Aayis titka - Kincsek a múltból

Lejátszható kalandok, hirdetések.
A játékhoz kérjük, jelentkezz be!
Avatar
Sötétszavú Salasar
Hozzászólások: 10

Aayis titka - Kincsek a múltból

Hozzászólás#1 » 2020.05.03. 22:03

Kép

Vajon hogyan kerülhettek ennyire északra a felbecsülhetetlen műkincsek? Vagy egyszerű hamisítványok lennének? Mi köze a jelenhez Aayis évezredek óta megfejtetlen elnéptelenedésnek? Mit keres rajtuk egy monogram? Túl sok kérdést vet fel az a néhány tárgy, amit nemrég zálogosítottak el Zubogóban és váltott ki az Akadémia. Vannak, akik azt mondják jobb nem zargatni ezt - mások viszont bátran nekivágnak a kutatásnak, hogy felfedjék az igazat... nem is sejtve mit szabadítottak ezzel magukra...
"Ami egyszer fölmerült, az újra alászállhat, és ami egyszer elsüllyedt, az újra a felszínre emelkedhet."

Avatar
Sötétszavú Salasar
Hozzászólások: 10

Re: Aayis titka - Kincsek a múltból

Hozzászólás#2 » 2020.05.03. 22:21

KRONOLÓGIA

1405. 02. 06. - Lady Salome és Hawkins professzor Salasar kíséretében találkoznak az Akadémia egyik hídján. A professzor magukkal invitálja a ladyt, hogy tekintse meg a páratlan értékű Aayisi stílusú műremekeket, amit nemrég szereztek egy véletlennek köszönhetően. A grófnő gyors, de alapos vizsgálat után megállapítja, hogy nem lehetnek túl régiek - nem öregebbek ötven évnél - és felfedez egy monogramot rajtuk egy bizonyos B.V.-t. Vállalja, hogy többet kiderít az ereklyékről Salasar határozott lebeszélési kísérlete ellenére. Mikorra a sahrabus látja, hogy veszett fejsze nyele - otthagyja a nőt, miután homályosan utal egy régi barátjára - egy bizonyos Basil Vitaliusra.

1405. 02. 07. Miután az Akadémia a lady gondjaira bízza az ereklyéket, elrejti őket a kastélyban.

1405. 02. 20-25. A grófnő kutatásait a fiatal állam Khemet és Aayis romjait vizsgáló szakirodalom átolvasásával kezdi. Ezekből rájött, hogy Aayis valamelyest idegen kultúrát képvisel Khemet földjén.

1405. 05. 04. Salasar hónapokkal ezelőtt írt Basil Vitaliusnak egy levelet, de a válasz egyre csak váratott magára. Elunván a várakozást maga lép a tettek mezejére, hogy a Császárságban élő egykori barátját személyesen kérdezze ki a műtárgyakról. Hajót fogad és elutazik a Kastélyból.

1405. 05. 09-10. Veronica és a bordélyház madam-jának kikérdezése. A lady tőlük megismeri az aayis-i expedíció sikertelenségét.

1405. 05. 15-25. Salome az akadémia könyvtárosától megtudja, hogy a két kötetből, amiket keresett az egyiket kivették, a másikat súlyosan megrongálták. Meglátogatja az engedélykiadó professzort, aki vállát vonogatja, de végül ellátja egy címmel. A hölgy megbízza Avaldirt és Veronicat, hogy keressék fel a címet és próbálják megszerezni a könyvet.
"Ami egyszer fölmerült, az újra alászállhat, és ami egyszer elsüllyedt, az újra a felszínre emelkedhet."

Avatar
Jezabel
Hozzászólások: 314

Re: Aayis titka - Kincsek a múltból

Hozzászólás#3 » 2020.08.07. 17:02

Curator de fisco regis commentarius 1/3

Az Egyisten megtestesülésének 1405. évében, Jégbontó havának 6. napján volt szerencsém a puszta véletlen folyamán találkozni a zubogói Magasegyetem képviseletében Hawkins professzorral, kinek kíséretében az a Salazar mester járt, kinek munkáját akadémiai körökben ismerni vélik a beavatottak. Annak fényében, hogy Sötétszavú Salazarral volt szerencsém korábban a Téli-kastély termeiben is találkozni, e viszontlátás utólag meggondolva mégsem volt annyira meglepő talán.
Hawkins a maga aggodalmaival, míg a sahrabus sötét szavaival keltette fel érdeklődésem az bizonyos tárgyak iránt, melyeket nemrég helyeztek az Akadémia kilátótermébe. Kérésemre a nevezett tárgyakat nem ódzkodtak megmutatni, s itt kell megjegyeznem, hogy ismeretlen eredetű és hivatottságú varázstárgyak közszemlére tétele az Akadémián igen nagy felelőtlenség! Salazar mester bajlós szavai nem voltak elég meggyőzőek bizonnyal, mikor felvázolta, hogy a két műtárgy, jelesint egy ismeretlen anyagból készült pénzérme és egy ismeretlen anyagból készült diadém megtartása az Akadémián igen nagy veszélyekkel járhat, igaz, e veszély mibenlétét ő sem tudta meghatározni, sem arra bizonyságul szolgálni, így Hawkins azt nem távolíttathatta el.
Első és felületes vizsgálatra megállapítható volt, hogy a tárgyak valamiféle mágiát birtokolnak. Anyagukat tekintve sápadt aranyból készültek, melynek megmunkálása ismeretlen a régi korok óta, de mégis úgy vélném, ötven évnél nem lehetnek régebbiek. A különleges geometrikus és tengeri mintázat idegen kultúrát sejtet, de a kincset aayisból hozták el, s rejtély, miként került ily messze északra. A diadémon monogram vésete metszi át a mintát: B.V. E két betű alighanem a sahrabus által említett Basil Vitaliusra vonatkozik, kiről ekkor még sokat nem tudtam, csak hogy Salazar mester régi barátja, ki maga is birtokolta e kincseket, s a mester aggódott barátja állapota – vélhetően elmeállapota miatt.
Minthogy e leletek valós eredetével és rendeltetésével nem vagyunk tisztában, s csupán a déli mester homályos óva intésére hagyatkozhatunk, a tárgyakat a Téli Kastélyba vitettem Hawkins professzor egyetértésével, és ott helyeztem ideiglenesen biztonságba. Nem titkoltan kíváncsi voltam rá, milyen hatása lesz rá a kastélynak, s ekkor még nem sejtettem, hogy a tárgyak oly erővel bírnak, melyek magát a kastélyt alakítják át.
Kutatásaim Aayis tekintetében érdekes eredménnyel zárultak: az Allen Császárságtól függő Khemet földjén található a romváros, pontos helye ismeretlen, de feltehetőleg elég messze a tengertől, inkább sivatagos környezetben. Ennek ellenére maga a város a feljegyzések tanúsága szerint nem Khemet kultúráját követte. A kutatásaim során többször is találkoztam oly leírással, melyben inkább a tengeri élővilág jelenik meg az ábrázolásmódokon, ami azért is vet fel kérdéseket, mert mint írtam, feltételezett helye a tengertől távolabb, sivatagos területen helyezkedik el.
Kutatásom nehezíti, hogy lebonthatatlannak tűnő falakba ütközöm. Egyrészt Salazar mester forrásaim szerint elhajózott északról, így egyelőre tőle informálódni nem tudok. Másrészt Hawkins professzor levelezése az allen kincstári és akadémiai szolgákkal szintén nem vezetett eredményre, Allenwell Aayis kérdését nem vizsgálja a korábbi sikertelen expedíciók okán, mik tragikus véget értek, s így ők a várost és annak minden kincsét is afféle átokként kezelik. Legalábbis a levelek azt sugallják, hogy bár szakmai segítséget nyújtani nem tudnak, de óvatosságra intenek a vizsgálódás kapcsán.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Jezabel 2020.08.07. 17:04-kor.
- Szörnyetegként viselkedni könnyű. Talán megpróbálhatnánk emberek lenni. -

Avatar
Jezabel
Hozzászólások: 314

Re: Aayis titka - Kincsek a múltból

Hozzászólás#4 » 2020.08.07. 17:03

Curator de fisco regis commentarius 2/3
Minthogy az ősi kultúrák mindegyike a vallási mítoszokhoz kötődik, úgy véltem, a különleges geometrikus-tengeri minták is valamely valláshoz lesznek köthetők. Ez irányú kutatásaim beigazolták, hogy a minták egy Dagon vagy Dogon kultuszhoz tartozhatnak, azonban a nevezett istenről mindössze annyit sikerült egyelőre kiderítenem, hogy egy tengeri termékenységisten lehet. Céljai, indíttatásai, kultuszai és követői ismeretlenek számomra, annál is inkább, mivel csak Almun Ahr'Maniin - Sahrai istenek és legendák gyűjteménye című kötete taglalná azt.
Az Egyisten megtestesülésének 1405. évében, Ígéret havának elején kezdődött meg a kutatásom némiképp veszélyesebb szakasza, bár magam nem gondoltam volna, hogy bármi veszélyes lenne egy könyv olvasatában. A fentnevezett Almun Ahr'Maniin gyűjtemény két példányával is büszkélkedhet a zubogói akadémia, ám meglepetésemre az egyik példányt kikölcsönözték, ugyanakkor pedig a másik példányt megcsonkították, épp azon oldalakat eltávolítva, melyek Dagon kultuszát taglalták volna. Különös egybeesés ez, ám szándékos szabotázsnak csak akkor tekintettem, mikor a kölcsönzésre jogot adó Vidámfalvi professzor elárulta: fogalma sincs kinél lehet az eltűnt kötet, ő csak a kölcsönző okmányt állította ki némi appanázsért. Az a tény, hogy némely professzorok, hogy kényelmük biztosítsák, a Magasegyetem ritka köteteit herdálják, az intézmény nívójának rohamos esését fogja attól tartok a jövőben eredményezni. Jelenleg a ritka kötet ép példánya eltűnt, a csonka kötet pedig épp a fontos információkat rejti előlem. Mi ez, ha nem a kincstári kurátor munkájának szabotázsa? Ilyenformán pedig óvatosságra ad okot további vizsgálódásaim tekintetében.
Annyit legalább megtudtunk, hogy merre keressük az eltűnt kötetet, így annak felkutatására és visszaszerzésére kalandorokat kértem fel, jelesint Veronica de la Fuente kisasszonyt és egy Avaldir nevű féltündét. A tény, hogy hónapok múltán sem került elő még a kötet, arra enged következtetni, hogy hosszabb és veszélyesebb nyomozómunkára van szükségük.
Addig azonban, hogy az idő kárba ne vesszék, magam is folytattam a kutatásaim. A Karmazsin Kamara megkeresését, melyben két értékes, de önmagában is balszerencsét rejtő forrást ajánlottak fel, kénytelen voltam elutasítani. Jelen körülmények között elég egyetlen ismeretlen varázstárgyat a kezemben tartani, nem áll módomban kisebb vagyonokat költeni kétes eredetű és hitelességű más forrásokra. Amennyiben a Kincstár vagy az Akadémia úgy ítéli meg, hogy rendelkezik a szükséges anyagi forrásokkal, Dimitri Tomescu összekötő áll rendelkezésükre.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Jezabel 2020.08.07. 17:04-kor.
- Szörnyetegként viselkedni könnyű. Talán megpróbálhatnánk emberek lenni. -

Avatar
Jezabel
Hozzászólások: 314

Re: Aayis titka - Kincsek a múltból

Hozzászólás#5 » 2020.08.07. 17:04

Curator de fisco regis commentarius 3/3
Sikeresebbnek tekinthető, hogy egy múltfeltáró tekercs segítségével sikerült betekintést nyernem a tárgyak történetébe. Ennek eredményét alant összegzem.
A legkorábbi emlékkép Basil Vitaliushoz köthető. Az épp csak férfivá érő fiatalember egy csónakban, a tengeren hajózik, mikor a mélységből egy különös, szürkés-zöld árnyalatú pikkelyes kéz nyúl ki, és átadja neki a sápadtarany fejéket. Basil a partra hajózik, ott pedig belekarcolja a monogramját a diadémba.
A következő emlékkép szerint viszont az ékszer már az akkor még fiatal Salazar mesternél volt. Vélhetően Basil maga adhatta át neki, mivel fogalma sem volt, mit tart a kezében, de az sem kizárt, hogy Salazar elvette tőle. Az viszont biztos, hogy Basil Vitalius elment Salazar mesterhez érte, s kész volt akár arra is, hogy „barátját” meggyilkolja. Dulakodás közben Basil kerekedett felül, és a diadémot magával vitte ismét.
Az tehát, hogy a diadém a tenger mélyén nyugodott, s annak valamely kreatúrája adta Basil Vitaliusnak ötven éve, megerősíti, miért is nem tűnt ennél idősebbnek a tárgy. Azonban kérdéses, mi céllal kapta az ifjú Basil? És hogyan került Aayisba?
Itt csak találgatni tudok, de valószínűsítem, hogy a fiatalember maga is rájött, hol keressen még több különleges kincset, s maga indult el tehát, hogy Aayis romvárosát megtalálja. Ami sikerült is neki. Ám bármi történt is ott, Basil Vitalius elvesztette a fejéket, hogy valaki egész máshoz kerüljön.
A bűbáj hosszabb időre megszakította a tudósítást, ám a következő jelenetben már egyértelműen látszik, hogy valamiféle barlangban vagy földalatti teremben találjuk a kincset, éspedig sok hasonló sápadt aranyból készült tárggyal körbe véve. Kincsvadászok vagy talán sirrablók, netán titkos kultusz tagjai, akik magukhoz veszik itt, vonásaikat sötét csuklya takarja végig, így kilétük ismeretlen maradt számomra. Ugyanezen személyek egy későbbi emlékképben jelennek meg egy üzletben, amely valószínűleg már itt, északon található, s a diadémot eladják.
Nem merném bizonyosan állítani, de különös egybeesés, hogy hasonlómód sötét csuklyás alakok járnak a Kastély környékén és Harmatföld területén is, nyomukban megmagyarázhatatlan hiedelmekkel, melyben a halál elkerülését kínálják. Ténykedésüknek utána kell járnom, így az érintett egyik wallet családért küldettem, kiknek kihallgatását megejtve talán többet tudhatok meg ezekről az idegenekről. Más nyomom lehet hozzájuk Folian Vaugh mester, ki később a bizományi üzletben megtalálta, megvásárolta, és az Akadémiára vitte a tárgyakat. Ha ő meg tudja mondani, mely üzletet keressem, annak tulaja bizonnyal tud értékesebb információval szolgálni a csuklyásokról.

Datum per manus Ludmilla Chelley baroness et aule curatore de fisco regis anno ab incarnatione Unum Domini 1405. septima Abundantia mensis
- Szörnyetegként viselkedni könnyű. Talán megpróbálhatnánk emberek lenni. -

Vissza: “Kalandok és hirdetések”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég