A Vörös Királynő nyomában

Lejátszható kalandok, hirdetések.
A játékhoz kérjük, jelentkezz be!
Avatar
Eulisess Scarletwound
Hozzászólások: 160

Re: A Vörös Királynő nyomában

Hozzászólás#41 » 2017.07.14. 15:41

*Megakasztja terveit Serrata úr jogi érvelése.

Az átkozott aljas, ingyenélő bocskorosfajta! Egyedül bulla menti meg őket a tisztességes munkától és a hasznos élettől. Na, de érdekes mód csak azt tudják, mi kényelmes számukra…

A tanácsos nem veszti el újonnan visszaszerzett hidegvérét, de egy kiselőadással meglepi a büszke kormányost. Hátha okul is belőle. Előadás módja távolságtartó, kioktató és fölényes, közben lassan közeledik felé.
*

- Nagyon is jól ismerem a Dawini-bullát Serrata úr. Ahogy, látom ön is… valószínűsítem, ennek a tudásának köszönheti, hogy eddig még nem fejezték le. Azonban, ha felidézne egy aprócska részletet a bullából, ami pont a helyzetünkre alkalmazható, az remek lenne… ugyan, ugyan erőltesse meg magát Serrata úr! Ne adja fel, hát elvégre ez is fontos része a tiszti képző tananyagának, nem? Látom, nem boldogul. Hadd segítsem ki. Van egy passzus a híres bullában, mi kimondja; a királyi birtokokon történő esetek a Korona alá tartoznak. Vagyis a Korona ítélkezik. Bárki felett. Mhhmm… hát nem gyönyörű e szó, ifjú barátom? Bárki! Legyen szó akár jobbágyról, nemesről vagy a királyi családtagjáról… A fáma szerint II. Endares király azért akarta, hogy mindenáron benne legyen e cikkely, mert attól félt, véglegesen letaszítják trónjáról… Szóval e cikkely hatalmat ad a Koronának saját birtokain. Na és hol vagyunk Serrata úr? Hát persze! Jól mondja, egy hajón. De válaszoljon barátom, a hajók csak úgy lesznek? Nem. Nem. Valakinek ki kell fizetnie őket. Ezt jól tudja. Azt tudja kifizette ki a hajót? Igen. A Ko-ro-na. Ügyes. Ha jól tudom, a hatályos törvények szerint, ha a Korona valamiért fizet, azáltal az birtokosul. Egy tengerésznek ezt kéne tudnia. Ennél fogva Korona által kifizetett hajó egésze királyi birtoknak számít. Jogilag. Persze megértem, ha ezt elsőre nem tudja feldolgozni. Hiszen a birtok általában föld… Hát ifjú barátom, üdvözlöm a törvények világában. – *ekkor éri el a három lépés távot. Tovább nem megy.* – Valamint üdvözlöm Őfelsége birtokán.

*Lasival az érvelést meghallva felbátorodik. Már lépne is Serrata elé, de a tanácsos megállítja.*

- Nono, Ser Lasival. Szabad ilyet tenni? Az úr megidézte védőjeként Lady Sante-Bouve-t. Ehhez joga van… De ide figyeljen Serrata. Alkut ajánlok. Úgy gondolom a ladynek jelenleg legfontosabb feladata a kincs megtalálása. Ehhez pedig zavartalan nyugalom kell. Ne vonja be az ügyébe a ladyt. Nem kell, hogy bármi is megzavarja. Igazság szerint az lenne a legjobb, ha nem is tudna róla, hogy önt ki szeretném kérdezni. Ha nem vonja be az özvegyet és inkább saját ügyvédje lesz… vagy bárki mást kijelöl annak e hajón – *gúnyos mosoly.* – hát legyen. Állok elébe. Cserébe nem fogatom el és kormányos pozícióját is megtarthatja az ügy végéig… és talán utána is. – *a tanácsos arca csak úgy ragyog. Elemében van.

Illendőn megvárja a válaszát, de körülbelül akkor engedik le a pallót. Elindul, hogy üdvözölje az érkezőket. Nagy megkönnyebbülésére mindketten élnek.*

- Mindenesetre ne tartsa olyan nagyra magát. Csak pár kérdést szeretnék feltenni. Semmi többet. Nem halálra ítélni… Most pedig irány vissza a kormány mögé. Ne lazsáljon!- *szúrja oda távoztában.*
"A király? A király jelenleg nagyon elfoglalt. Azonban nyugalom. El fogom intézni." - Eulisess Scarletwound

Avatar
Avaldir Osberon
Hozzászólások: 104

Re: A Vörös Királynő nyomában

Hozzászólás#42 » 2017.07.14. 16:16

*Szédülése meg-meg szűnik, ám az imbolygó hajón még kapaszkodnia kell. Figyelemmel hallgatja végig Vercole meséjét, s hangos kacajba törne ki a végén* - Nem ma jöttem le a falvédőről... *azért egy féloldalas mosolyt megért a mese, s mivel mindenki szirénekről, énekről mesélt és a halottak illetve a megfogyatkozott legénység is erre utal, így képzeletbeli bakancslistájáról ezt az élményt is kihúzhatja még akkor is, ha számára is majdnem tragikusan végződött.*

*Folytatná a kérdezősködést, ha a pökhendi uraság nem vonulna fel s alá s nem prezentálná elő jogi tudását. Nem szól egy szót sem, csak figyeli, hallgatja a szóváltást. Arca sem rándul, hangot nem hallat, pedig hasa ruhája alatt remeg, így vezeti le nevetését. Sőt, Scarletwound közeledésére még haptákba is vágja magát s tiszteleg, ahogy az a jobb tengerészektől kitelik. Majd a beszélgetés közben, kezét bizony kardján pihenteti, a tisztes távolságot megtartva mind Vercolétól mind az epétnyelttől* ~Ennek is egy jó hancúr hiányzik. Utána nem volna semmi baja, s még mosolyra is húzódna szája. Lehetne főszüzességvizsgáló úr. Mondjuk az én is lehetnék. Szíves örömest megvizsgálnék minden gyönyörűséget az udvarban.~ *nyalja meg szája szélét*

~ Vajon mi lett Rorral ? Ő meg hova lett ? Csak nem megették szőröstül-bőröstül a szirének? ~ *komorodik el egy pillanatra s mered bele gondolataiba, kiszakadva a beszélgetésből s beleszakadva a saját belső világába egy röpke percig, mikor a gyönyörű Lady Jezabel vonul be a színre* ~ Ily' gyönyörűséget látva máris elillant a fejfájásom~ *húzza meg vizes kulacsát magában a Lady egészségére iszik, s átkozza Scarletwound anyját, hogy csak napi 1 uncia szesz jut* ~ Remélem te is csak annyit iszol, s az is a torkodon akad... ~ *mosolyog épp a főtanácsos felé :D *
- Én becsületes ember vagyok. Csak annyit lopok, amennyire feltétlenül szükségem van. -

Avatar
Mord
Hozzászólások: 430

Re: A Vörös Királynő nyomában

Hozzászólás#43 » 2017.07.14. 18:58

Faelnis mellé felmászik egy legény, és megérinti a vállát.
- Leváltalak. Menj le pihenni!
Persze, hogy a forrongó helyzetre lent mennyire akar lemenni az elf, más kérdés.

Vercole helyzete nem egyszerű, hisz navigálnia is kell, meg még bizony talán vasba is verik itt a végén.
Közben a szakács aki fent áll, és kiszorul a vitából, ide oda kapkodja a fejét...
- Már megbocsásson, Nagyságos uram... de milyen váddal fogatja le a Segéd... vagyis... Kormányost? - Böki közbe elég hangosan, és tekintete elárulja - bár a hangja arról tanúskodik, hogy meghajol a főrend előtt- , hogy nem tetszik neki ami történik... hisz vádat még nem hallott.
A hajón is érezhető, hogy a légkör feszültebbé válik, az emberek munkájuk közben oda-odapillantanak a felépítmény "vitájára". Hisz ilyen hangnemet még senki nem engedett meg egy főrenddel szemben eddig... se a testőrével szemben. Élesebb vitában kérdéses, ki hova állna.

A hajóorrból a zászlós kiabál hátra nekik, aki épp Avaldir munkáját végzi a félelf helyett...
- Kormányos, irányt tizenhat fokkal balra és tarts! Sebesség konstans négy csomó! A Szirén mellettünk van.
A széles, alacsony faragott korlátú pallódeszka is felkerül nemsoká a hajóközépre, s előbb a kapitány érkezik át peckes léptekkel, kimérten, lassan, határozottan, a vén tengeri medve után pedig a lady is át fog lépni...
Azonban valami hiba lehetett a paranccsal, amit a zászlós adott. Eleinte fel se tűnik a palló finom csúszása, a legénység figyelmét el-elvonja a kialakult helyzet, a Szirén lassabban halad, és enyhén távolodik az orra.
- Francba! Lassíts! Húzd vissza az orrát!- Üvölti az egyik matróz a korláthoz ugorva, azonban már csak a levegőt markolja.
A palló vészesen billen meg az aránytalan súlyon, bármily kevés legyen is az a nő személyében... ez elég, hogy a letett palló rögzítőkampója leszakítsa a fedélzetdeszkát, és az egész leforduljon... a nővel együtt, mielőtt elérné a Viharlovas fedélzetét.

//Jezabel dobás ügyességre, hogy meg tud kapaszkodni a korlátban, vagy úszik egyet...?//

Avatar
Jezabel
Hozzászólások: 278

Re: A Vörös Királynő nyomában

Hozzászólás#44 » 2017.07.14. 19:21

Előre engedte a kapitányt, megvárta, míg átér, s aztán indult el maga is. Nem szerette ezt, nagyon nem, alant a sötét, hideg, mély tenger, igaz, a két hajó közti táv nem nagy... csak néhány lépés. Ha tehetné átszaladna, de ettől óva intették, így csak határozott, gyors lépéssekkel indul el, s nyugalmat parancsolva magára. Csak egy séta a víz felett...
Ám akkor a palló halk sercegő csúszásától lúdbőrözni kezd a karja, a deszka reccsenése a gerincébe mar, és ahogy talpa alatt megbillen az egész, hirtelen nem is tehet egyebet, minthogy meg megpróbálja elérni egy ugrással a hajó korlátját.

//Ügyesség - ugrás 4d10 6+8+1+8 //
- Szörnyetegként viselkedni könnyű. Talán megpróbálhatnánk emberek lenni. -

Avatar
rorschach
Hozzászólások: 90

Re: A Vörös Királynő nyomában

Hozzászólás#45 » 2017.07.14. 20:26

Az a vész elvonultával valahogy úgy érzi megcsappant a kalandszelleme a sok kellemetlen dolog láttán ami nemrégiben megesett. Ezért inkább amint végzett a dolgával, ami addig lekötötte a gondolatait , a hajóorrba vonul, s a korlátot támasztva szegezi tekintetét a horizontra, ahogy csendben, népe körében szokásos csendes gyászba merül, miközben gondolataiba merül. Kicsit jobban előrébb dől, s behunyja a szemét, és lassan kizárja maga körül a zavaró világot, míg nem marad más csak a bundáját borzoló hűs szél, a vízpermet és a hullámok morajlása. Persze amíg valaki meg nem zavarja...
//sorry nem volt időm ide figyelni az utóbbi napokban//

Avatar
Vercole Serrata
Hozzászólások: 59

Re: A Vörös Királynő nyomában

Hozzászólás#46 » 2017.07.15. 19:19

*Jót mulat az akarnok tanácsos erőlködésén, mint próbálja az visszaszerezni a gyeplőt, mi a szirének támadása során oly egyszerűen csúszott ki kezéből, avagy talán soha nem is tartotta azt olyan erősen, mint szerette volna. Negédeskedésére különös fény csillan szemében, de amikor amaz épp ütőtávolságon kívül torpan meg, őszintén felkacag. Úgy tűnik a Kopó még mindig nem értette meg, hogy nem a királyi udvarban van, hol az eddig megszokott szabályok szerint folyik a játék, s a tengeren meglehetős könnyedén veszik oda, ki elvéti a lépést...*

-Hűen tükrözi jellemét az, ahogy a törvényeket értelmezi, lordom. *hajtja meg fejét gunyorosan* -De a kegyed érvei nagyságodat is pellengérre szánják, hogy úgy botoztassék meg, mint a féleszű sáfár, ki ostoba parancsokat vakogva tékozolja a királyi vagyont. Szedje össze szétgurult gondolatait és fogalmazza meg vádjait, máskülönben annak bohóckodjon, aki akár egy rezet is szán önre, jóuram.

*Akármennyire nem tetszik Scarletwoundnak, mégis csak főméltóságú, grófi címet hord maga is, akár kesztyűt is vethetne neki, ha méltónak találná kardja végére, de eleget forgott az udvarban ahhoz, hogy tudja, a tanácsos fajtája tintával és pecsétes papírokat lobogtatva harcol.*

- A kegyet, mit osztogatna,tartsa meg a tintás nyelvű kancellistáinak. A dolgok jelen állása szerint lady Sante-Bouve zsoldjában állok, így ami személyemet érinti, az őt nemkülönben, bármennyire is nem szeretnénk azt. Ám ha a suhogó selyemszoknyától így inába száll a bátorság, bizonyára felettébb biztos a dolgában.

*cifra szavai kelletlenül peregnek, s elvigyorodik, ahogy mind több matróz tekintetét kapja el, kik beszélgetésüket fülelik. Felismeri bennük a kikötői sikátorokban beléjük ivódott ösztönöket: akár a patkányok, kik az árnyékok között lapulva azt várják, mikor rontsanak falkástul a társukat szorongató kéznek.
Ekkor lendül át a palló és csobban is a vízbe terhével együtt. Nem tartottak megfelelő sebességet, hisz kinek a zászlójelzések vétele volna a dolga, még mindig itt tátja a száját*


-Osberon, lódulj már a tetves zászlóidért, vagy én magam fizetem ki a zsoldodat! Ólomban! *sziszeg a félelfre, hogy kettejükön kívül ne hallja más, az hiányzik csak, hogy lord Scarletwound a másikat is kikezdje. Hirtelen perdíti jobbra a kormányt, hogy a hajótestek eltávolodjanak egymástól, s ne préseljék össze a közéjük esett nőt*

-Ember...khm..Asszony a vízben, gelesztások! KÖTELET! HAMAR!

Avatar
Faelnis
Hozzászólások: 70

Re: A Vörös Királynő nyomában

Hozzászólás#47 » 2017.07.15. 20:24

Sok veszteség érte őket alig fertály óra leforgása alatt.. rányomta fekete bélyegét mindez az ő hangulatára is, de szívének borongósságát idejekorán megtanulta már háttérbe szorítani. Amikor matróztársa leváltani jön, egyetlen bajtársias pillantás elegendő hozzá, hogy biztosítsa a férfit kitartásáról, hálájáról a váltásért, és részvétéről.. majd elhagyja őrhelyét, de még le sem ér a fedélzetre, amikor már látja, hogy közel sem nyugodhat meg.
Mire puhán szökken a fedélzet deszkáira, parázs hangulat feszültsége fogadja. Bár kimondottan éles elméjű a leány, ezúttal fel nem foghatja, mi végre feszült egymásnak a Tanácsnok és a Kormányos akarata, mi volna hát a vád? Hisz, bár kitűnő látással rendelkezik, azt még ő sem láthatta, ki vágta fel a két holttestet és dobta a habokba a hajóközből, majd gyújtotta lángra a tengert.. de az illető alighanem az életüket mentette meg szörnyű tettével. Elképzelhető talán, hogy a királyi rangos éppen a vén tengeri medvére gyanakszik ez ügyben.. de vajh itt van-e az ideje hátuk mögött fél lépésnyivel az egyik tragédia után, rögvest a másik kibontakoztatásának?
Gondolatai valahol itt szakadnak félbe, a hajójukra érkező vendégek közül ugyanis csak a kapitány ér át sikeresen, Lady Ludmilla alatt pedig megadja magát az ingatagon felhelyezett palló. Mindnyájuk közül talán ő mozdul a leghamarább. Egyetlen szó nélkül ragadja meg az első kötelet, mely a keze ügyébe kerül, s csomózza villámgyorsan a főárboc köré,hogy aztán futtában kösse át a másik végével a derekát.. és ha Lady Ludmilla valóban a vízbe zuhant volna, egyetlen pillanatig sem habozik, hogy utána ugorjék. A természet szülötteként nem fél a víztől, ám az örvényes, szeszélyes hullámok között bizony az odavetett kötél talán kevés lesz a lady számára, aki ki tudja, mennyire volna gyakorlott úszó..

Avatar
Eulisess Scarletwound
Hozzászólások: 160

Re: A Vörös Királynő nyomában

Hozzászólás#48 » 2017.07.15. 22:57

*Serrata védőszólama, bármily jól sikerülhetett is, nem élvezheti a Főtanácsos figyelmét. Legalábbis látszólag. Az őket körülvevők annyit látnak, hogy a lord Scarletwound a beszéd elején megfordul és a pallón átkelők elé igyekszik. Így Serrata süketfüleknek beszél.

Ez viszont, mint már említettem a látszat. A tanácsos nagyon is jól megfigyelte Serratat, attól a pillanattól kezdve, hogy feljött. Testtartása, viselkedése és a semmi vádra való reakciója többet elárul az intrikákban avatott szemnek, mint azt gondolná a kormányos. Most már egészen bizonyos, hogy Serrata úr, ha nem is felelős a tüzért, de tudja ki az. Nem sokan voltak lent az incidens történtekor, de a bocskoros nemes a leggyanúsabb mindközül. Ő a forrónyom. A ’Kopó’ pedig nem hagyja kihűlni a nyomokat.

Még mikor már látszólag nem is figyel rá, csupa fül. Figyeli mondanivalóját, szóhasználatát, szüneteit… Sajnos taktikai okokból testét nem látja, pedig az is sokat beszélne.

Taktikája egyszerű, mégis nagyszerű. Azzal, hogy faképnél hagyta az acsarkodó grófot, világosan megüzente, nem kíváncsi rá.[A valóságban annál inkább…]Ezzel a kis trükkel sikerülhet megosztania a matrózokat. Vagy legalábbis teljes pártatlanságba taszítani nagyrészüket. Elvégre úgy tűnhet, a lord nem tekinti egyenrangúnak Serratat.

Már oldódna a feszült helyzet, mikor Lady Sante-Bouve lépdel át a pallón…
*
"A király? A király jelenleg nagyon elfoglalt. Azonban nyugalom. El fogom intézni." - Eulisess Scarletwound

Avatar
Avaldir Osberon
Hozzászólások: 104

Re: A Vörös Királynő nyomában

Hozzászólás#49 » 2017.07.16. 14:38

*Bár a tanácsos nem, Avaldir végighallgatja Serata mondandóját, kifejezve, hogy mit gondol, enyhén bólint szavaira. A tanácsos már nem az első fekete pontot tudhatja magáénak, s a gyűlő sérelmek bár kifejezve nincsenek - leszámítva Scarletwound hajórendje felé rótt férfi nemiszervet - biztosan gyűlnek s ami gyűlik az egy idő után megtelik ... *

- Igenis! *vágja haptákba ismét magát, s ez a hapták teljesen eltér attól, amit Scarletwound kapott. Kihúzza magát, mosolyt nem villant, és azonnal igyekszik a dolgára* - Adod a vissza a helyem, te! *veregeti hátba viccesen a hajó orrán lévőt, átveszi a zászlókat, a szextánst, s hevesen jelez* - Köszönöm szépen pajtás, majd meghálálom, van egy kis zúgszemem. De most erejd, pihenj. ASSZONY A VÍZBEN! *átveszi Vercole stílusát úgy, hogy az neki fel sem tűnik* ~Húzzuk csak ki, milyen szépen rásimul majd a ruha, s kiadja, mit amúgy sem szabadna takargatnia~

*Eközben, most, hogy kitisztult a feje, igencsak átgondolja mi vár rá, s most, hogy se kapitány, se elsőtiszt, Scarletwound pedig inkompetens, lévén, hogy a legénység fele odalett, egyre jobban érik benne a gondolat, hogy nem ér ennyit az a 30 ezüst, hisz' ily' vezetés mellett biztosan nem éri meg a hazautat. Hisz' kitudja még mily' veszedelmek sokasága leselkedik rájuk, amire úgy nincsenek felkészülve, mint a szirénének énekére nem voltak. A munka is több így a hajón, kevesebb pihenőidő jut egy-egy emberre a megfogyatkozott létszám miatt. S bár így több szesz jutna egy főre, hiszen a tartalékot kétszer annyi idejükbe kerül felélniük, az még sem emelkedik. Fontosabb őúraságának a vádaskodás, majd ha már belepökött a levesbe, nem nézi végig, ahogy azt Vercole kiönti, hanem inkább orrát felhúzva elvonul, hiszen arra számított, hogy az megeszi.*

*Nincs bátorító szó, mi több lajstrom s legénység ellenőrzése helyett rögtön az udvar, s netán a saját örömeit keresi, a főúr, ám legyen. De ha szolgád nincsen, olyan lesz a fogadjisten!*
- Én becsületes ember vagyok. Csak annyit lopok, amennyire feltétlenül szükségem van. -

Avatar
Mord
Hozzászólások: 430

Re: A Vörös Királynő nyomában

Hozzászólás#50 » 2017.07.16. 16:02

Jezabel ugrása pontos, a korlát lábát sikerül elkapnia, azonban a leforduló palló alacsony, díszesen faragott korlátja még jókorát vág a combjára, s pillanatra megakadva lábfejében ránt egyet rajta lefelé... a keze enged, a súlyt tartani nincs ereje, de egy kézzel még el tudja kapni a fedélzet deszkájának szélét. Ám a ringó hajó hirtelen nagyot ránt rajta, s ismét csak odaveri a törékeny testet a hajó oldalának... az utolsó utáni pillanatban kapják el a kezét.

Cort Mordingard kapitány, az ősz hajú vén cápa, ki már jócskán az ötvenben van, mégis erőteljes alakja, feszes tartása bármely kölyöknek dicséretére válna, épp a fedélzet közepén állva köszöntött biccentéssel néhány legényt, és tudakolta, hol van a kapitány, mire nem csak hogy rossz híreket kapott, de még a baj is bekövetkezett a pallóval.
- Azistenfájátneki! - mordul meg dühösen, miként maga is a korláthoz ugrik.
A legénység figyelmét bizony lekötötte a kibontakozó krízis, mely a Főtanácsos hátat fordításával meg is osztotta a jelenlévőket... van, aki sötét tekintetekkel méregette a lordot, mint maga a hajószakács is, ki válaszra nem lett méltatva, mások meg ha helyeslőn nem is bólogattak, de helyénvalónak látták, sőt, talán bizony némi talpnyalással előre is léphettek volna most a ranglétrán, hogy a kapitány s az elsőtiszt oda...
De most hirtelen mindenki pattan és kapkod. Persze nem eszelős módon, mint holmi kalózcsürhe... a korláthoz szakaszonként ugranak kötéllel, hogy a tenger sötét vizét figyeljék, de annak hullámai között amúgy sem látnák meg a vízbe esettet, legfeljebb ha Faelnis vagy Avaldir vizsgálódna. Fae pedig épp jó helyen is van. Ám a kötélre nincs szüksége, csak gyors reflexeire, hisz a nemes hölgyet nem a vízben leli, hanem minthogy sikerült átugrania, és elkapta a hajó korlátját, ott kapaszkodott meg... ám ekkor a hajó ismét csak ránt egyet egy hirtelen széllökés után, nagyot ugrik mindenki alatt (s vele ugrik mindenki), Faelnis viszont talán elég gyors és ügyes, hogy a lecsúszó vékony ujjakhoz tartozó csuklót még elkapja, mielőtt a vízbe vész a megbízó. A lady súlya alig valami, erőlködéssel fel tudja majd húzni.

Avaldir szavaira hálásan biccent a szégyentől vörösödő matróz... olyasmit motyog, hogy tüzér ő, nem pedig zászlós, őt csak oda küldték... Egyelőre más jelzés nem jön a túlnan munkálkodótól, a Szirén legénysége is épp úgy kötelekkel figyeli az eseményeket navigálás közben, mint a Viharlovasé.

Vercole jobbra kormányoz, onnan fentről remekül látja, ahogy a legénység teszi a dolgát, egy részük kötéllel a vizet kémleli, más részük meg vitorlákat vonná rövidebbre, s fordítaná szögbe, ám ekkor újabb baj következik be. A navigálásra szolgáló keresztvitorláknál az orrárbocon kevesen voltak, s azok baloldali rögzítései hirtelen pattannak el egy erősebb széllökésben, a fregatton hatalmasat rántva még inkább jobb irányba, hogy egy pillanatra mindenki talpa alatt megszűnt a fedélzet. A kötelek összevissza lógnak, a vászon túldagad, és egyre csak jobbra húz. Elkéne ott még egy kéz... vagy mancs.
- Azistenfájátneki! - kiáltja el magát Mordingard kapitány. - Két ember a keresztvitorlákhoz! Faelnis, húzza fel grófnőt! Ha egy haja szála görbült, korbáccsal verek végig mindőjükön, ebadta szajhakergetők! Kormányos, engedje jobbra, vagy megsínyli a lapát! Kifordulunk. Ha rögzítették a vitorlát, húzza vissza a Szirén mellé. Zászlós, jelezzen odaát, hogy irányt tartsanak! Mi a hétcsöcsű tengeri szuka lett magukkal? Matrózok maguk, vagy kikötői szajhák? Dologra! Azt akarom, hogy a hajók ismét egymás mellett ússzanak, vagy szavamra még egyszer ennyien odaveszünk! Nem lankad a figyelmük! Nem vonja el semmi! Teszik a dolgukat, a tengeren csak így élik túl! Ez nem az asszony lágyan ringó finom öle! Itt hibáznak, és akkor emberek halnak meg! - Hangzanak szigorúan csattanó parancsai. - Fáradtak? Gyászolnak? Majd pihennek és sírnak, ha nyugodt vizeken vagyunk! De addig is teszik a dolgukat, vagy a holtak tisztelete helyett majd magunk is csatlakozunk hozzájuk odalent! Húzzad azt a kötelet!

//Sorrend kötetlen, A Fae-Jezza eseményben előbb Fae, aztán Jezza, ennyi a kikötés.//

Vissza: “Kalandok és hirdetések”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég