Oldal: 3 / 9

Re: A kéken ragyogó hold

Elküldve: 2018.09.22. 17:28
Szerző: Ihanow
-Az ősök áldjanak Margret asszonyság.- *Köszönti Zakariás feleségét illendően Ihanow, és nem haragszik meg egyáltalán azon, hogy amaz kissé gorombán fogadja. Azon sem lepődik meg nagyon, hogy rosszul emlékezett az asszony szemszínére. Amennyit akkor ittak, csoda hogy a nő nevére emlékszik. Ihanow mosolyogva szemléli az apró családi perpatvart, amely csakis az igazán szerető, és egymásra odafigyelő családokban történhet meg. Lelki szemei előtt feldereng a kép gyermekkorából, amikor szemtanúja volt ahogy édesanyja egy csákánnyal kergeti az apját a házuk folyosóin keresztül. Nem emlékszik már hogy min vesztek össze, de ez a idilli kép örökre megmaradt emlékezetében.*
-Nem baj ha nincs pite barátom. A sör a lényeg.- *E szavak kíséretében ül le a lugasban, és közben megszemléli a Sörfőzőt is, amely igen csak jó állapotúnak tűnik.*
-Ez igen.Látom jól karban tartottad- *Bólint elismerően, majd a kezébe nyomott kupát emeli a szájához, hogy megízlelje a külsőleg tökéletesnek tűnő sört.*

// Mentál: 6 //

Re: A kéken ragyogó hold

Elküldve: 2018.09.22. 21:16
Szerző: Mord
*********Ihanow*******

- Mostanában jó sugallataim vannak, barátom! Meglásd, eljön a felemelkedés ideje!
Ihanow sokféle sört ivott már, sokféle sörről hallott már. Aranylón gyöngyöző vagy szinte már fekete és sűrű, könnyebb vagy testesebb, mézből érlelt, sőt, még gyümölcsös sört is volt már szerencséje inni, azonban ez valahogy semmire sem hasonlítható. A nedű habja olyan, akárha a hajnali sűrű ködbe harapna hatalmasat, illata kissé fűszeresen almás. Amint belekóstol, meglepően hűsnek érzi, mégis égeti a torkát, ahogy lenyeli. Aromájában a búzasör kellemes íze a bázisa, ám alma, fahéj, szegfűszeg finom zamata is felidéződik egy múló pillanatra a nyelve hegyén, s valami égetett, édes íz. Meglepetésére nem nehezedik meg a gyomrában az ital.
Kétségtelen egyedi, ám igen megosztó sör, aki kóstolja, aligha hagyja szó nélkül.
Alig koppintja le azonban a kupát, Margret tesz elé egy fatálat, rajta fokhagymásan illatozó sült malachússal és zöldségekkel, cipóval.
- Ölelj a kebledre, és magad is felemelkedhetsz, Ihanow! - Ejti a különös szavakat az asszony, ahogy rápillant, kék szemei megvillannak. - Én vagyok a múlt és az eljövendő! Én vagyok az emlékezés és a haladás!
A megvillanó kék íriszekben Ihanow egy pillanatra egyedül találja magát a tenger partján, melyet vér áztat, elesett harcosok vére, maga mögött hallja az ünneplő haditábort... és felette kéken ragyog a teliholt. Egy pillanatnyi kép csak, s máris a lugasban ücsörög ismét.

*********Rhianon***********

- Több tisztelettel szólj te leány az atyáról! - mordul meg mérgesen Una - Mindent megtesz, hogy az Úr szavát átadja, és a falu javát szolgálja minden tettével! Ő a mi lelki vezetőnk! Sőt... most már az egyetlen vezetőnk is. A lordot nem érdekli semmi, csak hogy hogy vigye el a fiúkat lopni! De a zsákmányból nem sok jut ám, nem, felszekerezik azt a várba... hogy a jeges pokol nyelné el őket hetedíziglen!
A jó asszony ugyancsak zsörtölődik, ahogy helyet csinál Rhianonnak, hogy az asztalhoz ülhessen, és szed neki a maradékból.
- Mit foglalkozott az a Pieterrel! Szegény fiú. Átment amoda, az átkosokhoz, és nem jött vissza. Azt mondta az atya, hogy amennyire tudja, a fiút megvádolták azzal, hogy nem tiszteli az Egyet, és megkéselték! Átkozottak... ha tisztesség lett volna bennük, hazaküldik a testet becsülettel. De nem... nem. Ki tudja, mi lett vele. T'án árok szélén rohad, vagy széttépték a vadkutyák. Aztán meg Ilma csak sírt és sírt. Nem mondtam senkinek, de a lány megesett. Nem lett volna baj, a Pieter elvette volna. Aztán jött a hír, hogy odalett, a lányka meg a folyónak ment utána. Aztán elkezdték terjeszteni, hogy mi itt komiszak vagyunk. A lord megijedt, ideküldött mindenfélét, de egy órára ültek le a jó atyával beszélni... és mind tudták már akkor, hogy nem mi vagyunk itt a rosszak. Ejj... ne menj te innen semerre, leányom. Jó itt. Most minden jó.

Re: A kéken ragyogó hold

Elküldve: 2018.09.23. 20:40
Szerző: Ihanow
*Bizony sokféle sört ivott már életében, de ilyet még nem. Ez a nedű mely lefolyik a torkán, túlmutat az egyszerű sörfők szaktudásán. Több kell gyakorlati tudásnál, hogy egy ilyet alkosson egy ember. Ez már művészet.*
-Az istenek nektárja.- *Suttogja miután kiürítette majd az asztalra helyezte a kupát. Kérdésekkel telve fordulna Zakariáshoz, ámde annak asszonya megelőzi furcsa szavaival, majd kéken ragyogó tekintete a tengerpartra repíti. Döbbenten nézi a véres vizet, majd a szokatlan színű holdra tekint, miközben jobbja ösztönösen a kardját keresi, balja pedig a sörös kulacsát. Majd egyszerre ismét a lugasban találja magát, régi barátaival. Előfordult már hogy a sok ital hatására mindenfélét látott ami nincs, de annyit még nem ivott, így ezt a lehetőséget kizártnak tartja. De akkor mi történt? Jobbja még mindig a kardja felé csúszik, miközben a vendéglátóira tekint, és megpróbál értelmes szavakat kipréselni magából.*
-Mi történt? Miről beszéltek? Hol jártam az előbb? És hová kéne felemelkedni? Ki főzte ezt a sört Zakariás? Mert bár te tehetséges ember vagy, ilyet egyedül nem készíthettél. *Nagy hirtelen ezek a kérdések sorjáznak elő elméjéből, de amennyi furcsaságot tapasztalt néhány pillanat alatt, biztosan lesznek még.*

Re: A kéken ragyogó hold

Elküldve: 2018.09.24. 19:27
Szerző: Mord
******Ihanow******

A páros csodálkozva néz Ihanowra, majd Zakariás elneveti magát. Leplezetlen zavartságot mutatnak, mintha nem tudnák hova tenni a törp viselkedését.
- Ejjj ennyire nem árthatott meg, hisz harmatkönnyű! És ugyan ki főzte volna, hát én!
Ki is húzza magát az öreg, valaha bizony tekintélyes erőnek lehetett birtokában, s most nem biztos, hogy érdemes lenne bárkinek belekötnie, még ha az izmok ereszkedtek is. Enyhe sértettség lappang a hangjában és a pillantásában.
- Vagy t'án nem nézed ki belőlem? Pedig biz'a én voltam! Egyik reggel csak úgy elkezdtem ezen gondolkodni... Úgy-e, asszony?
- Úgy hát! Na egyél, törp uram, mert az éhségtől már félrebeszélsz! Nem tartanak jól a vándorutak, he? De maradj csak egy kicsit itt! A falunk felvirágzik, meglássad! Itt jó lesz m'án minden.

Re: A kéken ragyogó hold

Elküldve: 2018.09.25. 22:12
Szerző: Rhianon
*Eltöprengve hallgatja az anyó szavait, még a falat is megáll a szájában. Emlékeiben kutakodik, vajon látott-e valaha is bizonyítékot a lord várában eltöltött idő alatt arra, hogy az ne törődne a parasztjaival és valóban csak a zsákmányolásra és rossztéteményekre buzdítaná őket? Mindenesetre ha a szomszéd faluba is híre ment az itteniek furcsa szokásainak, sőt, már áldozatot is szedett az, bizonyára okkal félnek a falusiak.*

-Mégis miket tanít ez a ti atyátok, amiért a csalogányiak megkérdőjelezik a hiteteket? Ha csakugyan olyan jótét lélek ez a pap, az lesz a legjobb, ha én is megnézem magamnak. Az esti ájtatosságra veletek tartok!

*Nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy nem jó jel az, ha a parasztok inkább egy részeges papnak a szavát lesik, nem pedig "az Egyistentől rendelt urukét"- legalábbis ahogy várnagyuk odahaza tanította őket az urak és jobbágyaik dolgáról. Eléggé felvértezve érzi magát a Hitről való tudással, hogy alkalomadtán el tudja választani az eretnek szavakat az igaz tanítástól. Ha a pap olyasmivel tömi a jónép fejét, amivel nem szabadna, biztosan észrevenné azt.*

Re: A kéken ragyogó hold

Elküldve: 2018.09.26. 13:07
Szerző: Ihanow
*Nem kap választ kérdéseire, sőt mi több, a kérdőjelek egyre sokasodnak elméjében. Vendéglátóinak viselkedése pillanatonként változik, melyről tán nekik sincs tudomásuk. Ihanow még mindig kissé zavarodott, de megpróbálja rendezni gondolatait.*
-Nézd el nekem barátom, de kissé meglepődtem hogy rövid idő alatt menyit fejlődtél a sörfőzés tudományában.- *Látszólag megenyhülve, és kissé bocsánatkérően szól Zakariáshoz, miközben tör magnak a cipóból, és szel egy kis malachúst is.*
-Így mostantól Zakariás mesternek kell szólítsalak. Ha a söröd híre elterjed, mindenhonnan jönni fognak hogy megkóstolják, és hogy megkérjenek hogy tanítsd őket. Sőt, én vagyok az első aki megkér, hogy alkalomadtán mutasd meg hogyan csináltad. A falú valóban felvirágzik majd általad, te pedig gazdagabb leszel még a lordnál is.- *Szavai közben befalatozza a malachúst, és máris jobban érzi magát így, hogy nem csak állott pörköltél van megtöltve a hasa. Gondolatai is tisztábbak.*
-De ahogy hallottam, a felvirágzás még várat magára. A kocsmáros mesélte hogy gondjaitok vannak Csalogány falúval. Gondolom ezért is van megerősítve a falú védelme. És hallottam gyilkosságokról, öngyilkosságokról. Fiatalok haláláról. De majd az Egyistenetek és a Lordotok, majd megoldja ezt is. Igaz?- *Könnyed csevegési stílusban beszél, miközben erősen figyeli vendéglátóinak reakcióit. És fogai között eközben, egy sült hagymadarabot ropogtat el.*

Re: A kéken ragyogó hold

Elküldve: 2018.09.26. 18:58
Szerző: Mord
***********Ihanow*************

Az öreg tekintetében a bosszúság nehezen akar oszlani, úgy tűnik, Ihanow valahogy most nem jól válogatja meg a beszélgetés témáját... mondhatni szépen benne tenyerel a sűrű levesben.
- A lordunk elárul minket. Csak azért, mer' mi itt megvédjük magunkat, mer' ő hisz a népek szóbeszédének, ide küld katonaembert, de még az ifiúrt is. Hanem aztán mindegyik meggyőződött az igazunkról, nem is mentek el innen. Az ifiúr a paplakban lakik most is. Szóba se állna már az atyjával, meghiggyed! A csalogányosiak meg nyeljenek karót, de jó nagyot, azér' amit tettek. Hanem a cölöp nem miattuk kell. Az Adomány béliek forronganak, hát nem tudod? Itt ni mán a folyón túl.
Azt persze Ihanow is hallhatta, hogy az Adomány lordjai rég hűek sem istenhez, sem királyhoz, és ember embernek farkasa azon a vidéken.

********** Rhiannon *************

Una szeme élesen villan a lány szavaira, szigorún pillant rá, mintha valamivel megsértette volna Rhiannon.
- Úgy. Értem már... Nem bolond a vén Una, kicsikém, nem bolond. Csak azt sajnálom, hogy épp te vagy az, aki ide üget, mint valami szent, hogy megmentsen... de nem azért jöttél te ide. A lord küldött, hogy kémkedj a faluban.
Az asszony pillantásába megvetés vetül, ki tudja, mi fogja vissza, hogy ne köpje le Rhiannont.
- Akkor hát jobb, ha megpihensz! Az atyának van még dolga, de az esti ájtatosságra elviszlek. Urunk fénye fog rád ragyogni, és akkor nem lesz kétséged bennünk! A kamrában vethetek neked derékaljat... vagy megszállhatsz a kocsmában is.

Re: A kéken ragyogó hold

Elküldve: 2018.09.28. 11:14
Szerző: Rhianon
*Az anyó ellenségessége hallatán meglepődik. Nem így ismerte meg őt. Hová lett a türelmes és szeretetteli asszony? Mintha üldözési mánia hatalmasodott volna el rajta.*

- Hova gondolsz öreganyám! Odafent a várban azt sem tudják, hogy eljöttem! De higgy nekem, ha azt mondom, csak egy félét hallottam Ramsey-ben és abból minden okom megvolt arra, hogy aggódjak értetek! Erre lent a faluban teljesen mással találkozom, mint az úri szóbeszéd, tán furcsállod, hogy kíváncsi lettem?

*Méltatlankodva fakad ki. Szája keserű fintorra húzódik.*

-Ám ha az aggodalmam nem kívánatos és bennem is az ellenséget látod, mint itt mindenki abban, aki nem a faluból származik, nem akarok a terhetekre lenni.

*Csalódottan és sértetten áll fel az ebéd mellől, felszegett állal megy ki a pitvarba. Talán kislányos a duzzogása, de bántja, hogy a puszta jószándékát és még hogy kockáztatni is hajlandó volt érte, egyáltalán nem értékelik.*
-Jónást itt hagyom, a templom előtt harangszókor találkozunk.

*Szól hidegen és a cseppet sem bizalomgerjesztő kocsma felé vonul el, vissza sem pillantva.*

Re: A kéken ragyogó hold

Elküldve: 2018.09.28. 13:01
Szerző: Ihanow
*Ihanow szereti a levest is, pláne ha sűrű és sok a hús benne. Zakariás szavaiban pedig sok van abból is. Mármint információ. Most többet tudott meg, és nyilvánvalóvá vált számára hogy baj van. Ennek a régen békés falúnak a lakói, a saját Lordjuk ellen fordultak, és rekordsebességgel még annak fiát is maguk mellé állították. És pont egy olyan időszakban, amikor Adományból bármikor támadás érheti őket.*
-Hát persze. Az Adományiak.- *Bólogat megértő arccal, miközben azon gondolkodik, hogyan húzhatná ki a csávából régi barátját, aki láthatóan nem gondolkodik tisztán.*
-De arra gondoltatok barátom, hogy így több irányból is veszély fenyegeti a falut? A Lord, a Csalogányiak, az Adományiak. Ez már túl sok ellenség. Ha az ifjú úr veletek van, legalább a Lordal tárgyalhatnátok, hogy addig békében éljetek vele, amíg az Adomány felőli támadás esélye csökken. Mint egy semleges Törpe, szívesen beszélnék erről az Ifjú úrral, és ha sikerül meggyőznöm, összekötőként mehetnék a Lordhoz, hogy elérjük a békét, még ha csak egy időre is. Mit mondtál, hol is lakik az ifjú úr? A paplakban?- *Ihanow őszintén beszél, de arra számít hogy Zakariás ismét csak haraggal telve fog reagálni. De most talán kiderül, hogy maradt e még benne józan ész.*

Re: A kéken ragyogó hold

Elküldve: 2018.09.28. 18:30
Szerző: Mord
**********Ihanow***********

Az öreg egy kicsit elbambul maga elé, majd lassan bólogatni kezd.
- Az igaz... az m'án igaz. Jó lesz talán bizony neked elbeszélgetni az elöljáróval. Csak hát vadászaton van. Az ifjú uraságot vendégelni illő. Mostan mond a kettő elvan kint. Majd holnap... majd holnap. Azt mondjad meg, hogy maradsz-e itt éjszakára, vagy sem? A kamrában nincs túl meleg ugyan, de jól be tudunk vackolni neked, barátom, hogy majd ki se látszol a bőrök alól...! Asszony, hát töltsél már újra nekünk, üres a kupánk!
S így bizony hamar újabb korsó sör kerül Ihanow elé.

//Mentál próbát kérek ismét. :)//

***********Rhianon************

Bizony nem marasztalja az asszony a lányt, még ha nem is vágja utána az ajtót. A faluban ismét felélénkült az élet, bár petyereg az eső, az ittenieket ez aligha zavarja. Emitt tol talicskán két gyerek egy adag széna tetején egy harmadikat, kék szemükkel nevetve integetnek a leány felé. Amott asszonyok mosnak egy udvaron dézsában. Favágó fejszéje csattog a kocsma udvarán, távolabb mintha kovácsüllő pengene, épp csak meghallani.
A Bettsy szilváihoz ajánlott kocsmába épp csak szállingóznak már, főleg azok, akiknek semmi dolguk épp, így három fős társaság ücsörög keserű söre felett az egyik asztalnál, kék szemeik csak úgy villognak, ahogy beszélgetnek sutyorogva egymás között. Szintén kék szemű leány sürög-forog, törölgeti az asztalokat, mielőtt beérkeznének a többiek is az est leszállta előtt, napi munkájuk végén. A pultnál a csapos középkorú, bár éltesebbnek kinéző vallet, vörös haja kissé őszül, alakja szikár, és szúrós kék szemekkel méregeti a belépő lányt.
- Kisasszonykám meg mit akar itt?

//Szintén mentált kérek//