kastelyakodben.forum.hu

*Vagy úgy. Maga elé képzeli, ahogy karddal a kezében vágja le az őrült papokat és pogány oltárokat borít fel fúriaként tombolva, végre teret engedve a benne feszülő indulatoknak. Szöges ellentéte mindazoknak a konvencióknak, amik szerint eddig élte az életét, és igen, amiktől most már mindennél jobb...

*Ragad a mocsoktól,a rákérgesedett vértől.A haja merő szutykos kóc és arcára tapadt koszba is könnyei áztattak világos csíkokat. Örül, hogy nem látja saját tükörképét, hiszen valószínűleg sikoltana dühében, de nincs az az isten, hogy levegye ruháit a férfiak jelenlétében, legyenek akármilyen udvaria...

*Fásultan mered maga elé, úgy hallgatja az öreget. Nem, már semmi nincs, amin meglepődne. Lassan tüzelő bosszúvágy érik benne, nem emésztő, inkább olyasféle "csakazértis"-harag, az aljas fajta, ami évekig is kitart, ha kell és amivel a legváratlanabb pillanatban támad az, akit eddig csak t...

*A zokogástól lassan elmegy a hangja és maradék, csekélyke erejét is eleszi a bánat. Az önmarcangoló gondolatok, akár csak arcát a könnyek, lelkét is szánalmassá áztatják. Nem tudja, mivel szolgált rá, hogy így záporozzon rá Egy büntetése. Az önsajnálatot hirtelen a menekülés ösztönének késztetése v...

*A sötétségben bízott, azt hitte, ha eddig nem látta meg a lincselő falunép, már Egy kegyelméből gond nélkül átvészelheti az éjszakát. Amikor puszta véletlenségből megpillantotta az egyenesen rá célzó támadót, egy pillanatra el sem akarta hinni amit lát, az pedig végképp valószínűtlennek tűnt, hogy ...

*Lassan visszahúzódik, minden mozdulatára ügyelve és igyekszik eltávolodni a csőcseléktől. Ha senki sem szakítja meg a visszavonulásban, a sötét utcákon lehajtott fejjel megy keresztül egyenesen a ház felé, amit idefelé jövet már futólag megszemlélt. Mielőtt befeszítené a kerítést körülnéz, hogy nem...

*Miután gondolatban lemérte, milyen könnyen magára vonhatná a figyelmet egy félresikerült dobással, beharapja ajkát. Nem kockáztathatja, hogy észrevegyék. Mint nyúl a bokor alján, meglapul inkább a templom falának tövében, kését szorongatva köténye alatt. A hűvös idő borzongatja, de mégis kivár, nem...

*A kopogással a látottak tükrében talán mégsem volna szerencsés próbálkozni. Inkább megpróbál a paplak ablaka alá kúszni, talán most is szerencsével jár a kifigyeléssel, mint az öregek házában. Vajon mit csinálhat az eltévelyült pap, mialatt nyája láthatóan lincselésre készül a kocsma előtt? A törpé...

//védekezés 27.// *Még érzi, hogy a vaktában hadonászó Gerum ökle elsuhan a feje felett, de nyakát behúzva le tud bukni az ütés alól. Jó néhány kerítésen kecmergett át, még a kutyák is megugatták itt-ott, míg végül a kertek aljában csordogáló patak melletti mogyoróbokor alján lapul meg, egészen köze...

*Félrehengeredik az öreg ütése elől, így az apó legfeljebb csak a feje mellett kaszálhat el. Tőre már a kezében, ha négykézláb és esetlenül is, de nem gondolkozik azon, hogy Gerum -illetve a lény, aki egykor a vak öregember volt- combja felé szúrjon. Ha talált és lélegzethez jut tőle, hanyatt-homlok...