A kéken ragyogó hold

Lejátszható kalandok, hirdetések.
A játékhoz kérjük, jelentkezz be!
Avatar
Mord
Hozzászólások: 429

Re: A kéken ragyogó hold

Hozzászólás#71 » 2019.03.08. 15:54

- Azért... mert úgy akartam...
A sertepertélő alak egy hajlott hátú, talán púposnak is nevezhető, éltes vallet férfi. A haja élénk narancsvörösébe már ősz szálak vegyülnek, bőre cserzett, szakálla kis fagyűrűkkel van befonva. A szeme egészen sötétkék, mint a haragos égbolt. Ruházata könnyed, egyszerű viselet, mi bármely kalandornak kedvére való lenne. A szűk, sötét szobában sepreget épp fel, felpillant a megeszmélt törpére, majd szánakozó pillantást vet a lányra.
- Amott van egy butykos, de a sör állott.
Görbe ujjával a falra akasztott köpenye felé mutat. Valóban lóg ott egy iszák.
A szoba, amelyben vannak, meglehetőst szűkös. Nem a mérete miatt, de a két priccs zsúfolttá teszi. Egyszerű lakószoba egyébiránt, azonban ablakai be vannak deszkázva. Hideg van, a tűzhelyben nem lobog láng, csak egy gyertya ég a fal mellé tolt asztalon. Vannak ott ládák, meg még egy dikó, melyen alighanem az idegen aludt.
Alattuk kőpadló van, felettük kő mennyezet, melyen csapóajtót is látnak. Az egyik fal mellett létra hever a földre fektetve. Az ajtó masszív vasalt fának tűnik. Kintről csak bagoly huhogását hallani be. A gyertya faggyúszaga mellett saját testük mocskát érzik csak. A ruházatuk véres, szakadt. Az, amiben meghaltak. Ha megtörtént. De egyáltalán... mi történt?
Fegyverzetük nincs. Látszólag az idegennek se.

Avatar
Ihanow
Hozzászólások: 66

Re: A kéken ragyogó hold

Hozzászólás#72 » 2019.03.11. 13:59

*Kék szeme van a rejtélyes megmentőjüknek, de nem annyira ragyogó, mint inkább sötét. Ez okból, és persze azért is mert jelenleg igencsak gyengének érzi magát, Ihanow nem indít támadást ellene, inkább lassan elbotorkál az említett butykosig. Közben sajnálattal tekint a zokogni kezdő lányra, aki valószínűleg ugyanazon ment keresztül mint ő. Ritkán fordul elő hogy erősen együtt érezzen emberekkel, de most pont ez történik. Kortyol az állott sörből, melynek az állaga kétségkívül bizonyítja, hogy ez nem a Törpék paradicsomi csarnoka a túlvilágon.*
-Tessék, igyál egy kis sört. Jobb lesz kicsit.- *Ezt a zokogó lánynak mondja, közelebb lépvén a priccséhez. A butykost feléje nyújtja, miközben titokzatos vendéglatújuk felé tekint.*
-Ha igaz amit mond, akkor köszönettel tartozom az életemért. És őseimre és klánomra mondom, mindent megteszek hogy megfizessem a tartozást. Mondja hát mit vár cserébe? -
*Elég ideje él már Ihanow, hogy megtanulja, nincs semmi amit ingyen adnának ebben a világban.*
// Kívánok neked éles kardot a harchoz, jó szerszámot a munkához, és sok hordó sört a mulatsághoz.//

Avatar
Rhianon
Hozzászólások: 27

Re: A kéken ragyogó hold

Hozzászólás#73 » 2019.03.13. 20:13

*A zokogástól lassan elmegy a hangja és maradék, csekélyke erejét is eleszi a bánat. Az önmarcangoló gondolatok, akár csak arcát a könnyek, lelkét is szánalmassá áztatják. Nem tudja, mivel szolgált rá, hogy így záporozzon rá Egy büntetése. Az önsajnálatot hirtelen a menekülés ösztönének késztetése váltja fel, hisz idegenekkel van körülvéve. Arra rögtön rájött, hogy valami pincehelyiségben vannak. A priccsről lekászálódva riadtan indulna a létra felé, de úgy csuklik össze, mint az újszülött bárány. Erejét a halál ernyedtségébe hullott test még nem nyerte vissza. Védekezően kuporodik össze a fal tövében, térdét átkarolja, tekintete riadtan rebben hol a törpére, hol az öregemberre. A felé nyújtott korsótól ugyan elhúzódik először, de miután látja, hogy nem fenyegeti semmi, az eszelős félelem mögött lassan pislákolni kezd a tisztuló elme fénye is. A korsó sert bizalmatlanul elveszi a törpétől, hiszen torka szárazon parázslik. Mohó kortyokban iszik, hogy mocskos ruhájára is jut, nem érdekli. Keze bizonytalanul tapogat bordái mentén, ahol a nyílvessző fúródott belé.*
-Hol...hol vagyok?
*Hangja rekedt és színtelen, ahogy tekintete is fakul, miután a megkínzott testet mozgásra késztető félelem elpárolog és fásultság fészkel a helyére.*
-..és kik vagytok ti?
*A törpére emlékszik előző életéből, de ezek szerint a lincselésre összegyűlt kék szeműek nem kímélték. Az öreg vallet szintén kék szeme nem nyugtatja, de a menekülésre gondolni is fáradt.*
-Miért hoztál ide?
*hogy a pincére, vagy az új, kéretlen életre gondol, nem egyértelmű*

Avatar
Mord
Hozzászólások: 429

Re: A kéken ragyogó hold

Hozzászólás#74 » 2019.03.16. 15:24

- Semmit... én semmit.
*Dünnyögi a férfi, és félreteszi a seprőt, hogy aztán kényelmesen leüljön nyögve az egyik rozoga sámlira. Csendesen figyeli a lány eszmélését is, s aztán megint csak apró, mosolyszerű fintort ejt. Fáradt, meggyötört embernek tűnik, mint aki fizikailag és mentálisan is ki van merülve.*
- A Rubin tornyában vagytok. És ha jót akartok, nem tértek vissza a faluba! Olyat látnátok... ami megzavarná a fejeteket. Még jobban. Ne firtassátok a miérteket, ne firtassátok a hogyant! Éltek. Nem vagytok szörnyek vagy elevenholtak. Éltek. Mert én és az én Őseim így akarjuk. A cél... amiért éltek, hogy ellen tudtatok állni a gonosz kísértésének. Így harcolni is képesek vagytok ellene. De csak együtt. Ám a harcotok nem a faluban kell megvívni. Ők csak bábok. Szenvednek akarata járma alatt.

Avatar
Rhianon
Hozzászólások: 27

Re: A kéken ragyogó hold

Hozzászólás#75 » 2019.03.21. 20:28

*Fásultan mered maga elé, úgy hallgatja az öreget. Nem, már semmi nincs, amin meglepődne. Lassan tüzelő bosszúvágy érik benne, nem emésztő, inkább olyasféle "csakazértis"-harag, az aljas fajta, ami évekig is kitart, ha kell és amivel a legváratlanabb pillanatban támad az, akit eddig csak tapostak és kitől nem várnák, hogy van még becsülete visszaütni.*

- Az elejétől kezdd a mesét, apó! Hogy hogyan kerültünk ide, azt hiszem, már nem is érdekel... Mitől lett eszelős a sok falubéli és ki az, aki ellen harcolnunk kell? Hol? Hogyan...?

*Hangja rekedt és vásott a sok sírástól. Fáradtan sandít a törpre, nem tudja elképzelni, mint harcostársát. Igaz, magát sem, főleg mostani gyenge állapotában, ugyanakkor furcsa erőt érez mellkasában lüktetni, hisz ha a halállal szembenézett valaki, már nem sok minden tántoríthatja el a kitűzött céltól.*

Avatar
Ihanow
Hozzászólások: 66

Re: A kéken ragyogó hold

Hozzászólás#76 » 2019.03.24. 12:37

*Amíg az öreget hallgatja, benyakalja a maradék állott sört. Egy pillanatra felmerül benne a kérdés, hogy egy nagyhatalmú mágus, aki képes őket visszahozni a halálból, vajon miért nem tud jobb sört szerezni? De arra jó ez a lötty is, hogy kissé jobban érezze magát. Egyre több minden jut eszébe a faluban történtekből.*
-Akarata? Galeac Gormról beszélsz? A fogadós mesélt róla, igen csak szenvedélyesen. Valami ősi isten. Ő az aki miatt megőrültek a falusiak? -
*Kérdései után ő is a lányra sandít. Vele kéne szembeszállnia valami titokzatos erővel? Nem tűnik harcosnak. Igaz hogy jelenleg Ihanow is csak egy szakadt csavargónak néz ki.*
-Kellenének a fegyvereim.- *Jelenti ki hirtelen.
// Kívánok neked éles kardot a harchoz, jó szerszámot a munkához, és sok hordó sört a mulatsághoz.//

Avatar
Mord
Hozzászólások: 429

Re: A kéken ragyogó hold

Hozzászólás#77 » 2019.03.31. 12:09

- Azokat már nem kapod meg... de ott abban a ládában akadnak használható holmik.
Szinte a levegő is megremeg, ahogy lassan kifújja. Egyfajta nyugalom terül el a vonásain, mely egyértelműen annak tudható be, hogy a két kalandor nem menekül hanyathomlok ellenkező irányba.
- Régi történet ez. Apámtól hallottam, ő meg az ő apjától, és így tovább. Ott egy kancsó víz... lemosakodhatsz, leány! Ha akarsz, át is öltözhetsz, bár a ruhák inkább legénynek valók a ládában.
Igaz, nem moccan a férfi, és átöltözni sincs külön paraván, de annyit megtesz, hogy legalább elfordul ültében, ha Rhianon ráveszi magát.
A ládában egyszerű posztó nadrág, szürke ing, bélelt mellényke, köpeny, harisnya meg bocskor van. Két rövidkard. Két szegecses bőr mellény, és a láda mögé állítva egy pajzs, a falon szegen rövidíj és tegez.
- A nevem Loghan Thain. Én választottam a szolgálatot, mint oly sok felmenőm, a tornyok egyikében... Ez megtiszteltetés. A családom őse Catriona, ki maga tündöklő arany volt. Galeac Gorm... ő nem arany volt. Obszidián inkább, ragyogó kék szemekkel. Akkor élt, mikor még a Kék hold ragyogott az égen, s akkor hunyt ki az, mikor lehunyta szemét örökre az ős bestia. Követői elenyésztek a századok alatt. De most úgy tűnik, néhány Gorm pap előkeveredett a Ködvadonból. Gorm nagy hatalma a vonzereje volt. Bármire rávette az embereket. Ennek csak töredékét láttátok a faluban. A papjai azonban napról napra erősödnek, s a hold nemsoká ismét kék lesz felettünk. Azt... nem kellene megvárni. Sajnos... Boid Bohort ősei nem látják a valódi vészt. Honnan is látnák! Senki nem emlékszik már az ember korát megelőző hatalmasokra. Csak mi.

Avatar
Rhianon
Hozzászólások: 27

Re: A kéken ragyogó hold

Hozzászólás#78 » 2019.04.08. 10:11

*Ragad a mocsoktól,a rákérgesedett vértől.A haja merő szutykos kóc és arcára tapadt koszba is könnyei áztattak világos csíkokat. Örül, hogy nem látja saját tükörképét, hiszen valószínűleg sikoltana dühében, de nincs az az isten, hogy levegye ruháit a férfiak jelenlétében, legyenek akármilyen udvariasak. Mindenesetre arcát gépiesen lemossa, fésűt meg sem kísérel kérni az öregtől, csak kibontja a kilazult kontyot és ujjaival szántja át az összeragadt tincseket. A ruhákat azért megnézegeti, végül kiveszi a nadrágot és szoknyája alá húzza, mocskos alsószoknyáját a szégyen vörösétől égő arccal gyűri össze és hajítja a sarokba. A kivert bőrmellényt szintén magára kanyarítja, bár ügyetlenkedik eleget vele. A rödvidkardt felköti és kis tétovázás után az íjat is magához veszi. A fegyverek érintésére nem érzi már magát olyan gyámoltalannak, mint eddig.
Felébredő sárkányok? Azelőtt csak széphistóriákban olvasott bölcs sárkányokról és elf hercegnőkről, de mióta ebben a tartományban éli mindennapjait, megtanulta, hogy az itteni embereknek a sárkányok többet jelentenek a meselényeknél. Persze erősen kétli, hogy lehetnek belőlük még életben, vagy egyáltalán ébren, de a várban sok mindent beszéltek össze-vissza. Gyanakvása persze számol minden eshetőséggel, nem engedheti meg magának, hogy ez alól épp Harmatföldön a sárkányok kivételek legyenek.*

-Akkor tehát a régi sárkányölő leszármazottai állíthatják meg a gonosz bestia ébredését? Akik pedig a Ramseyk…

*Hangosan gondolkodik, de hangja még mindig megviseltségről árulkodik.*

-Nekünk kellene figyelmeztetnünk őket? Ugyanis nem hiszem, hogy hárman elegen vagyunk megállítani egy falunyi holdkórost és egy…sárkányt.

Avatar
Ihanow
Hozzászólások: 66

Re: A kéken ragyogó hold

Hozzászólás#79 » 2019.04.11. 00:40

*A Mágus minden szavát hallja, de az első mondata olyannyira szíven üti, hogy a többit szinte nem is értelmezi. Arcán a döbbenet, a szomorúság és a harag hihetetlen kombinációja jelenik meg, mikor tudatára ébred annak, hogy talán az ősei által ráhagyományozott fegyvereket végleg elveszítette.*
-Az nem lehet! Atyám kardja! Örseim öröksége!-*Fejét lehajtja, háta meggörnyed. Úgy tűnhet, menten térdre rogy a lelkét mardosó szomorúságtól. Majd hirtelen, mintha csak rugóra járna, felegyenesedik.*
-A faluban! Ott kell hogy legyenek. Talán a fogadós tette el őket.-*Újonnan éledt lelkesedéssel lép oda az említett ládához, hogy sietve magára kanyarítson valami kiegészítő öltöztetett. A mosakodást lerendezi azzal, hogy a maradék vizet magára borítja. Ha nadrágja túl szakadt, akkor kicseréli ha tudja. A rövid kardok látványára, viszont igencsak elfanyalodik. Hitetlenkedve néz az öregre.*
-Mik ezek? Vajazókések? Valódi fegyverek nincsenek?- *De nem igazán vár választ, inkább csak a fejét csóválva megvizsgálja a pajzsot. Talán nem meglepő, de nem túl elégedett, de az arca csak akkor fanyalodik el véglegesen, amikor a bőrmellényeket meglátja. A tekintet amit azután az öregre vet, egyszerűen leírhatatlan. Egy pillanatra eszébe ötlik, hogy talán mégis meghalt, és ez itt a pokol. Mert a Törpe harcosok maximum kisgyermek korukban viselnek bőrmellényeket, amikor a harcot gyakorolják. Az igazi páncélok, vértek, acélból vannak. A fogait összeszorítva ölti fel a bőrmellényt, és magában megfogadja hogy mindent megtesz hogy visszaszerezze az acél szemekből álló láncingét, és persze a kardját és a pajzsát.*
-Papok, sárkányok vagy istenek, nekem egyre megy. Lepofozzuk őket, aztán megyünk a fegyvereimért. Vagy inkább előbb?-
// Kívánok neked éles kardot a harchoz, jó szerszámot a munkához, és sok hordó sört a mulatsághoz.//

Avatar
Mord
Hozzászólások: 429

Re: A kéken ragyogó hold

Hozzászólás#80 » 2019.04.13. 17:32

Az öreg wallet jót derül a törp szavain, bár keserédes a mosolya, ami árulkodó: aligha osztja maradéktalan Ihanow lelkesedését.
Komoly tekintete végül mégiscsak Rhianonra vetül.
- Mond csak, talán pikkelyes vagyok, és nagy bőrszárnyaim vannak? Ugye neeem. Amennyire én sem vagyok sárkány, úgy a Ramsay-k sem sárkányölők. Az ősök dicsőségének kora elmúlt, a próféciák pedig nem a mi óránkra jövendölték meg a nagy harcos eljövetelét. Nektek nem is a faluba kell most mennetek... s a sárkány még nem ébredt fel, hogy testet öltsön.
Ha a páros sikeresen felszerelkezett, alaposan megnézi mindkettőt, de hogy mi járhat a fejében, nem mondja ki, csak nagyot sóhajt. Úgy tűnik, kevés a reménye...
- Hegyhátat kerüljétek, de Csalogány falva nincs messze... azt már sejthetitek, hogy a kiírás hamis a faluban. Csalogányban felszerelkezhettek, ha úgy kívánjátok. Aztán egész a Harmatos hegyről lezúduló forrásáig fel kell mennetek. Lesz ott egy régi barlangrendszer. Öljétek meg a papokat bent, pusztítsatok el minden ereklyét és relikviát, hogy az utókornak nyoma se maradjon fent, és Galeac Gorm neve örökké feledésbe merüljön!

Vissza: “Kalandok és hirdetések”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég