kastelyakodben.forum.hu

Az anyó ráncai feljebb szöknek Avaldir profán, de velős kérdésére. Valamennyivel megnyugszik, amikor nem kerül elő tényleg egy penge, mellyel beváltsa érdeklődését, még ha társnőjénél igenis lapul erre eszköz. -Meg ne sértődj, de nincs szükségem a véredre. Bár, áldozatot mindig tehetsz az ősök számá...

*Avaldir kérdésére gyorsan elkapják a pillantását és megmosolyogják.* -Ti tényleg az égből pottyanhattatok alá... Bár nem is, mert akkor tudnátok, hogy ekképp az életadó napot nevezik, fenn az égen. Őt hívják Amnaonak, ha ezt a nevet keresed. És, midőn az élethez is, a halálhoz is társítottak egy ne...

//Semmi gond, mindenkivel előfordul, hogy közbejön az IRL// *A főzet hatására lassan csitulnak kezdeti fájdalmaik, jobban esik így a pihenés.* -Hát, nem ígérem azonnal választ kaptok a kérdéseitekre, de megoldható, hogy beszélni tudjatok az ősökkel. Dönthettek, hogy álmotokban meglátogassanak vagy v...

-Bizonyosan vannak, sokak szeretnének érdem nélkül jutalomra szert tenni. Ezt magyarázni is fölösleges. Eddig csak a közeli helytartó keze ér el, de az inkább csak sarlatán, arra jó, hogy hordja az üres szavakat, meg lábat csókoljanak neki, amikor nem szárad ki a termés. Meg legyen ki rám fogja, ami...

Avaldir segédkezhet felemelni a ládafedelet, amivel mindkettejüknek meggyűlik a baja. Jutalmul megnézhetik benne a bundákat és szőrméket, amelyeket egyesével el is kezd kivenni. -Nem szoktam ahhoz, hogy megszálljanak itt, így ágy helyett ezeket tudom felajánlani... Nem tudni, hogy hol létezhetnek az...

-Hát, akkor legyen így... Nehezen lehet kihallani, ahogy megszólal, még háttal áll nektek. Vagy lehet nem is hozzátok szólt, de ez elmúlik és a komor panasz, amit rátok önt, már könnyen kivehető. -Azon nevenincs borzalmakról, amivel megküzdöttetek sajnos én sem tudok többet, minthogy kiknek köszönhe...

Avaldir lép be elsőnek és amilyen varázsosnak tűnt kívülről a kunyhó, a belseje is csak mélyíti ezt az érzetet, A bútorok mintha élőfákból lennének szőve, a polcokon apró vályogcsuprok, a levegőben pedig füvek bódító szaga terjeng. Érzékeitek enyhén tompulnak, mely nyugtatóan feledteti hánykolódásot...

Az öreg boldogan mesél az apró-cseprő dolgokról, örül a hallgatóságnak. A ház közelébe érve hirtelen fagyos érzés fut át rajtatok, talán csak a varázsos helyek iránti fokozódó hidegrázás. A kérdésre elgondolkodik kicsit, majd mire lejut a szekérről, sikerül kigördítenie egy választ. -Hát, gondolom m...

A veszélyes lények legyőzésére egyet bólint elismerően. Nehezen tudja elhelyezni fejben, de végül úgy dönt, nem is kell. -Azt nem mondtam, hogy nem akarom felkelteni... csak azt, hogy rühellni fogja. Nevet egyet az orra alatt. A történetek csapongóak, de a gyógyítóról megtudnak belőle egyet és mást....

Veronica kacsóit nézve meg-megfárad a gondolkodásban, de saját nyelvének emésztgetésén túl nem sokra jut. -Sokminden nehezen látható itt, de szörnyekről még nem hallottam errefelé. Nem lehet, hogy egy ölebe volt valakinek, csak elveszett? El lehet játszani a pajkos gondolattal, hogy mi tartana ilyen...