A Megváltás Kútja

Lejátszható kalandok, hirdetések.
A játékhoz kérjük, jelentkezz be!
Avatar
Mord
Hozzászólások: 431

Re: A Megváltás Kútja

Hozzászólás#21 » 2018.02.16. 12:19

A Vén ide-oda járatja a szemét rajtuk, Hiúzhoz érve reszelősen felnevet.
- Jóóó... Jó.
Úgy tűnik, beszélniük sem kell... a matróna pontosan azt látja, amit látni akar. És elégedett vele.
Meg sem kell szólalnia, a sebhelyes arcú hátulról néhány kupát, egy tálon füstölt húst, cipót, sajtot hoz ki, almát, hozzá savanykás bort, friss vizet, és még egy üveg tömény vodkát is.
A vak is otthagyja Jezabelt, miután végzett a halk, mormogó ráolvasással, elengedi kötelékéről, és félrelökdösi a vasszegecseket.
- Imádkozom érted, asszonyom, hogy az Ősök megadják, amire vágysz. - Hajol meg előtte, és félrehátrál. A ruháit megleli ugyanott, ahol levetette.

S ahogy félrehátrál a világtalan matróna, az idegenek felé közeledik. Lassú léptekkel, kimérten, ünnepélyesen, kezében az illatos tállal, melyben a vörös festékanyag van: agyag, tojás, vér, fűszernövények keverednek benne.
- Megkapjátok a jelet, ami összeköt titeket. Aztán megpihenhettek hajnalig, s útnak indultok a nap első ugaraival fel, a néma hágókon.
A jelet pedig felfesti ujjaival a társaság minden tagjának bal orcájára: "Idegen e földön". E nélkül senkit nem engednek az étkek és a közben kihordott puha bőrök közelébe.

Aztán minden további magyarázat nélkül távoznak az oltár mögött... valamerre.

Avatar
Jezabel
Hozzászólások: 314

Re: A Megváltás Kútja

Hozzászólás#22 » 2018.02.16. 12:28

Kevés híján elzuhan, ahogy elengedi a köteleket. Izmai rettentően sajognak. Azonban aprót biccent csak az öregasszonynak, harag nélkül. A hagyomány az hagyomány. És ezek a hagyományok tartják meg ezt a földet annak, ami.
Fáradtan pillant végig a társaságon... aprót mosolyint, biccent feléjük, ahogy rájön, mindőjüket ismeri. Persze, most aligha néz ki Ladynek,vagy dalnoknak... inkább valami ősi boszorkány idolnak tetszene karcsú alakja, melyre megannyi kacskaringós jelet rajzolt fel a vak asszony, bokától a homloka közepéig.
Ahhoz azonban, hogy illőn szokásához híven köszöntse a többieket, túl fáradt. A sötét sarokig lépked, ahol komótosan visszaveszi egyszerű, praktikus ruháit, oldalt fogja haját, mint mindig szokta, és a tűzgödör szélére telepszik, míg amazokat kipingálják, jól laknak, vagy felszerelésük behozzák...
Szót sem szól, csak a parazsat figyeli, a tűzgödör felett összemosódó, hullámzó képeket a helységben. Olykor a piszkavassal túr egyet a parazsakon, akkor láng lobban rajtuk...
Hogy a fáradtságtól oly mélabús, vagy más az oka, nem tudni, de gondolatai távol járnak e helytől.
- Szörnyetegként viselkedni könnyű. Talán megpróbálhatnánk emberek lenni. -

Avatar
rorschach
Hozzászólások: 90

Re: A Megváltás Kútja

Hozzászólás#23 » 2018.02.17. 13:34

Ahogy rákerül a sor, először igyekszik elhajolni a festékes ujjak érintésétől, de miután úgy tűnik muszáj lesz hagynia, hogy összekenjék végül legyűri büszkeségét. A művelet alatt nemtetszését megránduló farka, és lelapult füle mutatja Mert hát micsoda dolog, hogy összemaszatolják az ő gyönyörű bundáját!
A vének távoztával aztán ő is nekilát falatozni.

Avatar
Vercole Serrata
Hozzászólások: 59

Re: A Megváltás Kútja

Hozzászólás#24 » 2018.02.18. 16:32

*Tűri, hogy az asszony összemázolja képét, bár ha nem itt volnának és nem készerítené rá fene nagy szíve, már undorodva rúgta volna le magáról a vén pudvást...Elpillant a már javában zabáló Rorschach felé. A vulpét nyilván meg kellett jelölniük ahhoz, hogy mindenki tudja, ő bizony nem wallet! Elvégre vörös, így könnyű óhatatlanul összekeverni akármelyik bennszülöttel. Csupán szemeit forgatja a gondolatra. A rókaszerzet mellé telepszik aztán, s az első falatok után valamelyest felenged fagyott kedélye.*

-Aztán láttál-e már sárkányt, Rorschach?-*morogja a vulpénak* -Mert ők bizonnyal kevés olyat ettek még, mint te..

*Szótlanul falatozik, tovább, csak akkor szól, ha kérdezik, de válasszal csakis fegyvertársait jutalmazza. A kölyök persze nem tartozik közéjük, kinek jelenléte egyébként is csak most tűnik fel neki. Kalaúznak, hegyi vezetőnek gondolta eddig, aligha érti, mit keres itt velük, de nem ez volna az egyetlen, mit nehezére esik megértenie ezen a helyen. Gyorsan napirendre tér felette. Miután jóllakott, elfoglalja helyét a tűzgödör mellett, Jezabellel átellenben. A lángok felett az asszonyt fürkészi, kérdő, már-már számon kérő tekintete a másikét keresi válaszért*

Avatar
Faelnis
Hozzászólások: 70

Re: A Megváltás Kútja

Hozzászólás#25 » 2018.02.18. 17:23

Csöndes nyugalommal hagyja, hogy az arcára fessenek a vének. Számár nem bír nyomós súllyal ezen hagyomány jelentősége, míg a walleteknek a hagyomány és szertartásosság a mindenük... miért venné el akkor tőlük? Fejet hajt, ha kell. Hajdan e föld kizárólag az ő oltalmuk alatt állt, ám most új lakóik vannak. Fiatalabbak, akaratosabbak, harciasabbak náluk.. az eljövendőben vagy méltóbb védelmezőivé válnak e földeknek, mint amilyen az ő népe, vagy a pusztulásba fogják sodorni. Az ember a végletek teremtménye... a köztes úton megrekedni képtelen.
Az ételből inkább csak udvariasságból csipeget. Ritkán eszik húst, akkor is keveset, s jobbára olyan állatból, amelynek megadták a kellő tiszteletet áldozatáért, és kiengesztelték a lelkét. Hosszú életében óhatatlan akad azonban néhány kivétel, mint ahogyan a mostani is az.
Míg asztalhoz, majd a tűz köré ül társaival, gondolatai messzire kalandoznak. Sárkányok...! Tudja jól, hogy az őssárkányok közül, akikről megannyi regéjük és legendájuk szól, aligha lehet akár csak egyetlen példány is e földön. Sokkal inkább valamely hátramaradott, elkorcsosult, elfajzott fattyukra tud gondolni, amely, még ha rettenetes fenevadként is tornyosulhat fölébük, pusztán árnyéka az Óidők ősi, bölcs Sárkányai méretének, elméje pedig nem több egy territoriális, vérszomjas bestiáénál...vagy annál is rosszabb. S még ha tisztában is van vele, hogy sárkányölés alatt csakis ilyen példányt érthetnek, mégis elkedvetleníti a gondolat. Akárhogy is... e fenevadak valamilyen szinten rokonai az ősi, csodálatos, hajdanvolt szövetséges fajnak. Vérét venni egy ilyennek nem csak életet próbáló, de keserves tett is egyben.

Avatar
Mord
Hozzászólások: 431

Re: A Megváltás Kútja

Hozzászólás#26 » 2018.02.18. 19:00

A vének eltűntek. Magukra maradnak. A festéket le is moshatják de a bőrük vagy bundájuk haloványan megfogta.

//Mesélő beteg ma kicsit hamarabb írtam.//

Avatar
Jezabel
Hozzászólások: 314

Re: A Megváltás Kútja

Hozzászólás#27 » 2018.02.18. 19:10

Elrévedőn, tétován figyeli a hullámzó képet. Csak aztán döbben rá, hogy valaki figyeli. Ahogy tekintete találkozik a másikéval szinte mentsvárként kapaszkodna belé. Hisz amaz sose tétovázik, sose fél, nem gyötri úgy igazán semmi mint őt. Erre aztán menten el is szégyenli magát, hisz már hogyne gyötörné...
- Khm... nos... nem kell aggódniuk. Egy sárkányt sem próbálunk megölni. De valamelyest átlépjük a Ködvadon határát. És ezúttal magam sem tudom, mi vár ott ránk a végén. Ez nem kincsszerző küldetés. Lehetsèges, hogy... semmi.
Valami oly mély fájdalommal ejti ki e szót, mintha a semmi egyúttal maga lenne egy szerette halála.
- Szörnyetegként viselkedni könnyű. Talán megpróbálhatnánk emberek lenni. -

Avatar
Hiuz
Hozzászólások: 30

Re: A Megváltás Kútja

Hozzászólás#28 » 2018.02.18. 22:23

A vénasszonyok festészete nem zavarja különösen, és mivel senki nem szólt semmit hozzá, hát ő sem teszi. Miután mindenki falatozik ő is eszik. Nagy a hallgatás hát nem beszél. Miután mindenki úgy tűnik fáradt vagy kedvtelen, átöleli térdét és elszunyókál.
"Éjjel-nappal, hidegben-melegben, étlen-szomjan, ázva-fázva, nélkülözve, veszedelmekkel szembeszállva, egyedül. A vadász készen áll, hogy zsákmányát leterítse." [bowandarrow.gif]

Avatar
rorschach
Hozzászólások: 90

Re: A Megváltás Kútja

Hozzászólás#29 » 2018.02.19. 18:16

Bizony nem is kellett hozzá sok idő mire megszabadult a képét díszítő festéstől, amint a vének elillantak.
Aztán már a padon ücsörögve falatozik egykedvűen, mintha valahogy nem lenne kedve az evéshez, talán az előttük álló feladat miatt, talán más zavarja, ki tudja? A mellé érkező Vercole elől aztán inkább az ölébe húzza hosszú farkát, mielőtt még ráülne a figyelmetlen férfi.
- Nem én, csak könyvekben rajzot róluk - ingatja a fejét - Na meg egyszer egy sárkány ujjpercét kínálta egy kufár, de biztos nem volt valódi. -majd elmosolyodik Vercole szavaira- Bizony keveset. A fajtámnak van annyi esze, hogy nem rohanunk fejjel a sárkány barlangjába.
Egy újabb falatot kotor ki a tányérjából, majd bekapj azt, s ahogy a lady megszólal egyből felé fordítja tekintetét.
- Hát ez jó hír. Azt hiszem...

Avatar
Faelnis
Hozzászólások: 70

Re: A Megváltás Kútja

Hozzászólás#30 » 2018.02.19. 18:33

- Bizony jó hír.
Az elf mintha megkönnyebbülne a grófnő szavaitól, talán ennek köszönhető, hogy végre megérkezik a hangja is. Nem törli le a festéket, hagyja, hadd száradjon a bőrére...később is ráér bő vízzel lemosni, úgy legalább a kezei nem színeződnek el az anyagtól.
- Ellenben így nem egészen világos, mit fogunk keresni a határon túl..
Nem kerüli el figyelmét a nő esett, gyászos hangulata, noha nem igazán tudja mire vélni. Talán sose látta még ilyennek azelőtt Lady Ludmillát, és a tény, hogy ezúttal mégis, határozottan nyugtalanítja.

Vissza: “Kalandok és hirdetések”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég