A Megváltás Kútja

Lejátszható kalandok, hirdetések.
A játékhoz kérjük, jelentkezz be!
Avatar
rorschach
Hozzászólások: 90

Re: A Megváltás Kútja

Hozzászólás#201 » 2018.05.21. 17:54

Egy rövidke pillanatig figyeli a oda fent ásító lyukat, majd a ladyre pilnt hirtelen ahogy amaz küszködni kezd, felé indul meg.
- Hadd segítsek. - nyújt felé segítő jobbot ahogy a nő próbálna felkelni, és ha hagyja még át is karolja, hogy úgy támogassa arra amerre menni kíván
- Fejezzük, de mit is kéne csinálnunk? - kérdi méni értelenséggel

Avatar
Mord
Hozzászólások: 429

Re: A Megváltás Kútja

Hozzászólás#202 » 2018.05.21. 20:46

A lábain érzi Ror, a bokáig érő vízben, hogy annak áramlása picit változik. Sose látott még vizet felfelé folyni, de most ezt tapasztalja, ahogy a kapu felé áramlik a forrás vize, s elkezdi azt szépen, egyenletesen, hullámzón feltölteni. Sötétté válik, akár a tinta, megsűrűsödik, s mire a kapu tetejét eléri, hullámzóvá lesz, mint az egyenetlen tükörfelület.
Egyszer már látott hasonlót, épp csak az a kastélyban volt, és a tükrökkel teli furcsa helységbe vitte.

Aztán a "tükör" felülete megtörik, mély redőket, vet, s kibontakozik egy magas sziluett benne, a víz elválik, ahogy átlép a kapu boltíve alatt. A férfi megdöbbentően rémítő. Fekete ruháját csiszolt csontékszerek teszik díszessé, arca bal fele láthatóan csupasz vicsorgó koponya pusztán, jobb fele pedig egy félelf vonásait tükrözik.
- Nem hittem volna, hogy ilyen hamar behajtod az adósságom, kedvesem! - Vicsorint nyájas mosollyal, két kezét széttárva, melyből a bal pusztán csontpercekből áll.

A férfi megdöbbentően rémítő... és megdöbbentően ismerős is. Hiszen mind találkoztak már vele. Akkor, azon az ezerszer elátkozott szigeten Esdraelként mutatkozott be.

Avatar
Jezabel
Hozzászólások: 275

Re: A Megváltás Kútja

Hozzászólás#203 » 2018.05.23. 19:13

- Sárkányvért szerezni... - közli velősen a vulpéval.
Határozottsága kitart, míg a különös kapu aktiválódik, ám mikor átsétál rajta az, akivel egyelőre nem szándékozott még találkozni, a fájdalom dacára is megrogynak a lábai, és térdre zuhan.
Nem annyira a félelem az oka, inkább az azzal keveredő tisztelet. Erről tanúskodik az is, hogy fejet hajt, és fel sem pillant a másik rémséges vonásaira.
- Üdvözlégy, Hatalmas! Az Egyisten, az Örök Fény, az érettünk szenvedő és nékünk megváltást hozó Egy Igaz Úr szószólója az elmúlásban! Mutass irgalmat e halandók felé, mert nyugalmad megzavarták! Bölcsességed épp oly nagy, mint igaz kegyelmed, mert lásd, nem a vég óráján járulunk eléd irgalomért könyörögni!
Úgy darálja alázattal a szavakat, mintha fohászkodna a Fénykéve előtt.
- Szörnyetegként viselkedni könnyű. Talán megpróbálhatnánk emberek lenni. -

Avatar
rorschach
Hozzászólások: 90

Re: A Megváltás Kútja

Hozzászólás#204 » 2018.05.25. 17:50

Ahogy a ladyt támogatja egyre inkább kezd nyugtalanná válni, talán a víz áramlása, de sokkal inkább az amerre és ahogyan áramlik a víz. Ahogy aztán feltárul a kapu enyhe idegesség lesz úrrá rajta, felismerte ami előtte van, és egyáltalán nem tetszik, hogy viszontlátja, az meg pláne nem, ami aztán átjön rajta. Fogát vicsorítja a rémisztő alakra, ahogy a lady kiszakad a támaszából és fejet hajt előtte. Egy pár pillanatig habozik, majd úgy dönt követi a nő példáját, és maga is térdre borul, bár hogy tiszteletből tenné... az eléggé kétséges.

Avatar
Mord
Hozzászólások: 429

Re: A Megváltás Kútja

Hozzászólás#205 » 2018.05.26. 17:35

- Valóban? Az a korcsfajzat odafent eléggé a végóráitok előhírnöke, nemde?
Van valami hátborzongató abban, ahogy kuncog a másik, mintha kehes lovat hallanának. Azonban nem látszik sem az, hogy lenyűgöznék a szép szavak, sem az, hogy dühítenék. Hosszan és merőn pillant az előtte térdelőkre, majd egy nagy sóhajjal széttárja a karját.
- Tudom, mi a vágyad. Még kétkedsz, de a lelked mélyén te is tudod. És azt is tudod, hogy nem adhatom meg neked. Nem mintha nem állna hatalmamban... de nem is akarom. A halál... a végleges halál egy irányba vezet. Lehet késleltetni... de végül mind meghaltok. Emellett fivérem... a Bukott, kifejezetten rám bízta azt a lelket. Ami azt illeti, elég kényes a dolog. Még nem vétkezett, így nem kerülhet a Pokolba. Azonban a szentségben sem részesült, így nem kerülhet a Mennyekbe sem. A Halál ösvényein fog bolyongani... kérj mást!

Avatar
Jezabel
Hozzászólások: 275

Re: A Megváltás Kútja

Hozzászólás#206 » 2018.05.28. 18:30

Dermedten pillant fel a hátborzongató alakra, ahogy tudatosulnak benne annak szavai. Hát persze, hogy tudja, mit akar. Mindig is tudta, már akkor, mikor a vének elengedték. Ám úgy tűnik, hogy Esdrael nem akarja megadni neki, amire vágyik.
Márpedig más út nincs....
- Nem kérhetek mást. Mindketten a világ apró szegletének rendjéért felelünk. Te a magad halhatatlan és végtelen erejével. Én a magam nagyon is halandó s véges mivoltomban. Add vissza, amit a fivéred elvett! Minthogy élni sem élt... meg sem halhatott. A Bukott lopott egy lelket az élők világából, hogy a halálba száműzze. De te nem a börtönök őre vagy, hanem az elmúlásé. Tévednék?
- Szörnyetegként viselkedni könnyű. Talán megpróbálhatnánk emberek lenni. -

Avatar
rorschach
Hozzászólások: 90

Re: A Megváltás Kútja

Hozzászólás#207 » 2018.05.29. 18:36

Csendben, szinte mozdulatlanul bújik meg a nő mögött az idegen alakja előtt, még füleit is meghunyászkodva lapítja. Nem igazán tudja mi is folyik előtte pontosan, s hogy a lady mi akarhat a jelenéstől, csupán találgatni tud, szólni nem mer, nehogy még valami ostobaságot mondjon, s ezzel zavarja meg a tárgyalást, hát inkább csak figyel.
Egyedül abban biztos, hogy ő maga mire vágyik, hazamenni, méghozzá egy darabban.

Avatar
Mord
Hozzászólások: 429

Re: A Megváltás Kútja

Hozzászólás#208 » 2018.05.30. 19:08

// Hát akkor döntsön a kocka. Jeza mentál: 1 1 9 9 4 4 4 4 //

Esdrael mosolya pengeélessé válik, tekintete ridegen villan a lányra.
- Nem... nem tévedsz. Elrendelésem a Holtak Ösvényének vigyázása. És ami holt... az ott is marad! - Közli olyan rideg tárgyilagossággal, mintha legalábbis azt közölte volna, hogy vétessék a banda feje, mert bemerészkedtek a templomába.
Tapintható válik az ingerültség a levegőben, a fekete mélység még hidegebbnek hat, hogy csontig rágja magát a reszketés a jelenlévők tagjaiba.
- Vésd az eszedbe, leány! Nem kapod vissza többé. Adósságom így még mindig köt. De ha nincs egyéb kívánságod... a kapun át visszatérhettek a Sorsanyákhoz!

Avatar
Jezabel
Hozzászólások: 275

Re: A Megváltás Kútja

Hozzászólás#209 » 2018.05.31. 19:24

Túlfeszíti a húrt. Tudja ő, érzi ő, hogy a velük szemben álló Hatalmas türelme is fogytán van. A lecsapó szavak után szeretné azt hinni, hogy csak a hűvös levegő miatt remeg meg, de pontosan tudja, hogy nem így van.
Lehajtja hát a fejét. A gondolat sebes szárnyakon érkezik, hogy mit kérhetne még. Oly egyszerű lenne. De végső sorban nem vezetné előre. Átmeneti megoldás pusztán, mely épp oly nyugtalanságot szülne, mint amely nyugtalan forrongás még várni fog rá.
~Istenem, bár elvennéd tőlem...! Nem nekem való ez.~
- Nincs más kérésem, Nagyuram! Bocsáss meg nekem, hogy zavarni merészeltelek, és hálás vagyok, hogy megkíméled életünket. De kérlek... Van egy fiú. Fent maradt... az épület felső szintjén. Életben van, vagy martalékává vált a pusztító bestiának?
- Szörnyetegként viselkedni könnyű. Talán megpróbálhatnánk emberek lenni. -

Avatar
Vercole Serrata
Hozzászólások: 59

Re: A Megváltás Kútja

Hozzászólás#210 » 2018.06.02. 16:55

*Zihálva gázol a sekélyesig, vértje eresztékeiből víz csorog. Bokáig ér már csak, mire loccsanva hanyatt zuhan. Az elmúlt percek alatt a lelkét maró érzelmek pattanásig feszítették belülről, hullámaik át-meg át csaptak feje felett, hogy azt hitte beléjük fúl. Végül az állati rettegés, a halálfélelem, a vak harag és a megkönnyebbülés egyszerre nyomakodnak elő belőle, hogy arcát tenyerébe rejtve percekig eszelősként röhögjön. Nyihogó hiénaugatás ez,örömtelen, mi csak sokára csillapodik, ám akkor mintha elvágták volna. Komor ábrázattal törli ki a vizet szeméből és kászálódik talpra.
A túlvilági csúfság láttán hőköl, de csak száját harapja, amiért megfeledkezett magáról és elejtette a szekercét. Szemét le sem veszi a nő és a lény között zajló jelenetről, míg csendben tapogat a sekély vízben bárdja után. Más esetben a mélylakót látva már szűkölne, de a víz elmosott belőle minden gyáva félelmet, s biztos benne, hogy akár egy hősrege miniatúráján is megállná a helyét alakja. Amikor amaz Esdraelként mutatkozik be, féloldalassá válik ábrázata. A ganéj nem is hasonlít a vérszegény elfre, akit e néven ismert. Nem is töri magát az elmélkedéssel, sem azzal, hogy teljes értelmével felfogja: Jezabel az elhalt lelkeket terelgető lénnyhez fohászkodik éppen. Ha pedig ez így van, akkor e hely legalább a pokol kolostorával egy mélységben van a pislaértelmű emberi világ alatt... Kirázná fejéből a gondolatot, de az özvegy nem hagyja az által, hogy épp elvetélt magzatát próbálja visszaperelni a purgatóriumból...avagy hol is szokása a bigottak szerint senyvedni a túl sokat siratott lelkeknek...
Hát persze, hiszen a sárkány véréért jöttek! A wallet fattyaknak örökös kell, a déli hevületű asszonyt aligha fogadják el maguk fölé, még ha az az ő almukban hentergett is évekig! Az öreg Sante-Bouve magja pedig olyan lomha és hideg volt, mint a harmatföldi köd, így nem csoda, hogy felesége (hiába annak ifjú öle), nem is fialt tőle életképes porontyot.*

-Hallod-e szépuram!*-tán Jezabel nem is vette észre, amikor mögé lépett, hogy kalmármodorral szólítsa meg a rettenetet*-Tartozást emlegettél, de lehet más módja is kiegyenlíteni a rovást, ahelyett, hogy bolygatnánk a halottakat. Mi a sárkány véréért jöttünk, odafent pedig éppen akad egy. Neked hatalmadban áll a vérét venni és nekünk adni azt...avagy megacélozni karunkat és gerincünket annyira, hogy magunk vegyük el. Nos?

*Jelentőségteljesen pillant a nőre. Amaz tudhatja, ha egy ilyen bestia trófeájával térne vissza a walletekhez, azok egy pillanatig sem kételkednének benne többé.*

Vissza: “Kalandok és hirdetések”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég