Pénz beszél...

Lejátszható kalandok, hirdetések.
A játékhoz kérjük, jelentkezz be!
Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 253

Re: Pénz beszél...

Hozzászólás#141 » 2018.08.30. 19:39

*Wisocco kissé szabódva hol Rikelre, hol Saloméra tekint, mintha csak megerősítést várna barátjától. Nem a szép hölgy rettenti, annál inkább az ismeretlen bűbájosság, minek puszta szívjóságból készül alávetni magát. Ám nem volna társaságuk az a sakálfalka, ki a mindenütt jelenlévő nyomorúságot is játszótérnek tekinti, unalmát szenvtelen korhelykedéssel csapva el, ha nemet mondana az újra, az eddigi ismeretlen megtapasztalására. Az egyik kerti lugasa alatt nyújtózó pamlaghoz vezeti Salomét, ahol amaz írt találhat sebeire, fáradtságára, Wisocco pedig órányi kábult alomnak adhatja át magát.*

//Salome szabadon felgyógyíthatja minden szerzett sebét//

*Avaldir órányi járásra lehet a kikötőtől. Útja elhagyott tanyaházak, gondozatlan szőlőskertek, csonkán meredő, ki tudja mely korból ittmaradott romkövek mellett visz el. Loncsos kóbor kutya szegődik nyomába a poros úton, s egy dombhátról aláereszkedve csakhamar a kikötő használaton kívüli sarkába téved. A hajnali kába menekülés során úgy tetszett, sokkal nagyobb utat tett meg, de félig kivérzetten érzékei csalhatták csupán meg. A kiégett raktárházak, nyomorultak tanyájául szolgáló régi hajóműhelyek és az épületek haláltusájának romladéka uralja a környéket. A használaton kívüli dokkokon deszka viskók sora épült, a csorbult kövezeten kivetett haldögök, kagylóhéjak száradnak. A háború kisemmizettjei ingatag lélekvesztőkben próbálják napi betevőjüket kizsarolni a tengertől.
Távolabb a csapszékek dologtalan söpredéke szőlőpárlata felett les zsákmány után. Számos hajó érkezett a dagállyal, karagáj és theóni is akad közöttük. Készleteiket töltik fel, túladnak rakományuk silányabb részén, s a tavernák asztala alatt, kurta köpenyek rejtekében nem kevés tiltott áru is gazdát cserél, minek birtoklásáért máshol, másokat billogoznak majd meg idegen kikötők fináncai. Avaldir maga is hasonlóképp érkezett a szigetre, az úri falatnak számító vajcsigákat krumpliként eladva, s túladott még a rozzant bárkán is, hogy a nyomokat eltüntesse.*

//szokásos mentálpróba//
"....spieß voran!"

Avatar
Jezabel
Hozzászólások: 316

Re: Pénz beszél...

Hozzászólás#142 » 2018.08.30. 20:05

//-3 MP Full EP//

- Gellid eu tyfu ar gyfer bywyd!
A lugas kellemes árnyékában mintha szerelmes kedves sugdosna az ifjú fülébe édes szavakat, dallamosat, kedveset. Puha, leheletfinom csókkal zárja le a bűbájt, mely révén jóleső, meleg bizsergés fut végig testén. A fiú még emlékezhet arra, ahogy az álomszerű jelenetben az ajkak elengedik, s aztán valóban Titánia álombirodalmába süllyedhet a csapongó elme.

Jezabel megvárja, míg a bűbáj kellemesen bizsergető élménye, mely hasonlatos egy szerető öleléséhez, szép lassan elenyészik. Csak aztán indul el Rikel keresésére ismét, immár egyáltalán nem is bicegve, mindinkább kecses, légies járásával. Amennyiben megtalálja a fiút, kedvesen mosolyodik el.
- Grazie Signore! Sono grato.... e il suo amico.
Illendő biztosítani a másikat hálájáról, ha már volt olyan kedves, és ekkora áldozatot vállalt érte.
- Azt hiszem, egy kupa vörösbor jól fog esni neki, ha felébred. Ami pedig kedves atyját illeti... nos, talán meglátogatnám személyesen, ha nem bánja. A szavai aggasztóak, és megvan a magam gyanúja... Mondja csak, a nemes atyja ugye nem fogyasztja ezt a zöld... valamit... mi is ez? Sosem találkoztam korábban ezzel a szokással.
- Szörnyetegként viselkedni könnyű. Talán megpróbálhatnánk emberek lenni. -

Avatar
Avaldir Osberon
Hozzászólások: 104

Re: Pénz beszél...

Hozzászólás#143 » 2018.09.08. 19:04

Azért adhattak volna egy szamarat, vagy kényelmes talpbélést. Többet fogok talpolni, mint a szerzetesek a kerengőben, aszály idején… Zsörtölődik magában s kiköp oldalra. Savanyú képet vág az élet csúf nagy pofájába s csak akkor enyhül meg ábrázata, amikor a négylábú hirtelen szegődött barát ered a nyomába. – Ejj te fijú, adnék én neked csontot, de csak érmém van, az meg… az meg nem sok. Na maradjál itt, nehogy még az itteniek feláldozzanak a vér véres és szent istenének. Pfüjj.

Zsebrevágott kézzel bandukol tovább. Él, nem csapták le egy testrészét se és még meg se kínozták. Csak nem olyan rossz hely ez a sziget! Nem nézi le a szegénynegyedet, sőt lehetőséget lát, mit óhajt kihasználni. ~ Ráér az ivás, kibírja azt még porzó torkom!~ s azzal a lendülettel rezegtet finoman az egyik kajiba ajtaján, rögtön hátralépve, nehogy még valaki orrára vágja annak rozzant ajtaját… S ha onnan nem érkeznék válasz, addig kopogtat be, vagy krákog valamely sátornál, míg válaszra nem lel.

|Mentál: 6 + 3 + 4 + 1 = 14|
- Én becsületes ember vagyok. Csak annyit lopok, amennyire feltétlenül szükségem van. -

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 253

Re: Pénz beszél...

Hozzászólás#144 » 2018.09.16. 20:14

*Avaldir kopogtatására az egyik kalyibából néma, reszketeg csend fogadja. Elsőre tán maga sem érti, miért, hogy tovább lép, hiszen amilyen szánalmas tákolmány, akár rá is rúghatná ajtaját a bent nyomorgókra. Jártát-keltét a kikötői mocsokban csaknem meztelenül játszódó, turkáló kölykök figyelik. Feslett rongyaik egykor szebb napokat láttak. Az éhezéstől puffadt hasuk, egyiken-másikon éktelenkedő sebek, lemetélt karok, összeégett arcocskák, kitolt szemek a háborús kegyetlenkedésekről regélnek, fekélyes sebeik, légyjárta keléseik valamely nyomorból sarjadzó betegségről árulkodnak. Félve követik Avaldirt, kinek megfordul a fejében, hogy kiontja gyenge beleiket, ha kutató kezecskéik erszénye, avagy csak ruhája közelében járnak. Méltatlan hely ez neki, nem kétséges. Neki, kinek jobb napjain nem volt hiánya úri hajlékban, szavát leső szolgálókban, kényére hajlongó asszonyokban. Nem vitás, egy jobb korban tán maga is negyedaranyakat szórna a kis patkányok elé...vagy egyszerűen csak hármassával összekötve és disznóvérrel leöntve a tengerbe szóratná őket, ne itt rontsák a levegőt. Nyomorult életük magasztosabb célt szolgálna azzal is, ha a tenger élőlényeit táplálnák húsukkal. Egy jobb világban talán így lenne. Talán így is lesz egyszer. A kunyhók másikából csak zarowari nyelvű káromkodást és szarosvödör tartalmát lódítják felé, mire a harag egyszerre tarkójába marhat. Tán megfordul a fejében, hogy felgyújtja az egész szegénytelepet, hisz milyen lenyűgöző látványt nyújtana a lángolva szaladgáló koldusnép. Lelke mindig is hajlott a szépre, s talán bele is borzong, ha elképzeli a rőtvörös, eget nyaldosó lángtener előterében a mohó halál tiszteletére fájdalom-táncot lejtő rongyossereget. Monumentálisabb, eszelősebb festményt egyetlen romlott allen művész sem tudna álmodni. Megcsodálni azt összefutna az egész köpedék sziget, még Conte-Corcoran, a dölyfös, a kivagyi is kezét rázhatná, s bánná, hogy csak úgy legyintett rá, mint a jelentéktelen sakkfigurákra szokás a hatalmasok játszmáiban. Hisz hogy ő jelentéktelen lenne...ő, kinek ősei már Zarra bukása előtt a végtelen erdőségek titkait tudták?
Végül a harmadik viskó ajtajának nyílásában megjelenik egy szurtos, sovány női arc. Hatalmas fekete szemei-melynek fehérje halvány olajzöldben játszik- beesett arca rémületet tükröznek. Azoknak rémületét, kik tudják hol a helyük a ragadozók és prédák alkotta világban, s tudják, hogy védtelenek és múlandók. Szolgaian engedelmeskednek tehát, ha kedves az életük.*

//Avaldir Erő tulajdonsága 2 ponttal növekedett, illetve köteles újabb mentál próbát tenni//
"....spieß voran!"

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 253

Re: Pénz beszél...

Hozzászólás#145 » 2018.09.16. 21:15

*Wisocco gondját libériás szolgák fogják viselni, míg ki nem alussza a légyottot Saloméval. Rikel nem mulasztja el, hogy barátjáról gondoskodjon, teszi ezt oly könnyed nemtörődömséggel, mint az afféle emberek, kiknek saját kínjukon kívül másé nem létezik.*
-Néha Berto tesz a borába, hátha segíti elalvását, de mindhiába. Tudja a Fullánk kellemes megnyugvást hoz az elmének és testnek, ha rendszeresen él vele használója. Csupán akkor hajlamos megzavarodni az ember, ha a betevővel fukarkodnak, de ettől tartani aligha kell. Ha nem is adnák olyan olcsón, hogy a legutolsó földönfutó is össze tudja lopni rá azt a pár garast, atyám gyógyulására akkor sem sajnálnék semmiféle pénzt!-*szól Rikel, miközben a villa emeletére kíséri a lányt. A tengerre néző ablakok, buja jeleneteket és féktelen mulatságok pillanatait megjelenítő freskók, a rézvázákban illatozó virágok teszik ellenállhatatlanná a vendégszárnyakat, s kényelmes szobák várják a megfáradt, vagy épp elvonulni kívánó látogatókat. A Valez család saját szárnya azonban elzárva tartatik a látogatóktól. Cifra ruhás, fegyverüket rejtve hordó őrök eresztik be Rikelt és a kíséretében lévő Salomét a kétszárnyú diófa ajtón, min a familia vademberes címere domborodik. Odabent, habár a cifrálkodó kényelem ugyanígy megtalálható, mégis belengi azt a betegség és a fásult nyűg állott párája, mint ahogy az a nagybeteget rejtő házaknál lenni szokott. A szolgálók közönyesen teszik dolgukat, habár cipőjük talpát nemez fedi, hogy nyikorgásuk, lépteik zaja ne zavarja fel Gounzel úr törékeny álmát.
A háziúr saját lakrészébe lépve áporodott bűz fogadja őket. Tombolásának nyoma nyilvánvaló: a falakon bor- s ki tudja még mi- hagyott foltot, a bútorok egy részét, mi áldozatul esett, eltávolították, a maradék kiékelt lábbal, leszaggatott ajtókkal, kitépett fiókokkal ugyan, de takaros rendben áll. Igyekeztek mindent kivinni a lakosztályból, mivel a kínlódó ámokfutásában tobzódó don Gounzel kárt tehet magában, vagy másokban. Rikel ujját ajka elé teszi, jelezvén, hogy a csend mindig kívánatos itt. Az úr lakosztályának ajtaját is bélelt bársony borítja, hogy kirekessze a kinti zajokat. A hangtalan termek arról árulkodnak, hogy don Gounzel éppen elernyedt hálószobájában. Az ajtót Rikel nyitja, s odabent hatalmas ágyon sápadt alak hever szétvetett tagokkal. Csaknem mezíttelen, csupán ágyékát takarja egy reá ejtett kendő. Kövér, döbörnyeges testét verejték üti ki, homlokán hidegvizes borogatás, mit egy nyúzott arcú, ifjú leány cserél olykor gépies mozdulatokkal. Igazi déli szépség, ám szemei alatt kialvatlanság karikái sötétlenek. Alighanem kiérdemesült szerető lehet, kinek kényelmes helyzete függ tőle, hogy beteg ura mellett maradjon, miután annak hites felesége is messzire távozott tőle. A nyakán, keskeny állán éktelenkedő sötét foltokat igyekezett púderrel eltakarni, viszonylag kevés sikerrel. Csupán sóhajtva pillant fel az érkezőkre. Végtelenül fáradtnak tűnik, azt Salome elsőre megállapítja róla.
Az úr eközben valhol ébrenlét és álom határán lebeg, szembogara húnyt szemhélya mögött is sebesen forog, ajkát olykor szánalmas nyöszörgés hagyja el. Rikel pillantása összevillan az ágy mellett ülő lánnyal, ki vizes kendővel kezdi mosdatni a beteget, s a fiú közben kötelességtudóan hozzákezd, hogy az odakészített eszközökkel megborotválja apját, kevés tehetetlen pillanatainak egyikét kihasználandó*
"....spieß voran!"

Avatar
Avaldir Osberon
Hozzászólások: 104

Re: Pénz beszél...

Hozzászólás#146 » 2018.09.16. 21:53

~ Ejj ti kölykök, pfőjj ti sokak. Nem egyszerű az élet s én is így kezdtem, lám, mivé lettem ~ s nem mondaná ki hangosan egyetlen szavát sem, nehogy még megrohanják s lekoldulják róla még a gatyáját is. Kidülleszti mellét, felszívja magát, hogy még hatalmasabbnak tűnjön a nincstelenek közt s persze, hogy magát veregesse válon: széles az olló a társadalmi osztályok között, néhol nem, hogy árkok, hanem egyenesen falak vannak, s neki mégis sikerült feljebb jutnia a tápláléklánc piramisán, ahol bizony egyenlőtlen küzdelemben kell leküzdeni azokat, akik az egyszeri ember felett állnak – már, ha feljebb szeretne jutni. Eféle s ehhez hasonló sötét gondolatok burkolják be elméjét, s csak akkor eresztik el azt, amikor végre beválik a „kopogtass s ajtó nyittatik” bölcselet.

- Héó, asszony! Köszörüli meg torkát s előveszi mélyebb hangját. - Üzletet ajánlok: szolgáltass nekem információt s ha hasznomra lesz, amit mondasz, vendégem vagy egy tál főtt zöldségre az itteni tavernába Bök hüvelykujjával háta mögé. - Ha nem, nem lesz semmiféle bántódásod, csupán jutalmadtól esel el. Olyan embert keresek, aki vagy több információval rendelkezik, mint tenmagad, vagy pedig, netán, tudja fellelhetőségét a titkos, netán tiltott áruknak s miegymásnak. Hangja kifejezetten határozott, ám annak ereje nem erős, nem szeretné, ha rajtuk kettejükön kivül más is hallaná, miről beszélgetnek.

|Mentál: 7 + 10 + 5 + 5 = 27|
- Én becsületes ember vagyok. Csak annyit lopok, amennyire feltétlenül szükségem van. -

Avatar
Jezabel
Hozzászólások: 316

Re: Pénz beszél...

Hozzászólás#147 » 2018.09.17. 19:51

- Hmmm... mi történne, ha egyszer megszűnne a forrás? - évődik el a kérdésen, ahogy az ifjút követi - Megvadult emberek őrjöngenének az utcákon? Egy város ilyen függésbe vonása nekem elég tudatosnak tűnik... De most egyszerre egy dolgot. Lássuk nemes atyját!
Igazán jól türtőzteti magát, bár a levegő tele van a betegség gyöngyöző kipárolgásával, mely taszítón hat az arra érzékenyekre. Csendesen lép be, s elég csak a szobában pillantását körbejáratni, úgy sejti máris, hogy az idősödő férfi talán épp attól válik zavarodottá és erőszakossá, hogy nem kapja meg állandóan az adagját.
Nem tesz fel felesleges kérdéseket. Biztos benne, hogy a vízkúrát, a fájdalomkúrát, az éhségkúrát és a vércsapolást is bizton elvégezték az öregen. A fiú bizonnyal végző elkeseredésében fordul bárkihez, aki segíteni tud....
Csendesen lép előre, óvatosan, hogy ne koppanjon lépte a padlón, ahogy az ágy végében áll meg, s a kiterített korpuszt vizsgálja.
- Mae wyneb y lleuad i ddatgelu yn wir! - súgja maga elé, alig hallhatóan, ám immár mély, lassú lélegzetvétellel merülve el a koncentrációban. A szobában most látnia kellene derengeni mindent, amin mágia vagy mágikus hatás van. Beleértve magát a ház urát is. Bár ettől még nem fogja tudni, mi pontosan az.
- Szörnyetegként viselkedni könnyű. Talán megpróbálhatnánk emberek lenni. -

Avatar
von Frundsberg
Adminisztrátor
Hozzászólások: 253

Re: Pénz beszél...

Hozzászólás#148 » 2018.09.17. 22:02

*Az asszony réveteg tekintete mélyén rémület kap szikrát, de látszik, hogy mind tagjait, mind elméjét ólmos lassúság béklyózza.*

-Tizenöt rezet adj és megmondom...Megmondok én mindent, amit csak tudni akarsz!-*báva mosolya az éhezéstől hullott fogait fedi fel. Odabent, akárha állatok volnának, kik egy vackon kénytelen osztozni, Avaldir több rongyos alakot is lát a padlón kiterített gyékényeken, koszlott szalmazsákokon magzatpózban heverni hagymázas álmok között, a külvilág zajaira érdektelen delíriumban. A tizenöt rézen akár mindőjüket megetethetné főtt vizispárgával és tengeri gesztenyével teli levessel. Ha Avaldir leszurkolja tenyerébe a marék rezet, anélkül, hogy megolvasná már szóra is áll szája.*
-Terzot keresd Uppinia ivójában, innen nem messze. Ha lopott holmit akarsz pénzzé tenni segít. Ha étel kell, vagy bármi más, segít és hitelt is ad, ha meg tudod szolgálni!-*úgy tekint végig Avaldiron, mintha csak dícséretet várna szolgálatáért* -Még tizenöt rézért a szoknyámat is felhúzom a kunyhó mögött...

*Vajon megérné magját pazarolni a sovány, rongyos teremtésbe? Vagy orcátlansága büntetéséül kenje törékeny koponyáját a kikötő mocskos köveire? Ilyetén gondolatok kergetik egymást Avaldir fejében, mik tán őt magát is meglephetik, hisz viseltetett-e valaha ily erőszakossággal a nálánál nyomorultabbakkal szemben?*

//Mentál!//

*Salome elsuttogott szavaira don Gounzel teste körül halotthalvány aurát lát felderengeni, mi annak árulója, hogy az úr valamely természet feletti befolyás alatt áll, avagy maga is természet feletti erőkkel bír, esetleg érzékeny reájuk. Ennek mibenlétét megállapítani nem tudja, ellenben immár kizárhatja, hogy bármilyen gyógyszer, vagy méreg túlfogyasztása, vagy épp megvonása állana a gyalázatos állapotok mögött. Ahogy Salome hatalma kinyúl az úr felé, annak kövér teste egyszeriben megrándul, mintha csak légy csípte volna meg. Rikel kezében a borotva felrebben, meg ne vágja atyját, ám az alvó fel nem riad. Panaszos nyöszörgés közepett küszködik tovább a kimerültség okozta félszeg álommal.*
"....spieß voran!"

Avatar
Jezabel
Hozzászólások: 316

Re: Pénz beszél...

Hozzászólás#149 » 2018.09.20. 19:21

Hirtelen emeli fel a kezét, jelezve a fiúnak, hogy nem most kellene talán borotválnia, még ha az idős férfi meg is nyugszik valamelyest... Tekintetében jól látszik mint a pillanatnyi rémület, mind a fellobbanó kíváncsiság. Bizonyos hát, hogy ide az orvosdoktor tudománya kevés, de kérdéses, az övé talán elég lesz-e?
A gondolatot nem engedheti kétséggé formázódni! A kezét még mindig merev tiltással tartja az ifjú Valez felé, aprót moccannak az ujjai, ahogy szó nélkül jelzi: menjen onnan. Menjen hátrébb! Észre sem veszi, hogy egész testében hogy feszül meg minden izom, merevvé téve mozdulatát, ahogy a másik kezét az aura felett tartja.
- Gadewch i mi wybod eich!
A szavakra nem is kell gondolnia, már jó gyakorlatként gördülnek ajkaira, ellenben ahhoz, hogy sikerüljön is felfednie a varázslat vagy ártás mibenlétét, erősen kell koncentrálnia rá, hogy amint az felfedi magát, azt a sugalmazást megértse.
- Szörnyetegként viselkedni könnyű. Talán megpróbálhatnánk emberek lenni. -

Avatar
Avaldir Osberon
Hozzászólások: 104

Re: Pénz beszél...

Hozzászólás#150 » 2018.10.02. 22:17

- Khem… nyúl bele zsebébe s rámarkol a rideg érmékre. Pontosan tizenöt darabot számol le az asszony markába, egy petákkal sem többet s gyorsan teszi, gyakorlott az érmék átpergetésében. Bólint az elhangzott zamatos információkra, s huncutul kacsint a felajánlott plusz szolgáltatásra.

- Dolgom sietős s elébbre való a kötelesség a kötélnél. Komorodik el arca, de csak egy pillanatra. Mosolyogva, bólintva köszön el s ha megvolna kalapja, még annak a szárát is megfogná s lehúzná finoman, ahogy azt jó benyomás keltéskor szokásos. Ám mostanság örül, hogy élete és jókedve meg van még, nem, hogy mindenféle ciromcás holmik. – Majd, ha elvégeztem dolgom, megejtjük a kalandot, aranyom! S ez az a pont, amikor megijed magától, hiszen vágyai önálló életre kelnek s a hús élvezete kibuggyan száján, mint hasba szúrt embernek a vér szokott. Ilyen keserűen vasas szájízzel tereli vissza gondolatát és lábát a fullánkra és az akörül forgó felhajtásra. Miért ilyen fontos? Nem mindegy, ki hogyan teszi tönkre az életét? Mit érdekli ez egy ilyen jól fizetett, daliás ifjút a lányok szoknyája helyett?

Az Uppinia ivó felé veszi az irányt, akármerre legyen is. S hogy ezt megtudja, direkt nem a nőt kérdezte, nehogy még több rezet gomboljon le róla. Inkább visszafordul a felpüffedt hasú guberáló szerencsétlen taknyosokhoz, s emígy szól nekik: - Aki megmutatja kis ujjával merre vagyon az Uppinia ivó, réz üti a markát, de menten! S aki egyéb információval is szolgál, annak is.

|Mentál: 9+3+4+9=25|
- Én becsületes ember vagyok. Csak annyit lopok, amennyire feltétlenül szükségem van. -

Vissza: “Kalandok és hirdetések”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég