kastélytól nem messze található kereskedőváros.
A játékhoz kérjük, jelentkezz be!
Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 303

Re: Koronasziget

Hozzászólás#81 » 2020.08.31. 20:17

*A lovag átható tekintettel vizslatja tovább. Arcizma sem rándul a szavakra, csupán a kényelmetlen, hidegében is perzselő pillantás felel, mely vesék közé hatol. A kínosra nyúlt, értetlen csendet a fiú töri meg végül.*
-Valgard testvér sosem hagyja el őfelségét..-*szól amaz suttogón, csodálkozva*-...hiszen tudja azt uraságod.-*ám a pelyhesbajszú legény kötelességtudón indul ki a szobából.* -Indulok urunk estéli csemegéjéért a konyhára. Óhajt mást is uraságod?
"....spieß voran!"

Avatar
Mizette
Hozzászólások: 27

Re: Koronasziget

Hozzászólás#82 » 2020.09.12. 15:08

Ha Valgrad testvér sohasem hagyja el őfelségét, akkor azt kell rávenni, hogy küldje el magától. Erre pont kapóra jön a már legyártott hazugság. Az ágy oldalához térdel, hogy átadja a fontos üzenetet az öregnek - suttogva, hiszen csak rá tartozik a hír.
- Sire, Broghdon asszony bezárt a szobájába egy szobalányt, ki magzatot hord a szíve alatt - s nem átallja azt állítani, hogy az a hercegtől való. Természetesen mi nem adunk erre, viszont mindenképpen el kellett zárni, ameddig felséged dönteni méltóztatik. Viszont akárhogy kérdezzük, akárhogy fenyegetjük a leány ugyanezt hajtogatja. Eddig csupán a lány, Broghdon asszony és jómagam ismerjük e titkot (miről azt sem tudjuk igaz-e). Muszáj lenne egy megbízható embereddel - mondjuk a hűséges Valgrad testvérrel - kivizsgáltatni az ügyet. Küld Broghdon asszony szobájába, kérdezze ki a lányt maga, győződjön meg története valóságáról avagy valótlanságáról... és dönts a magzat sorsáról. Ha élni hagyod, újabb követelőt tudhatsz a trónért, ami újabb nehézségek elé állíthatja a dicső Eldalos-házat...
                Sanguis Bibimus. Corpus Edimus.

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 303

Re: Koronasziget

Hozzászólás#83 » 2020.09.14. 20:55

*A pódiumágy függönyeit elhúzva az öregség nehéz párája köszönti Kipp mestert. A hímes pehelydunnák között a madárcsontú, fázós öregembert szinte alig lelni. Ösz csigákban szétterülő haja ugyan nem ritkás, de finom vászon alsóingge nehezen emelkedő, csontos mellkast, beesett arca egy széthúzó ország örökös összetartásának nyűgétől és önnön kudarcaitól megfáradt aggastyánt sejtet. Egykor dalia hírében állt, kinek asszony Egronia szerte nem tudott és nem is akart nemet mondani. Fürge eszű diplomata, s bár ha nem is nagy hadvezér, hajdan rendet vágott az örökké viszálykodó egrón urak között, sikerrel járta ki a békét a Nagykánnal és a hozzá hű bojárokat állította Mordawar élére is. Most mégsem több, mint bármely reszketeg öreg, ki inkább már a túlvilág felé veti pillantását. Mellette tán ha tizenöt tavaszt látott leány mezíttelen csípőjét fedi fel a félrecsúszott paplan. Pilláján édes álommal, jól végzett munkája gyümölcsét élvezve szendereg ura és parancsolója balján. Lassan érez fel Kipp suttogó szavaira, dús, ezüst szemöldöke rosszalva összeszalad, kelletlen, s mégoly erőtlen fordítja fejét a hírnök felé. Oly egyszerű volna most elvenni életét. Mizette egyetlen gyors mozdulattal el tudná roppantani gégéjét, mérget csenni közelébe, vagy tőrét mártani belé, még mielőtt feleszmélhetne.
Trever Kipp tarkóján felmered a szőr. Mizette nem evilági voltának okán érzi meg az asztrális testét körpetapogató, arkáni eredetű erők pászmáit, minek forrása kétségtelenül Valgard lovag.*
-Felség...!
*Mizette előtt egyszerre válik bizonysággá, hogy elügyeskedhette ugyan magát a legbelsőbb hálótermekig, ám botorság volna azt gondolni, hogy a Középnyugat legnagyobb, független birodalmának uralkodóját őrizetlenül hagynák az ártó és csalárd hatalmaktól. Az érzékeibe ivódott tapasztalat egyetlen szempillantás előnyt enged neki, még mielőtt hallaná a kardja után kapó Valgard pengéjét elősiklani hüvelyéből. Küldetése célja már csak karnyújtásnyira van tőle, ám ezzel kockára teszi saját épségét. Ha perdül és a paplovagra támad, még ha sikerrel hárítaná is annak csapását, ellenfele, reménybeli áldozata, avagy a lány sikolya pillanatok alatt idecsődíthetné az odakint strázsáló több, mint két tucat lovagot és gárdistát, kik ellen esélye sem volna. Menekülhetne és védekezhetne, ám úgy bizonyosan nem lenne érkezése, hogy teljesítse a Rend által rárótt feladatot. Az idő megdermed, s gyorsul fel újra, ahogy a végső elhatározás megszületik az Ordo Sine Mortem eleven késének sebesen pergő elméjében.*
"....spieß voran!"

Avatar
Mizette
Hozzászólások: 27

Re: Koronasziget

Hozzászólás#84 » 2020.09.17. 12:20

Gyakorta mondják, hogy az élet vagy éppen a sors írja a legjobb csattanókat. Mizette erre eddig nem sokat adott, s talán ezután sem fog - viszont a helyzetben rejlő lehetőségről maga is látja: valóban szomorúan (vagy éppen megmosolyogtatóan) ironikus lehet.
Jelenleg térdel az ágy mellett a király fülébe suttogva. Ostobaság lenne az uralkodóra most kezet emelnie, mert akkor biztosan elérné a kegyetlen csapás - és csakugyan botorság lenne a lovag ellen is fordulni, mert akkor valóban egy kisebb rajjal kellene megküzdenie.
Egyszerűen nem kell éreztetnie a lovaggal, hogy észrevette, jól kell helyezkednie és várnia, hogy amaz lecsapjon. S ha ez megtörténik, egyszerűen elugrik az ágy mellől, a királytól - hadd érje a csapás a madárcsontú öreget. Mikor pedig lesújtott rá, a munka bevégezve; elég lesz kétségbe esetten hívni az őröket, elvégre "Valgrand lovag végzett a királlyal!" és azok nem sokat fognak adni annak magyarázkodására... Vértől csepegő kardja elég bizonyíték lesz, hogy elhiteltelenítse...
S akkor az általános káoszt kihasználva ki tud majd menekülni a helyzetből...

1 . Dobásod: 8
2 . Dobásod: 8
3 . Dobásod: 2
4 . Dobásod: 2
5 . Dobásod: 8
                Sanguis Bibimus. Corpus Edimus.

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 303

Re: Koronasziget

Hozzászólás#85 » 2020.09.19. 19:07

*Valgard kardja szisszenve hagyja el hüvelyét, a szentelt penge villámgyors csapása alatt felsír a levegő. Ember nincs olyan fürge és hajlékony, hogy elkerülhesse a csapást, kivált, ha az a háta mögül érkezik. Azonban a Trever Kipp alakját viselő Mizette hosszú évtizedek óta levetkezett mindent magáról, mit bárki emberinek mondhatna. Kígyóként csavarja gerincét természetellenes hajlásba és olyan puhán gördül ki a lesújtó kard útjából, mi macskától is szokatlan volna. Félhátulról szemléli már, mint válik az uralkodó életét megmenteni előugrott kard királygyilkos fegyverré. Hallja, hogy sercen a fegyver éle az öreg, szikkadt húsba és az Eldalos véréből való Barad király, negyedik e néven, hogyan adja hörgő sóhajjal vissza lelkét teremtőjének. A döbbent csend pillanata szinte ugyanolyan metsző. Az ágyon fekvő, mezíttelen leány, kinek arcát, kebleit királya vére borítja be, ocsúdik először, velőtrázó sikollyal serken fel az ágyból és menekül a sarokba. Valgard, ki a király védelmére esküdött és szent esküvését megszegve, most mégis gyilkossá vált, hitetlenkedve mered tettére, majd elvadult tekintettel fordul Mizette felé. Torkából állatias ordítás tör fel, kardját megforgatva veti magát az álnok merénylőre, mire a szoba ajtaja szinte kiszakad sarkaiból, hogy a kint álló strázsák benyomakodva azonnal a véres kardját csapásra emelő, eszét veszett paplovagra vessék magukat, megóvva a halálra vált Trever Kippet a méltatlan haláltól. A királyi hálótermen esztelen dulakodás lesz úrrá, s többen sebesülnek, mire lefegyverzik az elborult lovagtestvért, ki minden méltóságából kivetkőzve, összefüggéstelen ordítással törne egyre csak a király szolgálója felé. Gilber Corbett kapitány, a királyi testőrgárda feje érkezik utolsónak a terembe. Az ágyhoz lép és meglátva a király vérben ázó holttestét, fénykévét vet.*

-A Nagy Próféta kegyelmére...-*suttogja elhűlve*-Tömlöcbe a lovaggal és azonnal vettessék alá kihallgatásnak, tortúrának akár! Lefogni a leányt! Aki szólni merészel az itt látottakról, azonnal felkoncoltatik!-*kiáltja parancsait*-Nem kaphat szárnyra semmilyen szóbeszéd! Kipp mester! -*vonja félre*-Eredj és csitíts el minden gyanakvást a szolgák között! Ha másképp nem, hát a király gyengélkedésének hírével. Ha elterjed a gyilkosság híre, itt kő kövön nem marad! Addig kell odáznunk és tagadnunk a hírt, ameddig csak tudjuk!
*Azzal kifelé lódítja a fickót, ki még távoztában hallja a földre tepert Valgard különösen mély zengzetű hangját, ahogy felhagyva az ordítozással fennhangon citál*

-"Et maledicam maledicentibus tibi atque in nomine dei sui sanctorum est...!"
"....spieß voran!"

Avatar
Mizette
Hozzászólások: 27

Re: Koronasziget

Hozzászólás#86 » 2020.09.27. 15:23

Mizette vidám.
Az átkokra és a felkavart kedélyekre már nem sokat ad - a munka bevégezve. A király halott, a megrendelő elégedett lehet. Ideje lassan meglépni, de elébb el kell varrnia a szálakat. Legjobb lesz megszabadulni Trever Kipp holtestétől; lehetőleg úgy, hogy több kérdést vessen fel, mint amennyit megválaszolna.
Kipp mester viszont falfehéren hallgatja a kapitányt és lassan bólint.
- Úgy lesz. - láthatóan nehezen találja a szavakat az eset után. Kis ideig tétovázik majd, ha elvonulnak, elindul a szobába, ahol a hullát hagyta. Mögötte az ajtó zárja kattan. Nem sok ideje marad, míg a lovag mondatait ellenőriznék - hiába az kompromittáló szituáció, az ország ura halott. Ki fognak vizsgálni minden nyomot. Muszáj gyorsan cselekednie. Kitekint a szoba ablakán. Hova vezet? Innen kellene lemásznia és kimenekülnie a kastélyból, ha ez lehetséges... aztán egy kis úszás és kint is van a városban.

Viszont előbb a kötelesség!
Visszaöltözik az asszony ruhájába és immáron egy szőke lány vet mosolyt a hullára. A zárt ajtóba erősít egy kártyalapot (hogy az aláhulljon, ha kinyitják) min nincs más csupán egy saját farkába harapó kígyó rajza. Üzenet ez a megbízónak - és egyúttal az értelmiségnek, ha nyílttá lesz a kártya ténye. Barad király zsákmányává vált valaminek, amiről sub rosa is félve suttognak. Majd fog egy fákylát a falról és meggyújtja azzal az ágyat, az elholttal egyetemben. Emésszék csak a lángok.
Az ablakot nyitja és kiügyeskedné magát azon a szabadságba.
                Sanguis Bibimus. Corpus Edimus.

Avatar
Delilah
Hozzászólások: 49

Re: Koronasziget

Hozzászólás#87 » 2020.11.10. 04:10

A Vérfenyves címerállatát mellén viselő futár egyenesen vágtat a bíboros legutolsó biztosan kialakított rezidenciájára, abban a reményben, hogy átnyújthatja neki a saját kezébe szánt levelet. A levél kiváltképp jó minőségű (és valamiért kellemes illatú) papírosra íródott, a kézírás cirkalmas, magabiztos. Legalján a küldőnek, a Császár személye körüli követnek, saját használatú címerpecsétjének lenyomata látható; a dolina verdei fekete oroszlán és a vérfenyvesi szarvas fogja közre a bátorságra és nemesi erényekre emlékeztető pajzsot, miről a lhazarita érdemrend medálja lóg és a márki koronát viselő (mit ugyanúgy az oroszlán fejébe is nyomtak) Örök Ifjúhodás Lovagjai sisakja tetőz.

"A kiváló és nagyrabecsült Amatheo Santangelii nunciust, kit a Próféta kiváltképp szeret és halmoz diccsel azonfelül erénnyel egyaránt, köszönti a világi és egyházi címeire egyáltalán nem méltó Marquesa de Dolina Verde.
Eminenciás Uram! Magad is sejtheted, hogy követi teendőim az utóbbi időkben egyre nehezednek, elsősorban a kaotikus állapotoknak köszönhetőn, mik az országban uralkodnak. Ezen állapotok ugyanis aggasztják a Vértelen Császárt, ki bár nem osztozik egy vallásban Véled, eszmeiségben talán hasonlóak vagytok, elvégre sem Ő, sem Magad nem szívesen hagyjátok a tömegeket szenvedni. A Császárt jelenleg is minden meggyőző erőmmel beszélem le arról, hogy felmentőként közbelépjen egyúttal igazságot tegyen Egronhonban – Zarra vállalt örököseként és ebből kifolyó jogai és kötelességei mián tenne ekképpen. Ellenben reményem szerint belátod, hogy örökké nem állhatok a légiók útjában, s napról napra türelmetlenebb várjuk a harcok és a nép senyvedéseinek végét.
Ezekből következőleg sürgetném a békét. A Császár kifejezett beleegyezése és reménye mellett javaslom az elkövetkezőket. Legjobb lenne egy megrendezett bálon összeülni a hadakozó felekkel és átbeszélni a nézeteltérések forrásait egyúttal közös megoldást találni azokra. Bízom benne, hogy egy ilyen mulatság betemetné az árkokat majd beteljesedne utána a béke és prosperitás korszaka.
Ezért kérlek Téged, Főmagasságú Uram, hogy nyújtsd bizakodó híved felé kezed, hogy megsegítsd őt a szükség óráján! Egyetlen reményem minden körben nagy hírű Tenmagadban és az Egyház erős kezében vagyon! Egymagam kevés lennék egy ilyen esemény megszervezéséhez, viszont hathatós Segítségeddel és a Hit harcosainak a báli biztonságot érintő támogatásával sikeresen összehívnánk a hadban állókat és megnyugtathatnák zavargó lelkeiket. A Császári Udvar katonákkal, zsoldosokkal a rendezvény biztonságát érthető okokból nem garantálhatja, viszont nagylelkű anyagi patronálását remélhetjük.
Most egyéb, a rendezvényt illető részletekkel, beleegyezésed hiányában nem fárasztanálak, ámbátor, ha valóban felkarolod a béke ügyét, akár személyesen, akár levelezésben értekezhetünk a szervezés dolgai fölött. Úgy látom, hogy nemcsak az Ország megvédése miatt fontos ez, de egyhitű kötelességünk így tenni! Az Egy és a jószerencse kísérjen utadon!

Kelt a Fény Megtestesülésének 1405. esztendején, Magvető havának negyedik napján,
D. Delilah Redwood Ladreda y de la Dolos, Internunt. c. Auctor. tollából."


      Kép
„Ha az a közösség, amelyikre szükséged van hatalmad fenntartásához, romlott, annak a jellemét kell követned, hogy eleget tehess neki. Ím eképpen cselekszik a donna marquesa is, kiről az iménti fejezetben már több szó esett.”
- Mauroceno: Az Uralkodó

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 303

Re: Koronasziget

Hozzászólás#88 » 2020.11.14. 20:33

*Napok múltán érkezik vissza a futár Vérerőd várába a nuncius válaszlevelével, mit lady Redwood meglepetésére a királyi pecsét is ékesít. Úgy tűnik a kardinális immár az udvar szavával is szól. Hogy magának vindikálta-e ezen jogot, vagy főatyai meghagyással, esetleg az országbíró jóváhagyásával rendelkezik, rejtély. Levél mintegy gesztusként, veretes ó-zarrai nyelven íródott, keresetlen rövidséggel.*

„Tiszteletreméltóságod sorai meglepnek, szintúgy uralkodójának kilátásba helyezett békéltető szándéka, mit győzhetetlen ármádiájának nyomán remél elhozni. Keselyű-ígéretnek vélném, ha nem tudnám, hogy a császár az Ó-Világ és Sahra népeinek örök békéje és függetlensége mellett ily erős elkötelezettséggel bír. Mivel pedig Szentatyánk, kinek kegyed nemkülönben odaadó híve, erősen vágyik rá, hogy Egronia mihamarabb békét találjon, örvendetesnek találom szándékát a felek tárgyalóasztalhoz ültetését illetően. Természetesen az estély bizonyos költségeit főpásztorunk jószándékának jeleként szívesen rendelkezésére bocsátjuk, mindazonáltal szerényen elfogadjuk a kegyed ugyancsak tetemes magánvagyonából történő hozzájárulását, lévén nemkülönben tartja égetőnek az anarchia mielőbbi megszűntetését, mint magam. Zubogót mindazonáltal nem terhelhetjük további jelenlétünkkel, így akként vélem, a harmatföldi Köd-szigeten álló hajdani királyi kastély megfelelően semleges hely lenne a mondott esemény lebonyolításához.
Benedictio sit tibi unus Deus!

Amatheo Santangelii pont. Card. nun. de Pat. M.
Datum anno I. L. MCDV mensis Seminarae 7.”
"....spieß voran!"

Avatar
Delilah
Hozzászólások: 49

Re: Koronasziget

Hozzászólás#89 » 2020.11.23. 02:34

Újabb levél érkezik a bíboroshoz.
Semmiben sem különbözik az előzőtől megjelenésben, viszont mellette egy ládikát is letesznek asztalára. Tudhatja, sejtheti, hogy mi lehet benne, viszont azt is megállapíthatja, hogy sajnos nem igazán súlyos... A levél mellől pedig kiesik egy másik papíros is, mire egymás alatt neveket soroltak fel. Az anyakirálynéé, a főbb Chelleyké, a Hegyi Királyé, a duxé és hasonlóké állnak rajta sorban.

"A szentéletű és erkölcsben, igazságosságban példát mutató nunciust üdvözli odaadó híve, Dolina Verde márkinéja.
Köszönöm Eminenciás Uramnak gyors és kedvező válaszod! Mély tiszteletem és elkötelezettségem mián mertelek beavatni a részletekbe, amikkel nap mint nap meg kell küzdenem, viszont látom, hogy mérhetetlen bölcsességeddel átlátod magad is a helyzet komolyságát. A béke ügye melletti elkötelezettségünk teremtsen sikereket!
Akaratod elfogadom, legyen a béke helyszíne a köd-szigeti kastélyt! Azonban látnod kell, hogy egron birtokom a lázadók felprédálták, alanyaimat lekaszabolták vagy eladták rabszolgának, uraim közül ellenem szegültek, kincseimet elorozták; ezeknél fogva minden erőmmel és forrássommal Vérfenyves újjáépítésére, Egyet uzgón imádó követőimnek védelmezésére kell koncentrálnom. Kérésed helyzetemhez mérten teljesíteném, a küldött ládikában találsz nemegy allen dublónt. Remélem, megbocsátást találsz szívedben, hogy megingathatatlan híved csak ennyit tudott nemes ügyünkre adományozni, ellenben felvettem a Birodalmi Szekretariátussal a kapcsolatot és megkezdtem a papírmunkát, hogy a Kegyelmed kiadásait csökkentsem. Bizodalommal állítom, hogy amint elbírálják kérelmem a Szkribatúra fáradhatatlan hivatalnokai, Eminenciás Uram is kézhez kapja a fennmaradó hátralékot.
A rendezvény előkészítését fentebb részletezett okok mián reád és segítőidre bíznám. Mire megérkezik hozzád e levél, addigra felvettem a kapcsolatot az összes oldal jelentős személyeivel és felvázoltam számukra elképzelésed. Ha a meghívókat kiküldenéd számukra, az esemény hivatalossá válna. Nehéz helyzetemből és korábban levelezett okokból kifolyólag a rendezvény biztonságát feltételezzük, reméljük a felekkel közösen, hogy az örökkön semleges Egyház vállalja, ehhez kapóra jön, hogy a közeli Harmatföldre nemrégiben híreink szerint mozgósítani szándékoznak. Ha ezt nem vállalná, attól tartok csak árkot ásnának maguk közt és Belacqua dux támogatói között; elvégre az a vidék Chelley birtok, seregekkel való megtámogatása nem feltétlen ébreszt bizalmat bennük, muszáj lenne látniuk a rendezvényen, hogy az Egyház az érdeküket szolgálja. Remélem, Főmagasságod is hasonlóképpen gondolod!
Ennek megfelően kérlek, küld ki a meghívókat a rendezvényt illetőn, a levél mellett találsz egy listát is, kiket érdemes lenne ott látni. Természetesen belátásod szerint csökkentheted vagy növelheted az érintettek körét, ellenben legjobb több fővel egyezkedni, mintsem kevesebbel.
Arra kérlek még Eminenciás Uram, hogyha a közeljövőben tudsz, jöjj magad vagy küldd egy megbízható embered Vérerődbe, hiszen a fosztogatók megbecstelenítették őseim csontjait, azokat méltó mód, szertartással szeretném visszahelyezni kiérdemelt nyugodalmukba, s erre náladnál magasztosabb személyt, kit az Egy maga kegyel, el sem tudnék képzelni.
Reménykedem, hogy útjaink hamarosan összefutnak.

Kelt a Fény Megtestesülésének 1405. esztendején, Magvető havának tizedik napján,
D. Delilah Redwood Ladreda y de la Dolos, Internunt. c. Auctor. tollából."
„Ha az a közösség, amelyikre szükséged van hatalmad fenntartásához, romlott, annak a jellemét kell követned, hogy eleget tehess neki. Ím eképpen cselekszik a donna marquesa is, kiről az iménti fejezetben már több szó esett.”
- Mauroceno: Az Uralkodó

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 303

Re: Koronasziget

Hozzászólás#90 » 2020.12.10. 16:27

Sante-Bouve palota

*Cormwall hidegen méri végig az atyát. Megvető lenne vele, ha fikarcnyit is érdekelné jöttének célja. Az sem lágyítja meg, hogy az atya fénykévét vetve feléje, megáldja őt.*
-Asszonyom, az ifjú MacMorghain van itt, Ramsey futára! Azt mondja híreket hozott hazulról!-*morogja a férfi, hogy lehetőleg csak lady Ludmilla hallja szavait. Kínos percek következnek, míg Sergius Abelus alázatos mosollyal, s mégis jelentőségteljes csenddel unszolná Cormwallt távozásra, s a vallet ugyanilyen természetes értetlenséggel bámul vissza a zarowari inkvizitorra. Végül bosszúsan prüszkölve, mint valamely rőt erdei bölény, dolgára vonul.*
-Az utazásaid érintő kutatások során tudomásomra jutott pár felettébb aggasztó dolog, melyek félő, olyan veszedelmeket hordoznak magukban, mik a jövendőre nézve felettébb kockázatosak lehetnek.-*folytatja az atya. Hangja bizalmas, akár ha gyóntatószékben volnának*
-Bizonyára messzemenőbb ismereteid vannak a metaphysica területén nálamnál, s jól tudod, hogy a tudomány állása szerint a világmindenség… -*indulnak kezei heves magyarázatát alátámasztani immár jól ismert szokása szerint*-…egymást héjakként fedő sphaerákból, akképp szólva létsíkokból áll, melyeken belül a mi világunk is egyetlen csupán a jelenleg ismertek közül. Nyilván való, hogy azt sem kell magyaráznom, hiszen jól tudod, mennyire nehéz és mégoly kockázatos az átjárás ezen síkok között, hogy kontinensünkön alig ha tucat fő akad, kinek tudása elegendő lenne egy ilyen átjáró létrehozásához, ám az ő bölcsességük nagyobb annál, sem mint, hogy megkockáztassanak a síkokat elválasztó rétegeken hasadékot nyitni. Ellenben te, lady Ludmilla két esztendővel ezelőtt III. Baladur elveszett jogarát kutatva valami módon átléptél ezen létsítkok között , azok közül is az egyik legveszedelmesebbre, a Kilenc Poklok egy felsőbb régiójába tettél utazást. Ami pedig még inkább lehetetlennek hangzik: nem csak, hogy megtértél onnan, de az ereklyét is sikeresen megkerítetted. Szerény tudásom szerint ezen veszedelmes, emberi életre –anyagi testi formában legalábbis- alkalmatlan síkon hemzsegnek azon roppant hatalmú entitások, melyekre az a szó, hogy „gonosz” nem volna elég kifejező. Úgy hiszem bőséggel volna mit mesélned az ott tapasztaltakról, ám legfőképpen arról kell szólnod, érintkeztél-e bármilyen, ott honos hatalommal!
*Ám meg sem várja, a választ, sorolja tovább az aggasztó tényeket Jezabel múltjáról, melyekről eszerint a Szent Zarrai Inkvizíciónak bőséges feljegyzések állnak a rendelkezésére.*
-Ennek utána az Eldalos-ház utolsó tünde ereklyéjét, a Vörös Királynőt is meglelted, mégpedig úgy, hogy túléltél egy mágikus természetű Sötétvihart a Nyugati Óceánon –amely mondanom sem kell, ismereteink szerint ugyancsak az elképzelhetetlenséggel határos- továbbá visszatérted az obszerváló beavatottak szerint olyan viharos hullámverést keltett az aetherben, amely valamilyen ismeretlen eredetű térváltó mágia okozhatott. Hogy hol jártál, s miként tettél szert a Vörös Királynőre, ennek titkát szintén csak kevesek ismerik.
-Tudomásom van arról, hogy nem egyszer személyében találkoztál, sőt volt alkalmad beszélni is az Esdrael nevű teremtménnyel, mely számos nép és faj krónikáiban, közös emlékezetében feltűnik különböző neveken, ám a Hit kánonja, mint a Purgatóriumot felvigyázó angyalt ismeri. Bámulatos dolog, asszonyom, s fel nem érhetem ésszel, mi mindent oszthatott meg veled ezen lény és legfőképpen életedben miként volt lehetséges dolgodnak lenni véle!
-Hogy a Köd mögött elterülő vad tájékon is megfordultál, azon már semmi csodálnivaló nincsen, azon annál inkább, hogy miért merészkedtél oda és legfőképp mit tapasztaltál ott. Úgy szintén legutóbbi utad történetét is üdvös volna megosztanod vélem, amit a Prédikátor csúcsnál tettél, ama bizonyos ősi elf szentély közelében, minek közeléből- bizonyos harmatföldi jelentések szerint- az egyen-egyenként a kék holdat idéző tekintetű, vallet rebellisek is kirajzottak!
-Számos kérdés vár megválaszolásra, asszonyom, de biztosíthatlak, minden erőmmel azon leszek, hogy feltárjuk, nem hordozod-e lelkekben ezen utazások káros zárványait, betokozódott sebeit!
"....spieß voran!"

Vissza: “Zubogó városa”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég